Az ISD Dunaferr Zrt. hónapok óta nem felel meg a törvényes működés feltételeinek – nincs felügyelőbizottsága, könyvvizsgálója, elfogadott 2020-as mérlege, sem vezető tisztségviselői. Az utolsó két igazgatósági tag, Mkrtchan Oleg és Tetyana Taruta megbízatása május 31-én járt le, miközben a Dunaferrnél legalább három vezető tisztségviselőnek kellene lennie. Emiatt a cégbíróság már hónapokkal ezelőtt elrendelhette volna a társaság kényszertörlését, a NAV pedig az adószáma felfüggesztését, de eddig egyik sem történt meg.
Hogy a törvényes működés rendjét megkíséreljék helyreállítani, a többségi részvényes, a ciprusi bejegyzésű Steelhold Ltd. márciusi törvényességi felügyeleti kérelmére a Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága közgyűlést hívott össze május 6-ára. A napirendi pontok között – más mellett – szerepelt az igazgatóság, a felügyelő bizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, illetve a tavaly szeptember végéig regnáló Tankhilevich Evgeny cégvezető visszahívása és új cégvezető kinevezése.
A közgyűlést meg is tartották (igaz, csak a parkolóban, mert nem engedték be a részvényesek képviselőit a gyárba), és meghozták a szükséges határozatokat, megválasztották az új tisztségviselőket. Csakhogy a Győri Ítélőtábla május 7-én, azaz a közgyűlés másnapján hatályon kívül helyezte a Székesfehérvári Törvényszék közgyűlést összehívó végzését. Az ítélőtábla azonban akkori megkeresésünkre azt írta, ettől függetlenül vizsgálhatja a cégbíróság a közgyűlés érvényességét, befogadhatja a változásbejegyzési kérelmeket, és dönthet azokról. Nos, mostanra végérvényesen kiderült, hogy
Nem könnyű követni, hogy miért. A Tankhilevich Evgeny vezette Dunaferr ügyeiben eljáró dr. Nagy Péter ügyvéd április 14-én fellebbezett a közgyűlés összehívása ellen, és erről tudott a Steelholdot képviselő dr. Szabó Antal ügyvéd is, aki fellebbezési ellenkérelmet nyújtott be. Az ítélőtábla szerint a cégbíróság által összehívott közgyűlés csak akkor lett volna szabályosan megtartható, ha az összehívás napjáig a másodfokú bíróság a közgyűlést összehívó végzést helybenhagyja. Márpedig ez nem történt meg május 6-áig. (A másodfokú bíróság végül május 13-án helyezte hatályon kívül a közgyűlést összehívó végzést.)
Csúcsveszteség vitte mínuszba a saját vagyont
A vasmű ellen elrendelt végrehajtások és beadott felszámolási kérelmek sorából már egy ideje tudható, hogy megrendült a Dunaferr fizetőképessége, a cég pontos adatokról, a tavalyi gazdasági teljesítményéről azonban cikkünk megírásáig nem adott számot. Csak a 2019-es évről küldött be mérleget, azt is csak idén július 7-én, bő egy évvel a törvényes határidő után. Könyvvizsgáló nem hitelesítette, miután az Ernst & Young tavaly év végén lemondott, nem tudta szerződésben vállalt kötelezettségét teljesíteni, mert nem kapott a Dunaferr vezetőségétől az audithoz szükséges jóváhagyott éves beszámolót. Tankhilevich aláírásával ugyanakkor olyan dokumentum érkezett a cégbíróságra, miszerint „az éves beszámoló könyvvizsgáló általi ellenőrzése megtörtént és befejeződött”.
Akár ellenőrizték, akár nem, a mérlegben a valaha volt legnagyobb mínusz szerepel:
Az Igazságügyi Minisztérium naprakész adatbázisában nincs nyoma tőkerendezésnek, 2017 áprilisa óta 27 milliárd forint szerepel ezen a soron. Akkor még durvább volt a helyzet, brutális tőkeinjekcióval, bő 55 milliárd forintos akcióval kellett helyre billenteni a céget. Az összegből akkor 21 milliárd forint jelent meg a jegyzett tőkében, 34,8 milliárd pedig a tőketartalékba került.
Kérdésünket a Dunaferr, a cég sajtóügyeit intéző WS Hungary útján elhárította, így nem tudhattuk meg, mi a terv a helyzet rendezésére, tőkeleszállítással oldanák-e meg a helyzetet, illetve mikor, mekkora összegű tőkeinjekciót terveznek, és ki lenne hajlandó milliárdokat betolni a vasműbe.
A magyar állam eddig tétlenül nézte, mi történik az ország legnagyobb acélművében és a környék legnagyobb munkaadójánál. Igaz, tulajdonosi befolyása nincsen (mindössze 0,0004 százalékkal szerepel a részvényesek között), de stratégiai cégként kezelik, így kerülhetett nemrég a vasműbe az állami felszámoló cég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN). Mint megírtuk, ideiglenes vagyonfelügyelőnek jelölte ki a bíróság a dunai vasműhöz az állami céget, amelynek tudta és jóváhagyása nélkül nem lehet jóformán egy fillért se kifizetni, gazdasági döntéseket hozni.
Az NRN fontosnak tartotta közleményben tisztázni, hogy működése a Dunaferrnél „nem tekinthető állami kontrollnak, csak a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény általános szabályai szerint folytatott hitelezővédelmi eljárás része” az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése.
Az idevágó törvény szerint a megrendült fizetőképességű, de nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vállalatok esetében az NRN-nek kell eljárnia. Ha megállapítják a fizetésképtelenséget, akkor le kell vezényelni a felszámolást, ha pedig menthető a cég, akkor a reorganizáció a feladata. A Dunaferrhez ideiglenes vagyonfelügyelőként érkezett az NRN, erre akkor kerül sor, ha az átmeneti állapotban védelmet kérnek a hitelezők.
Több felszámolási kérelem is befutott az utóbbi hónapokban a Dunaferr ellen, és a hitelezők között akadt olyan, amelyik arra hivatkozva, hogy veszélyben látja a kinnlevőségét, kérte a bíróságtól az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését. Ezt az intézményt azért vezették be, hogy a felszámolás elrendeléséig is kontroll alatt legyen az adott cég, a vagyonfelügyelő tudtával és jóváhagyásával történhessen bármilyen kifizetés, gazdasági esemény, így biztosítsák a hitelezők védelmét.
