Nagyon felhúzták a brit halászok a franciákat, mivel a La Manche csatornán olyan helyen vetik ki hálóikat, ami vizeket a franciák magukénak tartanak. A vita középpontjában a francia partoknál lévő maroknyi sziget, a Csatorna-szigetek (Jersey, Guernsey és ún. tartozékaik) állnak, amik a brit korona fennhatósága alá tartoznak.
A francia partokhoz való közelség miatt Párizs most azzal fenyeget (legalábbis Annick Girardin tengerészeti miniszter), hogy az áramot Franciaországból Jersey-re juttató tenger alatti vezetéket „elzárják” – írja a BBC News.
A fő gond az, hogy az Európai Unióból távozott Nagy-Britannia halászati engedélyeket adott ki a Csatorna-szigetek körüli vizekre, de ezt nem közölték az unióval, sem a franciákkal. A Brexit előtt a britek az uniós közös halászati alapelvekhez tartották magukat, azóta viszont csak a sajátjukhoz. A Brexit-tárgyalásoknak pont a halászat volt az egyik Achilles-sarka.
A franciák Európa-ügyi minisztere, Clément Beaune azzal fenyítette a briteket, hogy majd ott vág vissza az EU, ahol a briteknek fáj: a pénzügyi szektorban. Ennek egyik oka, hogy a britek már nem igazán engedik saját vizeikre a francia halászokat, pedig régen ez bevett gyakorlat volt.
Eközben a brit tengergyümölcsei-exportőrök gondban vannak, ugyanis az EU betiltotta az élő kagylóbehozatalt. Ez főleg az – amúgy Brexit-ellenes – Skóciában vágta ki a biztosítékot, innen exportálják a brit kagylótermés többségét. Ezzel nincs vége a sztorinak, a britek a szintén nem EU-tag Norvégiával se tudtak megegyezni halászati ügyekben, így a brit halászhajók egyelőre elfelejthetik a norvég vizekben fogott tőkehalat.
