A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést a magyar kormány más európai országoktól nagyon eltérő módon próbálja kompenzálni. A legtöbb nyugati és térségbeli országban a kényszerűen bezárt vállalkozások dolgozóinak fizetését részben vagy egészben átvállalja az állam, ezzel fenntartva a foglalkoztatást és a fogyasztáshoz szükséges keresletet.
Magyarország azonban részben más utat választott: a leginkább sújtott vendéglátósok és szállodások jelentős része szinte semmilyen támogatást nem kap. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint mégis 1200 milliárd forintot költöttek többlettámogatásokra 2020-ban.
Ebben csak egészen fura logika szerint lehetne észszerűség, amennyiben elfogadjuk, hogy sok piaci szereplőt nem akar segélyezni az állam. Akár az is lehet a megfontolás, hogy a turizmus még biztosan jó ideig nem fog visszatérni a korábbi szintjére, és azokat a cégeket érdemes most támogatni, amelyek a koronavírus-járvány ellenére is növekedési pályán vannak, mert így lehet majd gyorsítani a gazdasági talpra állást.
Ám ebből a szempontból már az is beszédes, hogy a feladatot nem a hazai gazdaságért felelős PM, de nem is a vállalati uniós támogatásokat kezelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg.
A KKM a hazai gazdasági szereplők közül elsősorban a külföldi tulajdonban lévőkkel foglalkozik, a külföldi befektetőknek nyújt jelentős támogatásokat, általában az országba csábításuk érdekében, a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy minden magyar tulajdonú kkv-nak is a HIPA-hoz kellett fordulni támogatásért.
A Világgazdaságnak úgy nyilatkozott tavaly év végén a szervezet, hogy 904 cég jelentkezett a pályázatokra, összesen 424 milliárd forint beruházási igénnyel, és ezzel 155 ezer munkahelyet „sikerült megmenteni”. Az állami támogatás mértékéről azonban akkor nem beszéltek, azt csak a közérdekű adatként közzétett támogatási listából lehet megismerni. Márpedig e szerint
Ez nem kis összeg, még általában a költségvetési kiadásokhoz képest is jelentős tétel.
Mivel a PM összesen 1200 milliárd forintra teszi a koronavírushoz kapcsolódó összes többletkiadást, a fenti összeg a teljes járványmentő csomag ötödét jelenti. Eközben a fejlett világban példátlanul alacsony összegű és rövid ideig járó magyar munkanélküli ellátás növelésére egy forintot sem fordítottak.
Munkahelyvédelem vagy ajándékosztás?
A támogatási rendszer hasznát és hatékonyságát csak hosszú távon lehet majd megítélni. Azt azonban néhány ismert cég példáján már most látni lehet, hogy a támogatások nem tűnnek átgondoltnak. A pályázati kiírás szerint ugyanis eleve kizártak például minden 30 fő alatti – tehát jellemzően hazai tulajdonú – céget.
A társaságoknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy a megrendelésállományuk legalább 25 százalékkal visszaesett a koronavírus-járvány miatt, és így kerültek nehéz helyzetbe. A támogatottak listáján sok a multinacionális cég, és igencsak kérdéses, hogy ezek ténylegesen megfelelnek-e ennek a feltételnek (vagy csak papíron).
Egy vállalat például a pályázat beadását megelőzően lemondhat egy jelentős megrendelést, amit néhány hét múlva mégis lead. Eleve nincs ugyanis meghatározva a megrendelésállomány időtávja: senki sem tudja, hogy az a következő évre vonatkozik vagy az örökkévalóságig.
Az egész pályázati kiírás azoknak a cégeknek volt kedvező, amelyeknél volt a fiókban egy eleve előkészített beruházási terv, és most ehhez nem várt állami támogatást tudtak kapni. Az ugyanis erősen kétséges, hogy a megadott feltételek mellett a helyzet bármely céget addicionális, eddig nem tervezett beruházásokra késztetett volna.
A támogatást elnyert 827 projekt összes tulajdonosát egyesével ellenőriztük, és külön kigyűjtöttük a megítélésünk szerint kormányhoz közel álló, NER-érdekeltségeket. Ezeknek a cégeknek ebben a pályázatban egyáltalán nem kirívó a támogatásuk, 3,9 milliárd forinthoz jutottak 14 pályázaton, ami az összes támogatásnak csak 1,6 százaléka.
Eltekintve a NER kötődéstől:
A duális szerkezetű magyar gazdaság multinacionális ágának szempontjából meghatározó Audi példáját érdemes kiemelni. A vállalat társaságiadó-befizetése az egyéb pénzügyi adatai mellett kerekítési hibának tűnik, de egyedi kormánydöntéseken keresztül már 36 milliárd forint támogatást kapott (igaz, az egyedi döntés gyakorlatilag a magyar támogatási rendszer alapelve, hiszen szinte minden jelentős esetben így osztja a pénzt a kormány).
Mindenesetre Markus Duesmann Audi-vezérigazgató januárban azt mondta, nem helyesli az autóipar további állami támogatását.
Az Audi megrendelései a pályázati kiírás szerint negyedével kellett, hogy csökkenjenek, a vállalatcsoport utolsó elérhető, harmadik negyedéves jelentése szerint azonban a bevétele 2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A cég a várakozások szerint 2020-ban is jelentős nyereséget fog termelni.
A KKM összegzéséből a projektek részletei nem derülnek ki, így azt nem tudhatjuk, pontosabban miről van szó. Nehéz azonban elképzelni, hogy a támogatásnak érdemi hatása lenne az Audi beruházási döntéseire. A cég 2020. február 4-i döntése szerint 2 milliárd euró, azaz körülbelül 700 milliárd forint osztalékot utalt haza az anyavállalatának.
Az Audinál a munkahelyek védelmének állami támogatása azért is ellentmondásos, mert a magyar cégben felhalmozott eredményből nem hogy évekig, de évtizedekig lehetett volna munkahelyeket megtartani.
Mivel az Audi már így is több támogatást kap Magyarországon, mint Németországban, illetve ahogy korábban bemutattuk, részben a magyar munkásuk hozzáadott értékéből finanszírozzák a német munkaerő magasabb fizetéseit, erős kérdés, hogy miért a magyar adófizetőknek kell besegíteni annak a vállalatnak a működésébe, amely transzferárazási gyakorlatával az adófizetést évtizedek óta lehetőség szerint kerüli.
Ám nem egyedi esetről van szó. A német cégek, mint a magyar gazdaság meghatározó külföldi szereplői nagyon eredményesen pályáznak a magyar állami támogatásokra, hiszen
Mivel Magyarországon sok külföldi cég van, érdemes azt is megvizsgálni, hogy mely országok hogyan teljesítenek, és ehhez képest mennyi támogatást kapnak.
A KSH adatai alapján a hazai vállalatok az összes alkalmazott 70 százalékát foglalkoztatták, a hozzáadott érték 53 százalékát adták, míg az árbevétel 51 százaléka folyt be hozzájuk az utolsó elérhető, 2018-as adatok szerint.
Mivel a hozzáadott érték a legfontosabb mutató, ezért az alábbi ábrán azt hasonlítottuk össze, hogy a KSH által mért hozzáadott érték és a támogatások megoszlása hogyan alakult az egyes cégek tulajdonosi szerkezete szerint.
Mint jól látható, a magyar cégek csak egy kicsit kaptak több pénzt, mint az a hozzáadott értékben betöltött szerepük alapján arányos lenne. A német hátterű vállalkozások azonban kiemelkednek ebből a szempontból: náluk a hozzáadott érték 13,5 százalék, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg. Ha pedig munkahelyvédelemről van szó, érdemes figyelembe venni, hogy a német tulajdonú cégek az alkalmazottak 8,9 százalékát adják.
Az alábbi ábra a tulajdonosok országa szerinti megoszlást mutatja, és azt, hogy a megítélt állami támogatásban az adott országok mennyire felül- (100 százalék felett), vagy alulreprezntáltak (100 százalék alatt) a hozzáadott érték és a foglalkoztatás alapján. A magyar cégek ebben elég rosszul állnak, és a németek a legjobbak a jelentősebb befektető országok közül. A kisebb, néhány céggel jelen lévő országoknál torzító is lehet a cégek száma.
Ahogy arra a Direk36 cikke is rávilágított, a magyar kormány kiemelten keresi a német üzleti körök kegyeit, és ennek pénzügyi hatását a mostani támogatási rendszer is megmutatta. De nem egyedi, véletlen esetekről van szó, hiszen az egyedi kormánydöntésekkel 2010 és 2019 között megítélt 456 milliárd forint támogatás 36 százaléka német cégekhez vándorolt.
A legtöbb támogatást, 15 milliárd forintot a Mercedes kapta, a teljes, 30,9 milliárdos beruházásuk felét állják a magyar adófizetők. A cég a 2020. harmadik negyedéves eredményei szerint 7 százalékos profitrátával dolgozik, és masszívan nyereséges. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. tavalyi adózott nyeresége 31,6 milliárd forint volt. A cég szerint így 4401 munkahelyet lehet megmenteni.
Hatékonysági kérdőjelek
És hogy mennyire segített az állami támogatás az Audinál és a Mercedesnél a munkahely megmentésben? Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy folyamatosan csökkent náluk az alkalmazotti létszám, már bőven a koronavírus-járvány előtt is, és a lefelé tartó trendet a járvány nem módosította.
A támogatási lista alapján úgy néz ki, hogy a pénzek több mint felét a hatékony és versenyképes multinacionális vállalatok kapták. Lehet, hogy ezek a pénzek segítettek a magyarországi bővítési döntések meghozatalában, de érdemi szerepük így is kétséges.
A globális nagyvállalatok beruházási döntéseit ugyanis általában úgy hozzák meg, hogy az állami támogatásoknak nem nagy súlya van. Sokkal fontosabbak a piaci folyamatok, a megfelelő képzettségű és lehetőleg alacsonyabb bérigényű munkavállalók elérhetősége.
Az is amellett szól, hogy nem sok értelme lehetett a mostani pénzosztásnak, hogy ha a beígért 175 ezer megtartott munkahelyre leosztjuk a támogatások összegét, akkor megkapjuk, hogy egy-egy „megmentett” munkahelyre 1,4 millió forint jut. Ez pedig igen kevésnek tűnik ahhoz, hogy valóban emiatt ne építsen le egy vállalat egy állást.
Egy 50 százalékos általános társaságiadó-kedvezménnyel majdnem ugyanitt lennénk, de akkor nem a kormány választotta volna ki egyedi döntésekkel, hogy mely cégek kapnak támogatást, hanem a piac. Így azonban a számok azt mutatják, hogy pont a kis méretű, a válságot nehezebben átvészelő cégek nem kapnak érdemi támogatást.
