Dőlnek a panaszos levelek szerkesztőségünkbe azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus miatt otthon rekedt családtagoknak egyszerre kellene a netet használni, ám ez nem megy megfelelő minőségben. Az olvasói levelekből az rajzolódik ki, hogy még ahol van vezetékes net, ott sem tudják egyszerre megfelelő sebesség mellett használni a családtagok, ha mindenki otthon kuksol a vírus miatt. Próbáltuk kideríteni, milyen net kellene ahhoz, hogy garantáltan mehessen egyszerre a távmunka és a távtanulás. Egy biztos, a mostani hálózatokat nem erre tervezték. Túlterhelés esetén pedig a 100–150 Mbit/s is kevés lehet, miközben a 30 Mbit/s is csak foghíjasan fedi le az országot.
Hiába kérnek gyorsabb netet
Nemrég arról cikkeztünk, még a fővárosi agglomerációban is előfordul, hogy nincs vezetékes internet, példaként egy dunakeszi lakópark esetét mutattuk be. Az ő gondjuk időközben megoldódott, kaptak vezetékes internetet, nem kell tovább szenvedniük a mobilnettel. Ám több olvasónk jelezte, hogy a vezetékes szolgáltatással is akadnak gondjaik. Például Szeged-Szentmihályon a leggyorsabb vezetékes internet 4 Mbit/s (Digi), Szentendre belvárosában 50 Mbit/s (Telekom) elvileg, valójában 30–35Mbit/s, Budapest központi részén, az Erzsébet királyné útja, Rákos-patak, Nagy Lajos király útja között pedig 30 Mbit/s a vezetékes net (telekomos), de garantálni ennek harmincad részét tudják – írták olvasóink, akik hiába folyamodtak gyorsabb internetért. Náluk is bajos volt, hogy a család egyszerre tanuljon és dolgozzon online.
Megkérdeztük, várható-e a kapacitások bővítése, lesz-e vírusbiztos internet, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) nincs tudomása róla, hogy tervben lenne ilyen hálózat kiépítése. A hatóság szerint amúgy nem lehet egyértelműen meghatározni, milyen értékek elegendőek a „családokat otthoni munka és tanulás mellett is egészen biztosan kiszolgáló internethez”.
A NMHH mindössze azzal biztatott, Ezt a célt szolgálja a Szupergyors Internet Program (SZIP) is (ma 30 Mbit/s képviseli a szupergyorsaságot), de sem a szolgáltatóknak, sem az államnak nincs olyan kötelezettsége, hogy ezt minden magyarországi címhelyen biztosítsák – még igény esetén sem.
Nem erre tervezték
A szolgáltatók a hálózati kapacitásokat – a tényleges felhasználói szokások ismeretében – annak figyelembevételével tervezik, hogy az összes felhasználó egyszerre úgysem veszi igénybe a hálózatot. Így a kisebb sebességű felhordóhálózati kapcsolat elbír egy jelentősen több felhasználóból álló egységet.
A hatóság rendszeresen felméri a szélessáv-ellátottság helyzetét, de arról nem gyűjt adatot, hogy a hozzáférés kifejezetten alkalmas-e a távmunkára/távoktatásra. A térképeken az látható, hogy a felmért igényhelyek mekkora részén érhető el legalább 100, illetve 30 Mbit/s kínált letöltési sebességű széles sáv. Ezek alapján lenne még hova fejlődni.
Kiegészítés a SZIP, ami speciális feltételekkel nyújt mobilinternet-hozzáférést olyan helyeken, ahol vezetékesen nem elérhető legalább 30 Mbit/s letöltési sebesség.
A térképeken nem látszik, de mint az NMHH is elismerte, akadnak még olyan területek az országban, ahol egyáltalán nincs internet vagy csak nagyon gyenge.
A vezetékes net lehet a nyerő
A médiahatóság szerint számos tényezőtől függ, milyen szolgáltatás lehet megfelelő, ha a családban mindenki egyszerre használná a netet. A vezetékes megoldásokat tették az első helyre, mert kevésbé függnek az időjárástól, lefedettségtől, térerőtől. A legkevesebb tartalék a DSL-szolgáltatásban van, ezért kerülendő.
Legnagyobb valószínűséggel az optikai kábeles vagy a kábeltévé-hálózatos szolgáltatás lehet alkalmas, ha a hálózat kiépítése megfelelő. Célszerű előnyben részesíteni az újabb időkben épült és korszerűsített hálózatokat. Nem ajánlják viszont a műholdas internet-hozzáférést, mert azt nem ilyen felhasználásra találták ki. Ugyanígy kerülendő a (ma már ritka) modemes internet, akár analóg, akár ISDN-modemes.
Mobilinternetnél a használt technológia a kulcs: kell a stabil beltéri 4G-lefedettség, a 3G és az annál régebbi technológiák kerülendők. Tudjunk róla viszont, hogy hiába lehet a családban akár ingyen megkapni valamilyen régi eszközt (mobil, tablet), ha az nem tudja kihasználni az újabb 4G technológiát, akkor nem lesz hatékony. Az RLAN és a mikrohullámú internet erősen időjárásfüggők, és mivel jellemzően olyan helyeken használják, ahol vezetékes infrastruktúra nincs, ezért gyakran gyenge minőségűek.
A feltöltési sebesség sem mindegy
A távtanulás és az online értekezletek miatt a letöltési sebesség is fontos tényező, amivel főként az ADSL-megoldásoknál vannak gondok – a videóközvetítés jó minőségű képe és hangja szakadozhat. Több egyidejű használónál a letöltési sebesség legalább 100–150 Mbit/s legyen, a feltöltési pedig minél több. Különösen azért, mivel
Hiába kiváló a szolgáltató és a lakás közötti hozzáférés, a hálózat felhasználótól távolabb eső szakaszán is keletkezhet torlódás, amit szintén lassúságként érzékelünk. Előfordulhat, hogy szűkös az adott települést vagy településrészt ellátó hálózati kapcsolat (felhordóhálózat), de ugyanígy jelentkezhet túlterhelés az elérni kívánt szerveren vagy a tartalomszolgáltató internetkapcsolatán. Emiatt olykor még a 100–150 Mbit-es sebesség is kevés lehet.
Az NMHH elismerte, gyakorlati szempontból a legtöbb előfizetőnek nincs túl sok lehetősége. Ha tehetjük, válasszunk vezetékes netet, illetve érdeklődjünk a környéken, mik a tapasztalatok, vannak-e kiesések, szakadozások, hogyan kezeli a szolgáltató a hibabejelentéseket, milyen az ügyfélszolgálat, stb. Jó, ha tudjuk, hogy a vezeték nélküli szolgáltatásoknál új szerződésnél a szolgáltatónak biztosítania kell kipróbálási időszakot, hogy kiderüljön, ha nem jó a netminőség. A kipróbálás alatt a szerződést anélkül lehet megszüntetni, hogy az idő előtti felmondás miatt kötbért kellene fizetni – csak a tényszerű használatot számíthatják fel.
Ha mérni akarjuk a tényleges netsebességet, segíthet az NMHH-szolgáltatása. Ajánlanak még tippeket, amelyek segítségével javíthatunk a kapcsolat minőségén, a net gyorsaságán.
Minden a szolgáltatókon múlik
A hálózatfejlesztés költséges dolog, üteme az NMHH szerint alapvetően a piaci szereplőkön, tehát a szolgáltatókon és a befektetőkön múlik. Mivel költséges, csak akkor kezdenek neki, ha jövedelmező lesz számukra. Ezért tanácsolják, az azonos környéken lakók fogjanak össze, hogy nagyobb számú igénylő legyen. A helyi önkormányzatok is segíthetnek azzal, hogy egyeztetnek a szolgáltatókkal, és közösen pályáznak. Ahol piaci alapon nem valósulna meg belátható időn belül a kiépítés, ott uniós és állami források is segítenek.
A hálózatfejlesztésben illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium megkeresésünkre csupán annyit válaszolt, hogy véglegesítés előtt áll a Nemzeti Digitalizációs Stratégia, mely szerint cél, hogy tíz év múlva, 2030-ra 1 Gbit/s sebességet tudjon a szupergyors internet (SZIP).
Kiemelt kép: Tiffany Hagler-Geard /Bloomberg /Getty Images
