Még a 2008–2009-es világgazdasági válság idején sem volt olyan borzalmas negyedéve a magyar gazdaságnak, mint a koronavírus-járvány első hullámakor: az idei második negyedévben 13 százalékot meghaladó mértékben zuhant a teljesítmény. Miután ez kiderült, a kormány bevallotta, hogy a költségvetési hiány is a többszöröse lesz annak, mint amivel az év elején számolt: a bruttó hazai termék 7-9 százaléka lehet.
A napokban pedig meglódult a koronavírus-fertőzöttek száma, ami arra utal, hogy a második hullám a vártnál korábban kopogtatott az ajtón. Mennyire fest ez borús képet a közeljövőről?
A harmadik negyedév a gazdaságok újraindításával a második negyedévhez képest érdemi visszapattanást hozhat, erre már tényadatok is utalnak – például az ipari termelés, a lakossági kiskereskedelmi vásárlások –, nemcsak a várakozások. A hazai gazdasági növekedés az év/év alapú változásokat tekintve azért még a harmadik és a negyedik negyedévben is visszaesést mutathat, várhatóan 6, illetve 3 százalék körül
– kalkulál Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője.
Így összességében az éves GDP csökkenése 5 százalék körül alakulhat majd, lefelé mutató kockázatokkal – a rosszabb forgatókönyv szerint akár 7-8 százalékig. „A fő kockázat természetesen a koronavírus-járvány alakulásában rejlik, mivel általános a várakozás, hogy egy második hullámra is fel kell készülnünk, illetve egyes szakértők szerint sok helyen már el is kezdődött a második hullám. Ugyanakkor olyan mértékű lezárásokra, korlátozásokra, mint amilyenek a második negyedéves GDP-zuhanáshoz hozzájárultak, nem számítunk, mivel az eddig felhalmozódott tapasztalatok lehetővé tehetik az egészségügyi és a gazdasági szempontok összehangolásának további finomítását” – mondta a szakértő.
Érdemes több forgatókönyvben gondolkodni, pont a második hullám körüli bizonytalanság miatt. Ha elharapózna a vírus ősszel, és a tavaszihoz hasonló lezárásokra kényszerülne az ország, az a legrosszabb kimenetelt jelentené, így az egész évre akár 10 százalékos gazdasági zuhanást kellene elszenvedni
– festi fel a pesszimista forgatókönyvet Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Ám a legnagyobb valószínűséget nem ennek adja, hanem annak a forgatókönyvnek, amelyben az élet nem áll meg. A harmadik negyedévben így is 6 százalékos visszaesést mutatna a magyar gazdaság, és ha az utolsó negyedévben tudnánk hozni a tavalyi utolsó negyedéves teljesítményt – ami nem magától értetődő, hiszen a jelek szerint több munkanélküli lesz, mint egy éve, az emberek pedig óvatosabbak lehetnek a vásárlásaik során –, akkor az egész évre 4-5 százalék körüli gazdasági teljesítménycsökkenés jön ki – magyarázza Németh. Ha a vírust még jobban meg lehetne fogni, akkor meg tudnánk úszni 3 százalék körüli gazdasági visszaeséssel, azaz a legjobb forgatókönyv alapján sem lehet elkerülni a recessziót.
Arra számítanak az általunk megkérdezett elemzők, hogy
A jövő évben százalékosan az idei visszaeséshez hasonló mértékű (5-6 százalékos) felpattanás jöhet a GDP növekedésében – ám ez még mindig az jelenti, hogy a gazdaság nem tér vissza teljes mértékben a korábbi növekedési pályára 2021 végéig, de a pozitív korrekció jelentős lesz, véli Jobbágy Sándor.
A munkaerőpiac sokkal lassabban heveri ki a leállást, olyannyira, hogy ha nem lesz az első hullámhoz hasonló a második, akkor is növekedni fog idén a munkanélküliség. Ez pedig azt is jelenti, hogy
A munkanélküliség szempontjából biztató lehet egy viszonylag gyors helyreállás a gazdaságban, annál is inkább, mert a válság előtt még a munkaerőhiány növekedésével kapcsolatos problémák jelentették a fő munkaerőpiaci témát. Az elmúlt évek két számjegyű bérnövekedésének visszatérésére azért nem számítunk, de a várható 5-6 százalékos növekedéssel fennmaradhat a reálbérek emelkedése is – mondja a Concorde makroelemzője.
A munkanélküliség a számításaik szerint még nem érte el a csúcsát, ez feltehetően 5 százalék felett fog bekövetkezni, és jövőre indulhat újra csökkenésnek. A munkaerőpiaci helyzet szempontjából még nyitott kérdés, hogy a szeptemberre várt újabb kormányzati intézkedéscsomag miként alakítja át a bértámogatást, illetve sor kerül-e a munkanélküliségi támogatás jelenleg 3 hónapos időtartamának a meghosszabbítására, amit sok gazdasági szereplő vár.
Németh Dávid emlékeztet rá, hogy a bértámogatási program augusztusban véget ért, akkor lehetett utoljára bejelentkezni. Ezért gondolja azt, hogy mivel kikerülnek ez alól a cégek, a munkavállalók, a gyenge kereslet miatt elbocsátások várhatók – ezt pedig csak tetézi, hogy ősszel, a tél közeledtével az időjárásfüggő ágazatokban amúgy is leépítések szoktak bekövetkezni. A K&H Bank elemzője úgy kalkulál, hogy a válság előtti alacsony, 3,5 százalékos szintről 5-6 százalékra fog felugrani a munkanélküliségi ráta, és csak 2-3 év alatt, fokozatosan ereszkedik vissza, ha addig újabb megrázkódtatás nem éri a magyar gazdaságot.
Noha a költségvetési hiány a többszöröse lesz az év elején vállaltnak, nincs dráma – mondják az elemzők.
Mivel az államadósság finanszírozását módosító terv (amely már a legújabb, 7-9 százalékos hiányprognózissal kalkulál) mögötti GDP-feltételezést nem tették közzé, így szeptemberig az is kérdés maradhat, hogy az új hiányterv mekkora részét teszi ki a feltételezett GDP-romlás az eredeti százalékos tervhez képest, és mekkorát az újabb intézkedéscsomag hatása. Mindenesetre a jelentősen, 90 százalékkal megemelt kibocsátási terv alapján a finanszírozási oldallal nincs gond, részben az Államadósság Kezelő Központ által korábban elfogadott terven felüli kötvényaukciós kibocsátások miatt
– magyarázza Jobbágy Sándor. Most a finanszírozás a fő szempont, és nem annyira a hiány nagysága: utóbbi beleillik az európai, illetve régiós trendbe, és az EU is elnézőbb lesz ezen a téren 2020-ban, illetve addig, amíg a járványhelyzet a legtöbb országban nagyobb kiadásokkal jár.
Kiemelt kép: MTVA /Bizományosi: Oláh Tibor
