Egy olvasónk és neje még novemberben foglalt egy nyolcnapos Izrael-Jordánia utat a Haris Travel Club Kft.-nél, ami kettejüknek több mint 900 ezer forintjába került. Március második felében indultak volna, de a koronavírus közbeszólt, és az utazási iroda 10 nappal az indulás előtt kénytelen volt lemondani a programot. Az utasoknak későbbi utazást ajánlottak vagy pénzvisszatérítést, ám az utóbbit nem a teljes díjra, hanem 33 ezer forinttal kevesebbre. Olvasónk a pénzét szerette volna visszakapni, méghozzá a teljes befizetett összeget. Felháborítónak tartja, hogy lecsíptek az összegből. Az utazási iroda szerint viszont méltányosan és a jogszabálynak megfelelően jártak el. Utánajártunk, kinek van igaza.
Izrael lezárta a határait, az iroda utasonként 100 ezer forintot bukott
A március 22-től tervezett Izrael-Jordánia program volt a Haris Travel első olyan útja, amely nem tudott elindulni a járvány miatt. Izrael március 10-én délután jelentette be, hogy lezárta a határait, és az iroda másnap értesítette az utasokat – idézte fel lapunknak a történteket a Haris Travel egyik tulajdonos-ügyvezetője, Haris Ernő. A hoppon maradt utasoknak novemberi vagy jövő márciusi csereidőpontot ajánlottak, illetve akinek ez nem felelt meg, fejenként 40 ezer forinttal csökkentett pénzvisszatérítést. Addigra már tisztában voltak azzal, hogy az irodának utasonként több mint 100 ezer forintnyi vesztesége keletkezik az előre kifizetett szolgáltatások árából. Úgy döntöttek, ebből 33 ezer forintot tartanak vissza, plusz az útlemondási biztosítást. (A biztosító később visszautalta a biztosítási díjat, így azt is visszatérítették.)
A jelentkezett 44 utasból 18 foglalt át későbbi időpontra (nekik garantáltan nem emelkedik az ár), 23-an elfogadták, hogy 33 ezer forinttal kevesebbet kapnak vissza, és mindössze 3-an jelezték, hogy nekik egyik verzió sem felel meg. A Haris Travel úgy véli, méltányosak voltak azokkal az utasokkal, akik pénzvisszatérítést kértek, mert az iroda csak a vesztesége harmadát terhelte rájuk.
Mást mond a Ptk. és a kormányrendelet
Hasonló esetekre két idevágó szabályozás is alkalmazható: az utazásokról szóló 2017-es kormányrendelet, illetve a Polgári Törvénykönyv (Ptk.). A kormányrendelet szerint ha rendkívüli körülmények gátolják az utazási irodát a teljesítésben, vissza kell fizetnie a részvételi díjat. Haris Ernő tulajdonos-ügyvezető már a rendelet megalkotásakor borítékolta, Az pedig általános jogelv, hogy a vétlent nem kell megbüntetni – tette hozzá.
Mivel a járvány vis maior, és ez a kifejezés nem szerepel a kormányrendeletben, Haris Ernő szerint a Ptk. az irányadó. Hivatkozott rá, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is így nyilatkozott korábban. A Ptk. szerint, ha egyik fél sem hibás a teljesítés elmaradásában, akkor a már teljesített szolgáltatás ellenértékét meg kell térítenie a megrendelőnek, amit nem teljesített a szolgáltató, annak értékét pedig vissza kell téríteni.
Az utaztatásban maguk az utazási szolgáltatások a díj durván 80 százalékát teszik ki, és mintegy 20 százaléknyi az utazásszervezés költsége. Az iroda elvégezte az utazásszervezési tevékenységet, viszont maga az utazás nem teljesült, így a Ptk. alapján a teljes díj 20 százalékát tarthatták volna vissza, azaz több mint 90 ezer forintot – vezette le Haris Ernő, miért érzi méltányosnak a 33 ezer forintos pénzvisszatartást.
A teljes részvételi díj visszajárt volna
A világ egyik legnagyobb tanácsadó cége, a PwC azonban másképpen látja, magyarázatuk szerint éppen a Polgári Törvénykönyvben nem határozták meg általános jelleggel, mi a vis maior. Az utazási szolgáltatásokról szóló 2017-es kormányrendeletben azonban igen: elháríthatatlan, rendkívüli körülmény, olyan helyzet, ami a szerződéskötés időpontjában előre nem látható, a szerződő fél által nem befolyásolható, következményeit semmilyen észszerű intézkedéssel nem lehet elhárítani. Azt írták nekünk,
A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) is hasonlóan vélekedik: ha az iroda mondta le az utat, az nem valósult meg, akkor a vonatkozó jogszabályok alapján az utasnak visszajár a befizetett összeg vagy vouchert fogadhat el későbbi utazásra.
Harisék egyébként a többi meghiúsult útjuknál – ha az utas nem foglalt át későbbi időpontra – a befizetett díjak több mint 80 százalékát pénzben fizették vissza, kevesebb mint 20 százalékot pedig voucherben. Ha valaki nagyon ragaszkodott a pénzhez, akkor az esetek többségében voucher helyett is azt adtak.
Májusban a kormány külön rendeletet hozott a koronavírus miatt lemondott utakról, kimondva, hogy ha az utas nem kér vouchert, akkor a teljes díjat pénzben kell neki visszafizetni. Ezt a rendeletet azonban csak a május 27-e utáni visszatérítésekre lehet alkalmazni, augusztus 31-ig – figyelmeztetett a MUISZ.
Az utazási iroda sem feltétlenül kapja vissza a pénzét
Az iroda tulajdonos-ügyvezetői, Haris Ernő és fia, Haris Richárd szerint most különösen nem egyszerű az utazási irodák helyzete. Az utaztatás speciális terület, ígéretet ad el, szolgáltatásokat közvetít, semmi nem az utazásszervező tulajdona, a repülőgép, repülőtér, szálloda, múzeum sem. Az irodáknak pedig nemcsak az utazók, hanem a szolgáltatók felé is van kötelezettségük. Vagy mindent előre, vagy több részletben kell fizetniük, sok esetben már fél évvel vagy egy évvel korábban – útja és szolgáltatója válogatja. És hogy visszakapják-e a koronavírus miatt meghiúsult utakra általuk befizetett összegeket, az is eléggé változó.
Haris Ernő több légitársaságot említett, amelyek egyáltalán nem adták vissza az iroda által befizetett előleget, illetve a teljes díjat, hiába mondja ki európai direktíva, hogy ez kötelező. Vannak persze unión kívüli társaságok is, rájuk egyáltalán nem vonatkozik az említett direktíva. De ugyanígy a kinti utazásszervező partnerek, illetve szolgáltatók sem mind fizették vissza a járvány miatt elmaradt utazások előre lerótt díjait. Ilyen körülmények között várják el az utazók, hogy az utazási iroda mindent fizessen vissza nekik – avatott be. Haris Ernő 4 évtizede, fia 25 éve van a szakmában. 1994-ben alapított cégük évről évre nyereséges volt, a nyereséget nem vették ki a tulajdonosok, így sikerült tartalékot képezniük, és eddig túlélni a jelenlegi krízishelyzetet – tette hozzá.
Pereljen az utas, ha nem tetszik neki
Olvasónk panaszt tett Budapest Főváros Kormányhivatalánál (BFKH), ahol kivizsgálták az ügyet, megkeresték az utazási irodát is, de nem marasztalták el. A 24.hu-nak azt írták, hasonló esetben a fogyasztóvédelmi hatóság elsősorban azt tudja vizsgálni, hogy a vásárlás előtt megfelelő volt-e az ügyfél-tájékoztatás (például az általános szerződési feltételek). Hozzátették, ha a szerződés létrejött, akkor már a szerződő felekre tartozik a jogviták rendezése, azaz az olvasó a békéltető testületekhez fordulhat vagy perelhet.
Olvasónk csalódott, mert azt találta a BFKH oldalán, hogy a hatóság törli a nyilvántartásból azokat az utazási vállalkozókat, amelyek az el nem utaztatott ügyfél befizetett előlegét, részvételi díját nem fizetik vissza. A kormányhivatal szerint a törlés csak a vis maior kivételével lehetséges – a vonatkozó kormányrendeletben ez szerepel is, ám a BFKH oldalán lévő tájékoztatásból kimaradt.
Kiemelt kép: Frankhoemann /Sven Simon /DPA /AFP
