Gazdaság

Ilyen, amikor a NAV szemen köpi magát, mondja az adószakértő

Korábban a témában:

Július elsejétől változtak a tb-szabályok, a korábbi négy egyéni járulék helyébe egyetlen, az úgynevezett társadalombiztosítási járulék lépett. Az adókulcs 18,5 százalékos, megegyezik a korábbi négy járulék összegével. Ez a változás hatással lett a családi járulékkedvezményre is, amit akkor lehet igénybe venni, ha a családi adókedvezménnyel nem tudják a szülők kimeríteni a gyerekekre igénybe vehető teljes összeget. Július elseje előtt legfeljebb 17 százaléknyi lehetett a járulékkedvezmény, mert a munkaerőpiaci járulék nem számított bele. Az összevont tb-járulék miatt viszont a családi járulékkedvezmény is legfeljebb 18,5 százaléknyi lehet.

Egy másik változás is történt július elsejétől: ismét csökkent a szociális hozzájárulási adó, 17,5 százalékról 15,5 százalékra. Tavaly ugyanígy júliusban, szintén kétszázalékos volt a csökkentés. S bár az adócsökkentés csak júliustól élt, az adóhatóság a tavalyi évről készített adóbevallás kitöltési útmutatójában úgy rendelkezett, hogy a külön adózó jövedelmekre a szochocsökkentés már januártól, visszamenőleg érvényes. Így ha egy vállalkozó az első félévben vett fel osztalékot, akkor még a magasabb szochót kellett lerónia, ám az év végi adóbevallásban már az alacsonyabb szochót érvényesíthette, vagyis 2 százalék visszajárt neki.

Angyal József adószakértő szerint ez a jogértelmezés jogsértő, mert ha valami júliustól hatályos, azt nem lehet januártól figyelembe venni. Rajta kívül azonban nem sokan reklamáltak, hiszen a NAV-os jogértelmezése kedvező volt az adózóknak.

NAV: amit szabad a szochónál, azt nem lehet a járulékkedvezménynél

Megkérdeztük az adóhatóságot, hogy az idei évben is hasonlóan kell-e majd eljárni, azaz például az osztalékra 15,5 százalékos szocho lesz-e érvényes, már az év elejétől, visszamenőleg. A NAV szerint minden olyan esetben alkalmazható a tavalyi szabály, amikor az adózónak előlegrendszerben kell bevallást készítenie, de az éves kötelezettséget éves elszámolásban kell megállapítani. Így ezekben az esetekben az idei éves elszámolásban is az alacsonyabb, a 15,5 százalékos szochót kell alkalmazni egész évre.

Bár Angyal József szerint jogsértő a NAV jogértelmezése, de ha a szochónál ezt a szabályt kell alkalmazni, akkor ezt a logikát kellene követni a családi járulékkedvezményél is. Azaz az év eleji 17 százalékos családi járulékkedvezmény helyett az éves bevallásban visszamenőleg a 18,5 százalékos járulékkedvezményt kellene érvényesíteni szerinte, ha csak a NAV nem akarja szemen köpni saját magát. A NAV azonban másképp látja a kérdést. Azt írták, mivel a járulék nem éves, hanem havi elszámolású kötelezettség, ezért nem alkalmazhatók rá a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos szabályok. Hozzátették, a családi járulékkedvezménynél a megváltozott járulékmértéket csak az új tb-szabály hatályba lépése után lehet alkalmazni, vagyis először a 2020. júliusra bevallott járulékalapot képező jövedelmeknél.

Az érvelés mindkét pontja billeg. Egyrészt az osztaléknál is az a helyzet, hogy júniusig még a magasabb szochót kell megfizetni. Viszont év végén visszajár az adóbevallásban a két százalék. Ez ugyanígy érvényes lehetne a járulékkedvezményre is. Másrészt azt írja a NAV, hogy a járulék nem éves, hanem havi elszámolású, ami tény. Viszont itt most nem a járulékról, hanem a családi járulékkedvezményről van szó, ami, mint Angyal lapunknak megerősítette, a szochóhoz hasonlóan szintén éves elszámolású. Mi több, az év közben igénybe vett kedvezmény nem köti az adózót, azt az év végi bevallásban felülírhatja. Vagyis ami igaz a szochóra, az igaz a járulékkedvezményre is – innen nézve érthetetlen, miért eltérő a NAV jogértelmezése.

Adminisztrációhegyek a négygyerekeseknek

Korábban foglalkoztunk azzal, hogy az szja-mentesség kapcsán a négygyermekes anyákat kicsit magukra hagyta a jogalkotó, belefulladhatnak az adminisztrációba. Az szja-mentesség ebben az évben járhat először. A gond az, hogy ha nem egész évre jogosult az anya az szja-mentességre, akkor törvényi kötelezettsége, hogy az éves adóbevalláskor saját magának gyűjtse ki havonta utólag az éves jövedelmekből – szükség szerint arányosítva – melyik hónapban mennyi jövedelemre kaphat szja-mentességet. Ráadásul eddig úgy tűnt, hogy ehhez semmilyen segítséget nem kapnak sem a kifizetőtől, sem a NAV-tól, pedig a havi bevallások alapján az adóhatóságnál rendelkezésre állnak az adatok, havi bontásban. A bevallási tervezetben azonban a NAV eddig csak éves jövedelmi adatokat közölt, havit nem. Megkérdeztük, lesz-e ebben változás.

Úgy tűnik, a NAV nem vállalja magára a feladatot, inkább a munkáltatókra testálná. Válaszuk szerint a foglalkoztatók által készített éves összesítőn (M30-as igazolás) szerepel majd olyan összeg, amelyből a négygyermekes anyák megállapíthatják adómentességük alapját. Az igazoláson eddig csak a családi járulékkedvezmény igénybevételéhez kellett havi bontást készíteniük a munkáltatóknak.

Fotó: Marjai János /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.