Ha valahol beüt a baj, mindig a kölcsönzött munkaerőt küldik el legelőször – így van ez a koronavírus-válság idején is. A kölcsönzött dolgozók a legkiszolgáltatottabbak, mondhatni, hogy a kölcsönzéssel mindenki jól jár, kivéve a dolgozót. Ám a nagy cégek érdekérvényesítő képessége erős, így nem meglepő, hogy virágzik a munkaerő-kölcsönzés, és most kitüntetett szerepbe került az iparág egyik cége, a Prohuman. A kormány azért kötött stratégiai megállapodást a vállalattal, mert úgy véli, a gazdaság újraindításában nagy szerepe lesz a szakképzett és megbízható munkaerőnek. A szakszervezet szerint viszont elég baj, ha az állami foglalkoztatási rendszer hiányosságai miatt egy munkaerő-kölcsönző tanácsaira szorul a kormány.
Jól jöhet a munkaerőkölcsönzés az újrainduláshoz
A Prohuman arra kapott felkérést a kormánytól, hogy 20 éves működése alatt felgyűlt tapasztalatait ossza meg. Saját jellemzésük szerint az ország egyik legnagyobb foglalkoztatójaként és HR-szolgáltatójaként nemcsak 700 vállalati partnerrel állnak kapcsolatban, hanem közigazgatási szereplőkkel, szabályozó szervekkel, döntéshozókkal is. Azt mondják, értik a vállalatok igényeit, ismerik a hazai és regionális munkaerő-piaci helyzetet, lehetőségeket és azt is, hogy milyen lépésekre lehet szükség. Szerintük ezért tudnának híd szerepet betölteni a vállalatok, a döntéshozók, valamint a munkavállalók és munkáltatók között.
Ezen kívül IT-fejlesztéseik révén naprakész, részletes statisztikai információkat tudnak adni a rendszereikben lévő több tízezer aktív vagy inaktív dolgozóról, munkakeresőről.
Hogy hogyan képzelnék a szakképzés reformját, arra nem tértek ki, de úgy vélik, Magyarország versenyképessége, a későbbi beruházások azon múlhatnak, hogy az emberek szakképzettsége, tudása alkalmazkodik-e a technológia fejlődése diktálta új környezethez.
A korábbi válság tapasztalatai alapján úgy vélik, a munkaerő-kölcsönzés rugalmas alapot jelenthet az újraerősödéshez.
Az állami rendszer hibái miatt kellhet a piaci szereplő tapasztalata
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László szerint az államnak nem egy profitorientált céggel kellene összeborulnia, hanem inkább javítania kellene az állami munkaerő-piaci szolgáltatásokon. A munkaerő-kölcsönzési iparág térnyerése egyértelműen az állami foglalkoztatási szolgálat hiányosságát mutatja. Munkaerő-piaci adatokat pedig a minisztériumtól és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól kellene, hogy kapjon a kormány, ezek a szervezetek erre vannak.
Hibának tartja, hogy ha az állam nem képes valamit elvégezni, azt piaci cégre bízzák, miközben adóforintokból továbbra is fenntartják a munkaügyi kirendeltségeket. A szakszervezet más miatt sem örül a munkaerőkölcsönzők esetleges térnyerésének.
Rengeteg a kibúvó a kölcsönzésben
A munkaerő-kölcsönzés arra jött létre 2002-ben, hogy segítsen a cégeknek megfelelő munkaerőt biztosítani, ha például a kereslettől függően ingadozó a létszámigényük. Sok helyen azonban már nem csak áthidaló megoldásként, hanem állandó munkára foglalkoztatnak kölcsönzött dolgozókat.
Rengeteg manipulációs lehetőség van a kölcsönzésben, és tapasztalatuk szerint a munkáltatók élnek is vele. Nem ritka, hogy ugyanott dolgozik egy ember akár 10-12 éve is, de közben már az ötödik munkáltatója van, így felmondásnál nem kap végkielégítést. Ha valaki ugyanannál a kölcsönbe vevőnél dolgozik legalább 5 éve, saját állományba kell venni, de elég röviden megszakítani a kölcsönzést, és máris előröl indul az óra.
184 nap után nem kaphat kevesebb bért a kölcsönzött munkavállaló, mint a saját, de egyetlen megszakítással ez a szabály is áthágható. Szerencsés, ha a kölcsönzöttekre is vonatkoznak a kollektív szerződés bizonyos részei, viszont pluszszabadságot, pluszjuttatást, az előírtnál magasabb végkielégítést így sem kaphatnak – sorolta a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán a tapasztalataikat.
Tízezrek munkája szűnt meg
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbb 2017-ről készített átfogó elemzést a munkaerő-kölcsönzésről. Akkor csaknem hatezer cég vette igénybe a 844 kölcsönző szolgáltatásait, mintegy 160 ezer embert kölcsönöztek, és 256 milliárd forint forgalmat zsebeltek be a cégek. 2018-ban országosan már 913 kölcsönző működött, bő 150 ezer embernek adták munkát. 2019-ről és az idei évről nem közöltek még adatokat.
Mostanra a szakszervezet már nemigen lát kölcsönzött munkavállalókat, legfeljebb a létszám 1-2 százalékában. Durva becslésük szerint mintegy 40 ezer kölcsönzött dolgozó munkája szűnhetett meg csak az ő területükön. László Zoltán szerint a munkaerő-kölcsönzők általában nem fizetnek a dolgozóiknak arra az időre, amikor nem tudják elhelyezni őket – szóval ezek az emberek kereset nélkül maradhattak.
A Prohuman 2019-ben 17 ezer embert foglalkoztatott Magyarországon és külföldön összesen – az idén náluk mintegy 15 százalékkal, vagyis 2,5 ezerrel csökkent a kölcsönzöttek száma a válságban. E dolgozók negyedét tudták átirányítani más munkakörbe, például a kereskedelembe, logisztikai területekre, higiéniai cégekhez. Tapasztalataik szerint a kölcsönvevő cégek egy része kizárólag rövid távú gazdasági érdekeit tartotta szem előtt, ezért részben vagy egészben leépítették a kölcsönzött munkaerőt. Szerintük ez visszaüthet, mert nem biztos, hogy az újrainduláskor találnak majd megfelelő embereket. A másik jellemző tendencia az volt, hogy a jól teljesítő munkaerőt inaktív állományba helyezték, hogy megtarthassák.
A cégek még inkább vevők lehetnek a kölcsönzésre
A szakszervezetek szerint számos cég kezdett mostanában gyors digitalizációba, amihez kapóra jött a koronavírus-válság miatti leállás. Ezeknél a cégeknél az újraindulás után csak a korábbinál kisebb létszámra lesz szükség. Szintén a krízis miatt sok helyen megingott a munkáltatók jövőképe, így nem valószínű, hogy sok embert vennének fel saját állományba. Ismét beigazolódott, mennyivel egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb megválni a kölcsönzött munkavállalótól, mint a saját alkalmazottól – esélyes, hogy az újraindulás után a szükséges létszám eddiginél is nagyobb részét kölcsönözhetik. Volt olyan munkáltató, aki április elején azt mondta, 90 százalékra emelné a kölcsönzöttek arányát. Kérdés, tényleg így lesz-e.
Ha igen, László Zoltán szerint az államnak jól jöhet, ha a kölcsönzőkkel deklaráltan jóban van.
Kiemelt kép: Krizsán Csaba /MTI
