Gazdaság

A cégek tanulhatnak a válságból, még több kölcsönzött dolgozó lehet

Korábban a témában:

Ha valahol beüt a baj, mindig a kölcsönzött munkaerőt küldik el legelőször – így van ez a koronavírus-válság idején is. A kölcsönzött dolgozók a legkiszolgáltatottabbak, mondhatni, hogy a kölcsönzéssel mindenki jól jár, kivéve a dolgozót. Ám a nagy cégek érdekérvényesítő képessége erős, így nem meglepő, hogy virágzik a munkaerő-kölcsönzés, és most kitüntetett szerepbe került az iparág egyik cége, a Prohuman. A kormány azért kötött stratégiai megállapodást a vállalattal, mert úgy véli, a gazdaság újraindításában nagy szerepe lesz a szakképzett és megbízható munkaerőnek. A szakszervezet szerint viszont elég baj, ha az állami foglalkoztatási rendszer hiányosságai miatt egy munkaerő-kölcsönző tanácsaira szorul a kormány.

Jól jöhet a munkaerőkölcsönzés az újrainduláshoz

A Prohuman arra kapott felkérést a kormánytól, hogy 20 éves működése alatt felgyűlt tapasztalatait ossza meg. Saját jellemzésük szerint az ország egyik legnagyobb foglalkoztatójaként és HR-szolgáltatójaként nemcsak 700 vállalati partnerrel állnak kapcsolatban, hanem közigazgatási szereplőkkel, szabályozó szervekkel, döntéshozókkal is. Azt mondják, értik a vállalatok igényeit, ismerik a hazai és regionális munkaerő-piaci helyzetet, lehetőségeket és azt is, hogy milyen lépésekre lehet szükség. Szerintük ezért tudnának híd szerepet betölteni a vállalatok, a döntéshozók, valamint a munkavállalók és munkáltatók között.

Ezen kívül IT-fejlesztéseik révén naprakész, részletes statisztikai információkat tudnak adni a rendszereikben lévő több tízezer aktív vagy inaktív dolgozóról, munkakeresőről.

Hogy hogyan képzelnék a szakképzés reformját, arra nem tértek ki, de úgy vélik, Magyarország versenyképessége, a későbbi beruházások azon múlhatnak, hogy az emberek szakképzettsége, tudása alkalmazkodik-e a technológia fejlődése diktálta új környezethez.

A korábbi válság tapasztalatai alapján úgy vélik, a munkaerő-kölcsönzés rugalmas alapot jelenthet az újraerősödéshez.

Az állami rendszer hibái miatt kellhet a piaci szereplő tapasztalata

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László szerint az államnak nem egy profitorientált céggel kellene összeborulnia, hanem inkább javítania kellene az állami munkaerő-piaci szolgáltatásokon. A munkaerő-kölcsönzési iparág térnyerése egyértelműen az állami foglalkoztatási szolgálat hiányosságát mutatja. Munkaerő-piaci adatokat pedig a minisztériumtól és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól kellene, hogy kapjon a kormány, ezek a szervezetek erre vannak.

Hibának tartja, hogy ha az állam nem képes valamit elvégezni, azt piaci cégre bízzák, miközben adóforintokból továbbra is fenntartják a munkaügyi kirendeltségeket. A szakszervezet más miatt sem örül a munkaerőkölcsönzők esetleges térnyerésének.

Rengeteg a kibúvó a kölcsönzésben

A munkaerő-kölcsönzés arra jött létre 2002-ben, hogy segítsen a cégeknek megfelelő munkaerőt biztosítani, ha például a kereslettől függően ingadozó a létszámigényük. Sok helyen azonban már nem csak áthidaló megoldásként, hanem állandó munkára foglalkoztatnak kölcsönzött dolgozókat.

A szakszervezet szerint rossz tendencia, hogy Magyarországon a kölcsönzés iparággá vált, ugyanis a kölcsönvevő nem munkavállalót, hanem költséget lát a kölcsönzött dolgozóban. Bármikor lapátra tehetik, rángathatják őket egyik helyről a másikra.

Rengeteg manipulációs lehetőség van a kölcsönzésben, és tapasztalatuk szerint a munkáltatók élnek is vele. Nem ritka, hogy ugyanott dolgozik egy ember akár 10-12 éve is, de közben már az ötödik munkáltatója van, így felmondásnál nem kap végkielégítést. Ha valaki ugyanannál a kölcsönbe vevőnél dolgozik legalább 5 éve, saját állományba kell venni, de elég röviden megszakítani a kölcsönzést, és máris előröl indul az óra.

184 nap után nem kaphat kevesebb bért a kölcsönzött munkavállaló, mint a saját, de egyetlen megszakítással ez a szabály is áthágható. Szerencsés, ha a kölcsönzöttekre is vonatkoznak a kollektív szerződés bizonyos részei, viszont pluszszabadságot, pluszjuttatást, az előírtnál magasabb végkielégítést így sem kaphatnak – sorolta a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán a tapasztalataikat.

Tízezrek munkája szűnt meg

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbb 2017-ről készített átfogó elemzést a munkaerő-kölcsönzésről. Akkor csaknem hatezer cég vette igénybe a 844 kölcsönző szolgáltatásait, mintegy 160 ezer embert kölcsönöztek, és 256 milliárd forint forgalmat zsebeltek be a cégek. 2018-ban országosan már 913 kölcsönző működött, bő 150 ezer embernek adták munkát. 2019-ről és az idei évről nem közöltek még adatokat.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség vállalatainál a 2018 végi, 2019 eleji csúcsidőszakban az autóiparban, gépiparban mintegy 50 ezer kölcsönzött dolgozó lehetett. Az idén márciusban egyetlen nap alatt mintegy 15 ezer kölcsönzött dolgozónak mondtak fel közülük.

Mostanra a szakszervezet már nemigen lát kölcsönzött munkavállalókat, legfeljebb a létszám 1-2 százalékában. Durva becslésük szerint mintegy 40 ezer kölcsönzött dolgozó munkája szűnhetett meg csak az ő területükön. László Zoltán szerint a munkaerő-kölcsönzők általában nem fizetnek a dolgozóiknak arra az időre, amikor nem tudják elhelyezni őket – szóval ezek az emberek kereset nélkül maradhattak.

A Prohuman 2019-ben 17 ezer embert foglalkoztatott Magyarországon és külföldön összesen – az idén náluk mintegy 15 százalékkal, vagyis 2,5 ezerrel csökkent a kölcsönzöttek száma a válságban. E dolgozók negyedét tudták átirányítani más munkakörbe, például a kereskedelembe, logisztikai területekre, higiéniai cégekhez. Tapasztalataik szerint a kölcsönvevő cégek egy része kizárólag rövid távú gazdasági érdekeit tartotta szem előtt, ezért részben vagy egészben leépítették a kölcsönzött munkaerőt. Szerintük ez visszaüthet, mert nem biztos, hogy az újrainduláskor találnak majd megfelelő embereket. A másik jellemző tendencia az volt, hogy a jól teljesítő munkaerőt inaktív állományba helyezték, hogy megtarthassák.

A cégek még inkább vevők lehetnek a kölcsönzésre

A szakszervezetek szerint számos cég kezdett mostanában gyors digitalizációba, amihez kapóra jött a koronavírus-válság miatti leállás. Ezeknél a cégeknél az újraindulás után csak a korábbinál kisebb létszámra lesz szükség. Szintén a krízis miatt sok helyen megingott a munkáltatók jövőképe, így nem valószínű, hogy sok embert vennének fel saját állományba. Ismét beigazolódott, mennyivel egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb megválni a kölcsönzött munkavállalótól, mint a saját alkalmazottól – esélyes, hogy az újraindulás után a szükséges létszám eddiginél is nagyobb részét kölcsönözhetik. Volt olyan munkáltató, aki április elején azt mondta, 90 százalékra emelné a kölcsönzöttek arányát. Kérdés, tényleg így lesz-e.

Ha igen, László Zoltán szerint az államnak jól jöhet, ha a kölcsönzőkkel deklaráltan jóban van.

Először a diákokat, aztán a kölcsönzött dolgozókat küldik el

A Prohumánhoz hasonló megállapodása nincs a kormánnyal a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felvette velük a kapcsolatot mindjárt a válság kezdetén, és a szervezet azóta adatokat szolgáltat a minisztériumnak – válaszolta kérdésünkre Simon Balázs, a hazai tulajdonú munkaerőkölcsönző cégeket tömörítő szervezet kommunikációs vezetője. A Prohumán-kormány tanácsadás mibenlétéről, a megállapodás részleteiről nem tudott közelebbit mondani, tekintve, hogy a stratégiai partnerré avanzsált cég egy másik szakmai szervezetnek, a Személyzeti Szolgáltatók és Tanácsadók Magyarországi Szövetségének a tagja. A munkaerőkölcsönzők a gazdaság minden szektorában jelen vannak, és elsőként látják a tendenciákat, hogyan reagálnak a cégek a válságra – világította meg Simon Balázs az együttműködés alapját szervezetük és az innovációs tárca között. Amint ez a 2008-as nagy gazdasági krízis idején is bebizonyosodott, ha válság jön, akkor a munkáltatók először a diákokat, azután a kölcsönzött dolgozókat küldik el, csak a végén nyúlnak a saját állományukhoz. Lakmuszpapírként működnek, mert ha a kölcsönzött dolgozók körében elkezdenek sakkozni a munkaidőkerettel, fizetett szabadság előrehozásával vagy éppen a leépítéssel, akkor lehet számítani arra, hogy néhány héten belül a válságintézkedések átterjednek a saját dolgozókra is. Erre vonatkozó, a munkaerőpiaci helyzet előrejelzéséhez fontos adatokat a tagvállalataiktól hetente küldenek be egy piackutató cégen keresztül a minisztériumnak – mondta Simon Balázs.

Kiemelt kép: Krizsán Csaba /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a „beszoktatást” a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. A miniszterelnök szerint januárban a krónikus betegeknek és a legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.