A koronavírus következtében egyre több olyan cég van, amelyik részlegesen vagy teljesen kénytelen lehúzni a redőnyt, és a kilátások is borúsak: egy friss felmérésben az emberek negyede számított arra, hogy a következő fél évben elveszíti a munkáját. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyobb, tartalékkal rendelkező cégek jellemzően nem a felmondást választják, hanem áthidaló megoldásokkal igyekeznek megtartani a dolgozókat, máshol inkább az elbocsátások jellemzőek. Közben akadnak olyan munkahelyek, ahova növekvő számban keresnek embereket, ugyancsak a vírus miatt.
Félünk, hogy nem lesz munkánk
Az Idea intézet március közepi kutatása szerint
- az aktív keresők 6 százaléka biztos abban, hogy elveszíti az állását a koronavírus következményei miatt a következő fél évben,
- 12 százalékuk egyre nagyobb esélyt lát erre,
- 28 százalék pedig egyelőre bizonytalan ebben a kérdésben.
Maga a kormány is százezres nagyságrendű munkahelyvesztéssel számol, Varga Mihály pénzügyminiszter leépítéseket vetített előre, és a kamara elnöke, Parragh László szerint csak az a kérdés, hány százezres leépítés lesz végül. A szakszervezet szintén tapasztal elbocsátásokat, de azt is, hogy a cégek egy része igyekszik állományban tartani a dolgozóit.
Ahol van tartalék, ott megtartanak, ahol nincs, ott felmondanak
Az elbocsátások erősen érintik a kölcsönzött munkaerőt, a betanított munkát, gyakorlatilag mindenhol, de kiemelten a vendéglátásban, szállodaiparban – számolt be lapunknak a MASZSZ elnöke, Kordás László. A szakszervezet információi szerint
- azok a nagyobb cégek, amelyek rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, változatos eszközökkel igyekeznek állományban tartani a dolgozókat.
- A kkv-k viszont, illetve azok a vállalkozások, amelyeknek nincs tartalékuk, általában megválnak a munkavállalóiktól, felmondanak nekik.
A leálló nagyobb cégek a kölcsönzött munkaerőtől már megváltak korábban, a saját bázismunkaerőt viszont megpróbálják megtartani, amelyhez számos megoldás jöhet szóba – a szakszervezet is többféle megállapodást kötött már a munkáltatókkal.
Van, ahol az otthon töltött időt részben szabadsággal fedik le (ezzel jár a dolgozó legjobban anyagilag), a másik részt pedig a munkáltató rendkívüli fizetett szabadnapokkal, vagy más néven állásidő biztosításával (erre az időre már csak alapbér jár) biztosítja a munkáltató. Kordás László szerint egyelőre az a jellemző, hogy a szabadságukat vették ki a dolgozók, de van, ahol egyből állásidőt fizetnek.
Előfordul az is, hogy a munkáltató a korábbi bér 50-60 százalékát fizeti a leállás idejére. Hasonló megállapodásokhoz a munkáltató és a munkavállaló (ahol van, ott a szakszervezet) egyetértése szükséges.
Megemlítette, számos cég hozta előre a nyári leállást, például az autógyárak, valamint beszállítóik is.
Az esztergomi Suzuki-gyár 2020. március 18-án. A Magyar Suzuki Zrt. vezetése 2020. március 23-tól április 3-ig leállítja az esztergomi gyártást. A tervezett leállás 3200 dolgozót érint.
MTI/Szigetváry Zsolt
Közös megegyezést ne írjon alá a dolgozó, mert rosszul jár
A szakszervezet tapasztalata szerint sokféle megoldással próbálkoznak a munkáltatók, és sajnos ezek között van olyan is, amely kifejezetten hátrányos lehet a dolgozóra nézve. Ilyen például, ha a koronavírus kapcsán történő leállás, bezárás, létszámcsökkentés elrendelésekor megpróbálják a munkavállalót rávenni arra, hogy ő maga mondjon fel, vagy ha közös megegyezéses felmondást ajánlanak fel neki. Az a gond, hogy ha a dolgozó mond fel, akkor nem jár neki a végkielégítés – ez a pénz egyébként a munkáltatónál töltött 3 év után járhat, ha a cég mond fel. Közös megegyezésnél pedig eltekinthetnek a felek például a végkielégítéstől és a felmondási időtől is – ez szintén a dolgozót rövidítheti meg.
Ezért Kordás László mindenképpen azt tanácsolja, Ha mégis megpróbálják erre rávenni őket, akkor keressék meg a hozzájuk legközelebbi szakszervezeti jogsegélyirodát, akár elektronikusan.
A munkaidőkeret meghosszabbítása csak végső esetben jöjjön szóba
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) nemrég azt kezdeményezte, hogy a munkaidőkeret meghosszabbításával fedjék le a leállások idejét, így megoldódna az iskolás szülők gondja, otthon maradhatnának a gyerekkel, ha nincs kire bízni. Lényegében arról van szó, hogy a dolgozó majd később teljesíti a most kifizetett, de le nem dolgozott időt. Kordás László azonban nem támogatja az ötletet, mert ezzel szerinte kiszervezik a munkavállaló alól a túlmunkáért járó jövedelmet. A munkaidőkeretnek ugyanis éppen az a célja, hogy a munkaadó minél szabadabban oszthassa be a munkaidőt, és lehetőleg ne kelljen túlórát fizetnie.
A munkaidőkeret meghosszabbítását csak végszükség esetén szabad alkalmazni.
Arra lehet számítani ugyanis, hogy amikor majd visszaáll minden a rendes kerékvágásba, akkor a dolgozókat heti 40 órán túl is jócskán befoghatják, de a meghosszabbított munkaidőkeret miatt a pluszórákat túlmunkáért járó díjazás nélkül kell teljesíteniük, amivel anyagilag összességében rosszul járnak.
Van, ahol most is keresik az embereket
A Profession.hu kutatása szerint összességében lelassult a cégek toborzási tevékenysége, 42 százalékuk leállította az új kollégák keresését, 16 százalékuk pedig úgy számol, hogy egész éves növekedési tervüket is befolyásolni fogja a koronavírus. A leginkább érintett iparágakban extrém csökkenés látható, más szektorokban azonban rekordot döntött a meghirdetett állások száma az utóbbi egy hétben.
A vendéglátással kapcsolatos hirdetéseknél 91 százalékos esést tapasztaltak az állásportálon, a szakmunka, fizikai munka és szállítmányozás/logisztika kategória is jelentős, átlagosan 50 százalékos csökkenést mutatott. Ezzel szemben például a jogi (+36 százalék) és mezőgazdasági (+175 százalék) kategóriákban jelentősen több, a mérnöki és ügyfélszolgálati állásoknál pedig szinte azonos számú álláshirdetést adtak fel a cégek. Kiemelkedő növekedést láttak még a nagyobb élelmiszerláncoknál, amelyek leginkább bolti eladókat keresnek a hirtelen megugrott forgalom kezelésére.
A szakszervezet szerint főleg az áruszállításban, egészségügyben, kereskedelemben várják a munkaerőt. A szakszervezetek továbbra is megosztják egymással az információt, hol vannak nagyobb felmondások, illetve hol keresnek embereket, ami segítség lehet az állásukat elvesztő munkavállalóknak – tette hozzá.
Kiemelt kép: Sven Hoppe/dpa/ AFP
