Egy hónap alatt 60 embert rúgtak ki a Henkel körösladányi üzeméből, és még többet ki fognak
– ezzel jelentkezett a 24.hu egyik olvasója közvetlenül az után, hogy útilaput kötöttek a talpára. A mosó- és háztartási tisztítószergyártó multi és a dolgozókat az üzem számára biztosító munkaerő-kölcsönző, a Get Work Trend Kft. egybehangzóan azt állítja, nincs szó elbocsátásokról. Az viszont igaz, hogy az egyik technológiát keletebbre költöztetik, ezért úgy százötvennel kevesebb dolgozóra lesz szükség Magyarországon.
Foglalkoztunk már a körösladányi Henkel-gyárral a rabszolgatörvény kapcsán, mivel már a jogszabály kihirdetése előtt is létezett olyan megállapodás a helyi érdekképviselettel, ami alapján akár heti 68 óra is lehet a munkaidőplafon. Folyamatos hatnapozásról számoltak be a kölcsönzött dolgozók, és arról, hogy a túlóratörvény életbe lépése előtt is agyondolgozták magukat, bőven voltak 12 órás munkanapok, másképp nem is jöhet ki a heti 68 óra. A kölcsönzött, zömmel képzettséget nem igénylő fizikai munkát végző dolgozók mindezek tetejébe azt panaszolták, hogy sokkal rosszabbul keresnek, mint a belsősök, mintha a pénz elakadna a gyár és a munkaerőkölcsönző cég között. Az így körülírt lenyúlást azonban mind a Henkel, mind a Get Work visszautasította.
Most újabb panaszok érkeztek lapunkhoz, egy volt közmunkás például azt állította, hogy minden előzetes figyelmeztetés nélkül elküldték, és még a minimálbért sem kapta kézhez, egy targoncás pedig azt, hogy egyetlen hónapban sem jött ki a garantált bérminimum a fizetéséből.
Olvasónk decemberben került a Henkelhez, miután felvette a Get Work, elmondása szerint másképp nem is lehetett bejutni a körösladányi gyárba, csak a közvetítőn keresztül. Munkájával szemben nem volt kifogás, január elején tesztet írtak, azon, ahogy mindenki, ő is megfelelt. Ezek után váratlanul érte, amikor a munkatársai szóltak neki, hogy a következő hétre nincs beosztva. Rákérdezett, miért, így tudta meg, hogy ki van rúgva.
Nem indokolták meg, miért, nem kapott olyan jelzést, hogy elégedetlenek lennének vele, mint mondta, „férfimunkát” is zokszó nélkül elvállalt, magyarul emelgetett akkora súlyt, amekkorát nőnek nem lenne szabad – mesélte nekünk a történteket.
A gyártól több mint 40 kilométerre fekvő Zsadányból telefonált, onnan járt be társaival együtt műszaktól függően a napi három munkásbusz valamelyikével. Úgy tudja, hogy januárban 60 embert rúgtak ki a gyárból, és ez látszik is a forgalmon: amikor beszéltünk, azt állította, egy embert látott leszállni a buszról, míg korábban a településről húszan is voltak henkelesek. Állítólag még több embertől válnak meg, pedig nekik azt mondták, hogy nem lesz leépítés, azzal együtt, hogy a „golyósrészleg” megy Oroszországba, csak a mosóporgyártás marad Körösladányban.
Arra utalt, hogy a toalett-tisztító golyókat gyártó sorokat költöztetik el. Ezek nagyobbrészt a legnagyobb felvevőpiac, Oroszország közelébe kerülnek – mondta kérdésünkre Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója. Globális stratégiai döntést hajtanak végre, megtakarítva évente a több mint 1100 kamion által megtett több mint 3 millió kilométernyi fuvar költségét és károsanyag-kibocsátását – indokolta a lépést.
Kérdésünkre közölte, hogy jelenleg a körösladányi gyárban 330 a Henkel-alkalmazottak száma, a kölcsönzött munkavállalóké pedig 250-400 között ingadozik a termelési igényektől függően. A tervek szerint a belsősök létszáma nem változik, a „kapacitásoptimalizáció” 32 saját munkavállalót érint, de túlnyomó részüket elhelyezik gyáron belül, elenyésző esetben szüntethetnek meg munkaviszonyt. Megközelítőleg ötször ennyi kölcsönzött dolgozó esik viszont áldozatul a gyártás optimalizálásának, ami nagyjából 150 kölcsönzött munkavállalót érint,
A Henkel tehát nem bocsát el, hiszen a saját dolgozóit nem tervezi elküldeni, és bár 150-nel kevesebb kölcsönmunkásra lesz szüksége, ezt se hívják elbocsátásnak.
Jáhny Ákos, a Get Work ügyvezetőjének összegzése szerint januárban 22 kölcsönzött munkavállaló távozott önként (családi ok, tanulmányok kezdete, a műszakos munkarend, lakóhelyváltás, illetve jobb munkalehetőség miatt), és 19-nek kezdeményezték a munkaviszonya megszüntetését minőségi/mennyiségi/jelenléti probléma miatt, február 20-ig ugyanezek a számok: 20, illetve 11. Kérdésünkre, hogy hány kölcsönzött dolgozónak fognak még felmondani a körösladányi gyárban, azt válaszolta, a január-februári adatokból látható a természetes fluktuáció mértéke, amit ebben az esetben nem pótolnak, de nincs szó felmondásról. Olvasónk állítására, hogy előzetes jelzés és indoklás nélkül küldték el, azt írta, a Get Work minden munkaviszony-megszüntetésnél a Munka törvénykönyve szerint jár el. Hozzátette, minden előzmény nélkül senkinek nem mondanak fel, még próbaidő alatt sem.
Pedig olvasónk elmondásából az derült ki, nem is olyan rossz üzlet álláskeresőket, volt közmunkásokat felvenni, utánuk ugyanis támogatás jár a munkaadónak. Akkor pedig még jobb bolt, ha nem költenek sokat a bérére. A volt közmunkás azt mondta, csak akkor kapott 100 ezer forint fölött, amikor „cafeteriát” kaptak, egyébként kevesebbet kapott, mint közfoglalkoztatottként. A Get Work ügyvezetője szerint ez nem lehetséges, mert minden munkavállalónak a kölcsönvevő által kért és a munkaszerződésükben rögzített juttatásokat biztosítják a Munka törvénykönyve alapján. A Henkelhez kölcsönzött, teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók bruttó alapbére a bruttó minimálbérnél/garantált bérminimumnál magasabb, továbbá jogosultak műszak- és egyéb pótlékokra, valamint béren kívüli juttatásokra, így a bérnek meg kell haladnia a közfoglalkoztatotti havibért.
A Henkel ügyvezetőjénél azt firtattuk, ellenőrizték-e a Get Work gyakorlatát, de Fábián Ágnes szerint a szolgáltatóválasztásnál „az egyik fő szempont a jogszabályoknak mindenben megfelelő gyakorlatot folytató cég kiválasztása volt. Eddig semmilyen olyan körülmény nem merült fel, ami az ellenőrzést szükségessé tette volna”.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke ismeri a problémát, azt, hogyan sakkoznak a kölcsönzött dolgozókkal a nagy gyárakban.
A Henkel-gyárból a érdekképviselettől azonban nem érkezik hozzájuk jelzés, amit nem is csoda, hiszen ez az a szakszervezet, amelyik a rabszolgatörvényt beelőzve elfogadta a heti 68 órás munkahetet.
Néhány munkaerőkölcsönzőhöz sikerült már bejutnia a VDSZ-nek, ott segítenek a kölcsönzött dolgozók érdekképviseletében, de a Get Worknél eddig nem mentek semmire, nem sikerült csatlakozásra bírni a dolgozókat. Pedig nem teljesen reménytelen a helyzet, a ki nem fizetett bért például három évig követelhetik a dolgozók.
Kiemelt kép: Bócsi Krisztián/Bloomberg via Getty Images
