Az utóbbi időben jelentősen megemelkedett az albérletek költsége, miközben a lakáshitelek kamata számottevően csökkent. Emiatt sok családnak érdemes lehet elgondolkodnia azon, hogy albérletből saját lakásba költözzön. Az albérleti díjak emelkedését mutatja a Habitat for Humanity 2019-es Lakhatási jelentése is, amely szerint 90 százalékos volt a bérletidíj-emelkedés mértéke 2011-hez képest. (A jövedelmek növekedésével is kalkulálva még mindig 35 százalékkal több reálértéken egy lakás albérleti díja, mint nyolc évvel ezelőtt.) Igen ám, de időközben az ingatlanok ára is jelentősen nőtt, ezért saját megtakarításból és az olcsónak tekinthető lakáshitelből is sokkal többet kell a vásárlásra fordítani.
Milyen lakást tudnánk vásárolni, ha az albérleti díjat hiteltörlesztésre költenénk?
Érdemes lehet minden albérletben élő családnak megnéznie azt, hogy a havi bérleti díj mekkora összegű lakáshitel törlesztésére lenne elég. Ha ez a törlesztőrészlet elégséges lehet a kiszemelt lakás megvételéhez, akkor megéri a vásárlás mellett dönteni.
A Habitat for Humanity elemzése szerint jelenleg egy 50 négyzetméter alapterületű átlagos lakás havi bérleti díja 90 ezer forint. Ebből az összegből – 20 éves futamidő és 10 éves kamatperiódus választása esetén – nagyjából 15 millió forintnyi, piaci kamatozású lakáshitel havi költségeit lehetne kifizetni. Az országos átlag persze nem sok mindent árul el, hiszen jelentősen eltér az egyes településeken a vételár és az albérleti díjak nagysága is – míg a fővárosban egy hasonló alapterületű lakás albérleti díja 160 ezer forint is lehet, addig Békés megyében kijöhet 60 ezer forintból is.
Az országos átlagos albérleti díj egy 22 millió forint vételárú lakás vásárlására lehet elég, ha azt feltételezzük, hogy a bank legfeljebb a vételár 70 százalékáig ad lakáshitelt. Ugyanakkor
Ennyiből a Duna House Barométer 2019. decemberi adatai alapján egy 53 négyzetméteres használt budapesti téglalakásra futja jelenleg.
Fontos lehet a vásárláshoz szükséges minimális saját megtakarítás összege, aminek országos átlagban el kell érnie a 6,6 millió forintot, míg egy budapesti lakásnál 11 millió forintnál is többre lehet szükség. Ennyit természetesen nem minden család képes előteremteni.
Miből lehet a vásárláshoz szükséges saját erőt előteremteni?
Többfajta lakásvásárlási célú támogatás van jelenleg, ezek egy része felhasználható önerőként is. A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) a meglévő és vállalt gyermekek után járó lakáscélú támogatás. A kapott összeget nem szükséges az igénylőknek visszafizetniük, ráadásul a bankok többsége a vásárláshoz szükséges önerő kiegészítéseként – vagy akár a helyett – is elfogadja a támogatást.
A babaváró hitel maximum 10 millió forint összegű kölcsön, amely az első öt évben garantáltan kamatmentes. Ha ezen időszakban születik az igénylőknek gyermekük, akkor a kamatmentesség az egész futamidőre érvényes. A második és harmadik gyermek érkezésekor pedig a fennálló tartozásból is elenged az állam. A konstrukció másik nagy előnye, hogy a kapott összeg akár 75 százaléka is önerőként kezelhető.
A CSOK-hitel két vagy annál több gyermek után igényelhető CSOK mellé felvehető kedvező, 3 százalékos fix kamatozású kölcsön. Ez a hitel nem pótolhatja az önerőt, ugyanakkor kedvező törlesztőrészlete miatt növelheti az elérhető hitelösszeget, így magasabb vételárú ingatlan megvásárlása is beleférhet a büdzsébe.
A Bankmonitor szerint ezekkel a támogatási lehetőségekkel akár tényleges saját megtakarítás felhasználása nélkül is meg lehet vásárolni egy 17,5-20,7 millió forint vételárú lakást úgy, hogy az igénylő család havi kiadása nem haladja meg a 90 ezer forintot. Vagyis nem kell többet fizetniük, mint amennyi egy átlagos 50 négyzetméteres lakás bérleti díja.
Kiemelt kép: iStock
