Gazdaság

A bennfentesek és a techóriások kaszálnak a tőzsdén

Aki 2019 egyre szaporodó elsődleges nyilvános részvénykibocsátásaiban az új Google, Amazon, Microsoft, Mastercard vagy Visa lehetőséget látja, az jó eséllyel fog csalódni az elkövetkező években. Veszteséges, túlárazott cégek lepik el a tőzsdét.

Egyes becslések szerint az idén az elsődleges nyilvános részvénykibocsátások (IPO) összege meghaladhatja az eddigi 1999-es rekordévét az Egyesült Államokban. Mindeközben a 2018-ban tőzsdére vitt cégek nagy többsége, 81 százaléka a bevezetés időpontjában veszteséges volt. Mit jelent a piaci szereplők számára az, hogy a (jellemzően technológiai) cégek tömött sorokban állnak a tőzsde kapui előtt, hogy részvényeiket eladják a befektetőknek? Néhány papír gyors háromszámjegyű hozamai ellenére nem sok jót: elszállt, óriási növekedési potenciálban bízva is nagy kockázatot jelentő árak mellett lehet beszállni, a valódi haszonnal a tőzsdei korszak előtt beszálló privát befektetők számolhatnak. Meg a techóriások, akik még a tőzsdei bevezetés előtt felvásárolják a legígéretesebb cégeket, a potenciális konkurenciát – írja friss blogbejegyzésében Jónap Richárd, az Accorde Alapkezelő Ztr. (Concorde Csoport) portfóliómenedzsere.

Az elsődleges nyilvános kibocsátásoknak az alábbi három típusát érdemes megkülönböztetni, amely döntően befolyásolja a potenciális siker esélyét:

  • egy hajóban ülünk típusú kibocsátás: Erre volt tipikus példa a 2004-es Google és a 2008-as Visa kibocsátás, amikor a cég előtt álló növekedésből valóban sokat profitálhattak a részvényesek is.
  • ritka, mint a fehér holló (kuriózum) típusú kibocsátás: Erre a tavalyi mániákus száguldást, majd azóta totális összeesést bemutató kannabisz-cég, a Tilray (TLRY) volt egy kiváló példa. Az aktuális esetek közül a Beyond Meat (BYND) vegán-hús gyártó jó példa még ide, amelynek a részvényei három hónap alatt hétszereztek. Ezekben az esetekben egy mindenki által hatalmas növekedési lehetőséget mutató szektorban nincs érdemi részvénykínálat. Ennek következtében az extrém kereslet az égbe hajtja az árfolyamot és a részvények értékeltségét.
  • rátoljuk a céget a kiéhezett befektetőkre típusú kibocsátás: komoly példái lettek ennek az ismertebb cégek közül a GoPro (GPRO), a Fitbit (FIT) és a Snapchat (SNAP) részvényei. Az ilyen esetben elsődleges célja a korábbi részvénybirtokosoknak a befektetésük magas jövőbeli értékeltségének a kihasználása. Növekedési lehetőséget kínálnak ugyan, ám extrém kockázatok mellett. Ezt a kockázatot tolják rá a részvényeiket megvásárolni kívánó tömegre.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy előre soha nem tudhatjuk, hogy egy adott IPO „egy hajóban ülünk”, vagy „rátoljuk a céget a befektetőkre” típusú kibocsátás lesz-e. Ennek a kibocsátás pillanatában csak valószínűségi változói vannak. Például a Tindert birtokló Match Group (MTCH) elsőre rátolásnak tűnt 2016-ban, majd később idén a kibocsátási ár hétszeresén is forgó árak mellett egy igazi telitalálat lett. Ezzel szemben a 2014-es GoPro kibocsátás először elementáris siker volt négy hónap alatt négyszerező árfolyam mellett. Most a kibocsátási ár negyedét sem érik a papírok. „Egy hajóban ülünk” esetnek tűnt, aztán durva „rátolás” lett belőle.

A nagy ötös felzabál mindent

Az amerikai tőzsde világában a technológiai buborék felfúvódásának az éve, 1999 volt eddig az elsődleges nyilvános kibocsátások (IPO) csúcsidőszaka. Ebben a rekordévben 547 új társaság jelent meg a piacon 108 milliárd dollárnyi friss befektetői tőkét bevonzva. Egyes szakértői becslések szerint könnyen elképzelhető, hogy 2019-ben megdőlhet ez a rekord.

Mostanra nagyon lecsökkent az átlagos befektető számára elérhető, korai stádiumban levő, jelentős növekedési történettel bíró részvénykibocsátások száma.

A nagymértékben megerősödő privát befektetők mellett van egy másik komoly tényező is, ami korlátozza a friss technológiai innovációkkal előrukkoló, attraktív cégek tőzsdére kerülését. Ez nem más, mint a Microsoft-Apple-Amazon-Google-Facebook ötösfogat félelmetes anyagi és technológiai erőfölénye. Ezek az 500 és 1100 milliárd dolláros tőkepiaci érték közé növekvő, készpénzzel vastagon kitömött és a technológiai folyamatok jelentős részét a piac többi szereplőjénél jobban látó nagyhatalmú óriások szőröstül-bőröstül felvárásárolják a jó növekedési lehetőséget kínáló kisebb techcégeket.

A LinkedIn még 2011-ben tőzsdére ment, ám öt évvel később 26 milliárd dollárért a Microsoft kivásárolta onnan. Az Instagram 2012-es és a WhatsApp 2014-es Facebook által történő felvásárlása miatt ezek a közösségi média cégek már el sem érték a tőkepiacot. Így nem kerülhettek be a tőzsdei befektetők portfólióiba. Az Instagram például nagyon hiányzik onnan, ma minimum éri a 100-150-szeresét annak az 1 milliárd dollárnak, amiért hét évvel ezelőtt Zuckerbergék megvették.

Ilyen körülmények között óriási figyelmeztető jelnek kell lennie a tőkepiaci szereplők számára annak a nagyszámú friss kibocsátásnak, ami már lezajlott az idén és ami még a naptárban van az év hátralévő részére.

Hasonlóan a húsz évvel ezelőtti helyzethez, az eddigi zárt társaságok tömkelege jelentős részben azért keresi idén a tőzsde nyilvánosságát, mert még bőven van vételi erő a felkínált friss részvényekre. A kimagasló számú bennfentes 2019-ben messze nem emberbaráti szeretetből kíván megszabadulni részvényei egy részétől, hanem a kőkemény gazdasági racionalitás áll a döntés mögött:

  • sokan érzik úgy, hogy egy hosszú növekedési ciklus végén van a világgazdaság, amikor magas részvénypiaci értékeltség mellett lehet készpénzzé tenni az eddig féltve őrzött részvényeket;
  • a tavalyi utolsó negyedév nagymomentumú tőzsdei esése, illetve a mostani augusztus első három kereskedési napja megmutatta azt, hogy a töretlenül emelkedő árfolyamok nem tartanak majd az idők végezetéig. Az idei év jelentős részében újra van a részvények iránti befektetői étvágy, ki tudja, hogy mi lesz 6-12 hónap múlva.
  • A cégekbe korábban befektető privát tőke immáron szeretné, hogy likvid legyen a befektetése, amit a tőzsde biztosít a számukra.

Kiemelt kép: Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Ajánlott videó

Olvasói sztorik