Felhívjuk a Pedagógus Szakszervezet figyelmét, hogy a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben, amely utcára tett több ezer pedagógust, elvett tőlük egy havi bért és sorozatosan vonta el az ágazattól a pénzt, a mostani kormány 2010 óta pótolja az oktatásban a pénzügyi forrásokat
– többek közt ezt írta lapunk megkeresésére hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal kapcsolatban, hogy hetek óta pedagógusok tucatjai teszik közzé a közösségi médiában, mennyit visznek haza minden hónapban.
Az Emmi a fentieken túl azt közölte, hogy
- jövőre 645 milliárddal többet biztosítunk oktatásra, és 44%-kal, vagyis 355 milliárd forinttal többet költünk pedagógus bérekre, mint tette azt a baloldal 2010-ben. Az elmúlt években átlagosan 50%-os pedagógus béremelést is végrehajtottunk,
- egy pályakezdő – egyetemi végzettséggel rendelkező – pedagógus a béremelés előtt 130 ezer forintot keresett, ma 203 ezer forintot vihet haza, míg egy 20 éve dolgozó – ugyancsak egyetemi végzettséggel rendelkező – pedagógus a béremelés előtt 173 ezer forintot keresett, ma ennek csaknem a dupláját, 335 ezer forintot, illetve
- már dolgoznak az iskolaigazgatói bérek emelésén is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem hagyta válasz nélkül a minisztérium nyilatkozatát, mivel ahogy a 24.hu-val ismertetett válaszukban közölték, az általuk ismertetett adatok közül több sincs összhangban a tényekkel.
A KSH adatai szerint 2008-ban 153 474 pedagógus dolgozott a közoktatásban, 2018-ban 151 548 pedagógus szerepelt a statisztikai adatokban. Mi úgy gondoljuk, hogy 151 548 nem több, mint 153 474!
– írta a PSZ.
Kitértek arra is, hogy számításaik szerint GDP arányosan 2010-ben 5,5 százalékot fordítottak az oktatásra, míg a 2020. évi költségvetésben 4,8 százalékot, ráadásul ebbe az összegbe bekerültek olyan tételek, amelyek 2010-ben nem is szerepeltek, például a tankerületi központok, szakképzési centrumok fenntartási költségei, illetve a tanulók számára ingyenes tankönyvek.
Ha a költségvetés kiadási oldalához viszonyítva 2019-hez képest 0,3 százalékkal csökken az oktatásra fordított összeg 2020-ban
– szögezte le a szakszervezet.
A bérekkel kapcsolatban a szakszervezet szerint a legfájóbb pont a pályakezdők bére, mivel ahogy mi is korábban részletesen beszámoltunk róla, a kormánynak ki kell egészítenie, hogy a garantált bérminimumnál (szakmunkás minimálbér) bruttó ötezer forinttal többet keressen egy egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus. 2015 óta egy szakmunkásvizsgával rendelkező pályakezdő bére 60 százalékkal emelkedett, míg a pályakezdő pedagógusé 11 százalékkal.
Milyen megbecsülése ez a szakmának?
– kérdik a pedagógusok, akik megjegyezték, hogy a versenyszférában az egyetemi diplomások átlagbére 640 ezer forint, míg egy nyugdíjba vonuló egyetemi végzettségű mester pedagógus maximum 490 000 Ft bruttó fizetést érhet el.
Ilyen megbecsülés mellett csak a szakmájuk iránt fanatikus emberek maradnak a pályán. 2018-ban körülbelül 2500 pedagógus tett a minősítő vizsgát (pályakezdés utáni második évben). Közben 4000-4500 tanár megy nyugdíjba. Nem véletlen a fiatalok tiltakozása! Nagyon nehéz szembenézni a 130-160 ezer forintos nettó fizetésekkel!
– fogalmazott a PSZ. A szakszervezet ifjúsági tagozatának felhívására egyébként a pedagógusok a számlájukra kapott összegeket osztották meg, az Emmi pedig a bruttó bérekkel példálózott, noha ennyi pénzt nem visz haza senki.
Miért kell azt tervezni, hogy a szakmai gyakorlat idejét 5 évről 4 évre csökkentsék az intézményvezetői pályázatok esetén? Ennyi idő alatt a közoktatás rendszerének a működését sem lehet megismerni, nemhogy vezetői feladatokat érdemben ellátni
– húzták alá.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Balázs Attila
