Farkas András nyugdíjszakértő az elfogadott 2020-as költségvetés alapján nézte meg, mire számíthatnak jövőre a nyugdíjasok. Megállapítja többek között, hogy:
- Ha a GDP növekedése 2020-ban valóban 4% lesz, akkor jövő novemberben is várható nyugdíjprémium (legfeljebb 10 ezer forint összegben). Erre a költségvetési törvényben 20,4 milliárd forint összegben céltartalékot képeztek.
- A nyugdíjnövelés mértéke 2020. januárban 2,8% lesz, mert ezt az inflációs előrejelzést tartalmazza a költségvetési törvény.
- A nyugellátások átlaga a számítások szerint 2020-ban 4,3 százalékkal emelkedik. Ebben a 2,8% általános nyugdíjemelés mellett az újonnan megállapítandó nyugdíjak magasabb összege is érvényesül.
Érdemes lesz kivárni a nyugdíjba vonulással
2020 első félévében senki sem tölti be a nyugdíjkorhatárt (ami 64 év 183 napra nő jövőre, vagyis az 1956 első felében születettek csak 2020 második félévében tölthetik be a korhatárukat). A nyugdíjguru szerint mindazok, akik 2020-ban nyugdíjjogosultságot szereznek (akár a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő megszerzése, akár a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatár betöltése révén), fontolják meg a nyugdíjigénylésük elhalasztását 2021-re, hiszen a 2021-es nyugdíj-megállapításhoz már az abban az évben érvényes valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni, amelyekben tükröződni fog nemcsak a 2019-es 10% körüli, hanem a 2020-ra tervezett 9,6 százalékos keresetnövekedés is.
Milliós nyugdíjak kontra százezer forint alattiak
Kitér arra is, hogy a nyugdíjjárulék-izetési kötelezettségnek továbbra sincs felső határa. Mint írja, ez pillanatnyilag ugyan növeli a bevételeket, de a jövőben egyre nagyobb gondot fog okozni, mivel a sokat kereső kevés ember nyugdíjjogosultsága elképesztő mértékben megugrik. Így meglátása szerint
Megjegyezte továbbá, hogy a méltányossági lehetőségekre (egyszeri segély, kivételes nyugellátás megállapítása, kivételes nyugellátás-emelés) évek óta változatlanul összesen 1,6 milliárd forintot fordítanak, amely apró csepp a kisnyugdíjak tengerében, nem éri el a nyugdíjakra fordított kiadások fél százalékát sem.
Veszélybe kerülhet a nők 40
A törvény szerint jövőre öregségi nyugdíjakra 3173,6 milliárd forintot fordítanak, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjakra 2.887,7 milliárd forintot, a nők kedvezményes nyugdíjára 285,9 milliárd forintot, özvegyi nyugdíjra 356,5 milliárd forintot, árvaellátásra 29,3 milliárd forintot, egyszeri segélyre 0,6 milliárd forintot, kivételes nyugellátásra 0,2 milliárd forintot, kivételes nyugellátás-emelésre 0,8 milliárd forintot. Emellett van még a nyugdíjprémium céltartaléka, 20,4 milliárd forint.
Farkas András arra hívta fel a figyelmet még, hogy
Az ok nyilvánvaló: ahogyan évről évre nő a nyugdíjkorhatár, egyre több hölgy tudja teljesíteni a kedvezményes nyugdíj feltételeit a nyugdíjkorhatára betöltése előtt, s miután a nők kedvezményes nyugdíja teljes nyugdíj – nem terheli levonás amiatt, hogy a korhatár betöltése előtt vették igénybe – nyilván minden nő komolyan elgondolkodik e kedvezményes nyugdíj igénylésén. Pontosabban az igénybe vevő hölgyek száma azt bizonyítja, hogy nem csak elgondolkodnak ezen a lehetőségen, hanem amint lehet, igénybe is veszik.