Úgy tűnik, idén a munkavállalók diktálnak, demonstrálnak, ha kell, sztrájkolnak, a szakszervezetek erőt mutatnak, és többnyire minimális kompromisszumok mellett érnek el eredményeket a bértárgyalásokon. Megnéztük, mennyivel emel néhány olyan nagyobb cég, ahol már megszületett a bérmegállapodás 2019-re. Elég nagy a szórás, 9 és 22 százalék közötti emelésekről tudni, és jellemzően ott adtak többet, ahol eddig is magasabbak voltak a bérek, erre példa a Mercedes és Audi, és ahol viszonylag alacsonyabbak, ott kevesebbet, ilyen a Tesco és a Magyar Posta.
A grafikonon ugyan a kecskeméti Mercedes van az élen, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy itt nőttek leginkább a bérek. Amint korábban megírtuk, és az autógyárok hézagos adatközléséből kihámozható, a győri autógyártónál az átlag a 2017-es bruttó 411 ezer forintról 2019-re 520 ezer forint körülire hízhatott, és a kisebb bérűek nagyobb emelést kaphatnak, mint a Mercedesnél. Igaz, hogy a Mercedesnél 22 százalékkal nő a legkisebb alapbér, 196 ezer forintról 239 ezer forintra, ugyanakkor az Audinál minimum 75 ezer forinttal nőnek a legkisebb bérek, azaz bruttó 416 ezer forint alatt mindenkinek több mint 18 százalék az emelés.
A boltláncok bővebben mérik az információkat, mint az autógyárak, így összehasonlíthattuk a kezdő alapbéreket. A papírforma érvényesült, így a legtöbbet emelő cég, az Aldi ad a legtöbbet a kezdőknek, a sereghajtó a Tesco, ahol ráadásul csak szeptembertől lesz bruttó 215 ezer forint a kezdő alapbér, addig 207 ezer forintot kapnak a kezdők. Viszont a kiskereskedelmi dolgozók túlnyomó többségénél meglesz szeptemberre a 9 százalékos emelés, nem csak a kezdőknél, tudtuk meg a brit lánctól. A Metrónál még nincs megállapodás, a lánc először 195, majd 200 ezer forintot ajánlott a dolgozóknak, de ők ragaszkodnak a 210 ezerhez. Sztrájk sem kizárt, március 11-ig adtak haladékot a munkáltatónak.
A kezdő tescós tehát augusztusig bruttó 207 ezer forint alapbért fog keresni, ami 12 ezer forinttal haladja meg az idei bérminimumot. A Blokkk.com bolttípusonként nézte meg a tavalyi átlagkereseteket, ami szerint tavaly az illatszerboltok fizettek a legjobban (bruttó 252 ezer forintot), és legrosszabbul a halasboltok (bruttó 177 ezret). Olyan bolttípus nem volt, ahol az idei minimálbért (149 ezer forintot) ne érte volna el a tavalyi éves bruttó átlagkereset, de hét olyan akadt, ahol az idei bérminimum (195 ezer forint) alatt voltak tavaly. Van tehát hova felzárkózni, még úgy is, hogy a szakportál szerint a boltokban összességében átlagosan 15 százalékkal nőtt tavaly az átlagkereset.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Ha megnézzük, a többi vizsgált cég mekkora emelést jelentett be tavaly, illetve az előző pár évben, akkor 10 százalék körüli átlag rajzolódik ki 2017 óta, amikortól jelentősebb emelés volt a legkisebb béreknél.
2016 és 2019 között összességében 34,23 százalékkal emelkedett a minimálbér, 111 ezer forintról 149 ezer forintra, a bérminimum pedig 51,16 százalékkal, 129 ezer forintról 195 ezer forintra. 2016 és 2018 között 24,32, illetve 39,92 százalékos volt a növekedés a legkisebb béreknél, miközben a KSH által kimutatott átlagkereset 25,37 százalékkal emelkedett.
Vannak azonban olyan cégek, sőt, ágazatok, ahol még nincs bérmegállapodás. Említhetjük a pedagógusokat, akik millióktól estek el évek alatt, és egy sor állami cégnél sem kötöttek egyezséget. Jellemzően 5-8 százalékos emelést ajánlott a munkáltató, a szakszervezetek azonban ezzel nem elégedettek, 10-15 százalékot kérnek. Vagyis úgy tűnik, az egy számjegyű emelés az idén ritkán elég a megállapodáshoz.
Sokáig a Magyar Postánál sem volt megegyezés a bérről. A korábbi bérmegállapodás részeként az idei évre 6 százalékos emelés jutott volna, ezt az állami cég rögtön megtoldotta két százalékkal, miután a postán sokan keresnek minimálbért és bérminimumot, ami 8 százalékkal emelkedett. Tehát a plusz két százalékkal csak a kötelező minimumot adta meg az állami cég, ám úgy tűnt, ennél többre nem hajlandó. A szakszervezet demonstrációt hirdetett, és a sztrájk is benne volt a pakliban. Pénteken aztán jött a hír, hogy mégis enged a posta. A végső megállapodás szerint a mintegy 30 ezer dolgozóból több mint 23 ezernél 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékű bérfejlesztés lesz idén. Így 2017 óta átlagosan 40,4 százalékos a növekedés.
A BKV-nál még nem tartanak itt, a szakszervezet felháborítóan kevésnek nevezte a cég által ajánlott 5 százalékot. A vezetés azóta már nyugtatgat, hogy lesz rendes béremelés.
A négy állami cégnél közös pont, hogy korábban több évre szóló bérmegállapodást kötöttek, amivel 2017-2019-re akarták rendezni a javadalmazást. De mint kiderült, ez nem feltétlenül biztosítja a munkabékét. Amekkora béremelés az utolsó évre, vagyis az ideire maradt a megállapodásból, az korántsem biztosítja, hogy a bérek növekedése tartsa a gazdaság egészében tapasztalt átlagos ütemet.
Pontosan ez látszik a Volánnál is. Náluk már biztos, hogy elmarad a két számjegyű emelés. A kormány döntött: a munkáltató egyelőre nem változtathat az idei évre tervezett 5 százalékos bérfejlesztési mértéken. Ez minden eddiginél rosszabb helyzetbe hozhatja az ágazatot, ugyanis már nemcsak járművezetők, hanem karbantartók is tömegével hagyják el a szakmát. A szakszervezetek már csak abban bíznak, hogy az államnak fontos a közúti közösségi közlekedés megtartása, ezért a döntéshozók talán hajlandóak év közben újraértékelni a helyzetet – írta a szakszervezet pár napja.
A Vasútnál még nincs megegyezés. A Vasutasok Szakszervezete azt írta, a hatályos korábbi bérmegállapodást ki kellene egészíteni azzal, hogy a megállapodás szerinti átlagos ötszázalékos bérfejlesztés mellé az év második felében további emelést ad a munkáltató, elérve így a legalább két számjegyű emelkedést, ez a megoldás hasonlítana a tescós kompromisszumhoz.
Kiemelt kép: Krizsán Csaba / MTI
