Nem molyolt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piaci hatásvizsgálattal, két nap alatt eldöntötte, hogy nincs gond azzal, ha a Mészáros-klán egy újabb céget kebelez be, olyat, amelyik történetesen 50 milliárd forint árbevételt tervezett 2018-ra. Eddig sem akadékoskodott a Juhász Miklós vezette hivatal, és most a felettébb gyorsan növekvő, állami megrendelésekkel jól eleresztett építőipari vállalkozás, a ZÁÉV Építőipari Zrt. megszerzése elé sem gördített akadályt.
A Puskás Stadiontól a kormány médiaholdingjáig
A Magyarország első számú milliárdosa, Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában álló Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. január 21-én jelentette be a versenyhivatalnak irányításszerzését a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett, és rögvest, 23-án meg is kapta a hatósági bizonyítványt arról, hogy szabad az út a fúzió előtt. A cégbejegyzés szerint Peresztegi Imre ZÁÉV-vezér tulajdonában álló vagyonkezelő több építőipari vállalkozásban érdekelt, de közülük csak a legnagyobb, a ZÁÉV igazán érdekes. Ez a társaság közpénzes építkezések közbeszerzésein rendkívül sikeres, olyan óriásmegrendelések részese, mint a lassan 200 milliárd forintosra kerekedett új Puskás Ferenc Stadion és a 40 milliárd forintos zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházása. Amúgy az egyik leggyorsabban növekvő építőipari vállalkozás, forgalma 2016-ban 15 milliárdnál, 2017-ben már 35 milliárdnál tartott, 2018-ra pedig újabb ugrást, 50 milliárdos árbevételt tűzött ki célul. Ez már bőven eléri a versenyhivatal ingerküszöbét, hiszen 15 milliárd forint árbevétel felett be kell jelenteni a fúziót.
A Talentis Groupnak ugyan nincs ehhez fogható mérlege, de azért a 2017-ben nyilvántartott 4,3 milliárd forint befektetett eszköze és közel félmilliárdos nyeresége nem elhanyagolható. Nem beszélve arról, hogy rajta keresztül vásárolt meg Mészáros egy egész sor médiacéget és rögvest a Liszkay Gábor-féle médiaholdingnak ajándékozta a teljes médiacsomagját. Ettől még a Talentis Grouphoz közelebb áll az építőipar, legalábbis főprofilja a cégdokumentáció szerint épületépítési projektektszervezés.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Százmilliárdos csoport sejlik fel az építőiparban
A Mészáros famíliának amúgy bőven vannak építőipari cégei, tavaly áprilisban már egy vagyonkezelőt – a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-t – is gründolt a felcsúti házaspár a vállalkozások összefésülésére. Ide tartozik a Mészáros és Mészáros Kft. (ez 2017-ben majdnem 20 milliárd forint árbevételt ért el), az R-Kord Kft. (36 milliárd), illetve a két cég által 2017 végén létrehozott vasútépítő, az RM International Zrt. Az R-Kordba már beolvadt tavaly a Vasútautomatika Kft., arról pedig itt írtunk, hogy másik szerzeményük, a V-Híd Építő Zrt. (23,8 milliárd forint) a Mészáros és Mészáros Kft.-vel egyesül.
Ha tágítjuk a kört, akkor a család kezében van, pontosabban Mészáros Lőrinc három gyereke közösen jegyzi a Fejér B.Á.L. Zrt.-t (10 milliárd), sőt a felcsúti főmilliárdos veje, Homlok Zsolt is beszállt a vasútbizniszbe, közvetett érdekeltsége, a Vasútvillamosító Kft. (7,3 milliárd forint), illetve a Homlok Építő Zrt. révén.
Ugyan így már egy közel 100 milliárd forint forgalmú csoport képe bontakozik ki a 2017-es adatok alapján, a versenyhivatal úgy találta, hogy semmilyen vizsgálatra nincs szükség, mert nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését. Mivel nem rendeltek el versenyfelügyeleti vizsgálatot, azt sem kellett közölni, hogy a fuzionáló cégeknek mekkora a piaci részesedésük, milyen hatással jár a konkrét felvásárlás, de azt sem, milyen érdekkör részévé válnak. Magyarul
Pedig szakértők szerint szerteágazó érdekeltségei, a több száz vállalkozásból álló cégháló és a cégvagyon mérete miatt már egy ideje minden újabb bevásárláskor portfólióelemzést kellene végezni.
A teljes céghálót kellene megvizsgálni
Nem egyszerűen azt kellene vizsgálni, hogy a konkrét fúzió után az építőipar piacából hány százalékot hasít ki a ZÁÉV-vel felturbózott Talentis, hanem a család összes érdekeltségét figyelembe kellene venni. Az összes részesedésüket kellene összeadni, illetve azt számba venni, hogy mire terjed ki az irányítási joguk, – papíron – hol játszanak meghatározó szerepet, azaz hol döntenek maguk, illetve nem lehet nélkülük dönteni stratégiai kérdésekről.
Ilyen vizsgálatnál a versenytársak véleményét is ki kellene kérnie a GVH-nak, hogy a fúzió nyomán milyen hatást várnak, például várható-e áremelés vagy a választék szűkülése. De nemcsak a konkurensek számítanak, az adott vállalkozás lehet vevő, illetve eladó pozícióban is, ebből a szemszögből is vizsgálni kellene a fúzió hatását. A Mészáros-klán esetében még cifrább a helyzet, mert több száz vállalkozásával egész sor ágazatban jelen van, az építőiparon kívül a pénzügyi szektorban, az idegenforgalomban, az ingatlanpiacon, az energetikában és az agráriumban egyaránt.
Szakértők szerint a kölcsönhatások miatt a különböző ágazatokban meglévő érdekeltségeket is figyelembe kellene venni a versenyhivatali eljárás során. Olyan gazdasági ereje van már a magyar gazdaságon belül a Mészáros Lőrinc neve alatt futó hálózatnak – a Forbes tavaly év végén több mint 380 milliárd forintra becsülte a leggazdagabb magyar vagyonát –, hogy valószínűleg csak
Simicska és Nyerges nyomdokában
Ami konkrétan a Záév-bevásárlást illeti, a piacon nagy meglepetést nem okozott a fúzió, mivel eddig is a Mészáros-birodalomhoz tartozó vállalkozásnak tekintették. Az akciót amolyan profiltisztításként értékelik, amelynek során Mészáros üzlettársához, a Duna Aszfaltot tulajdonló Szíjj László fennhatósága alá kerülnek az út- és vasútépítésben fontos cégek, Mészároshoz pedig minden egyéb építőipari profil, különös tekintettel a magasépítésre.
Fotó: Marjai János/24.hu
A külvilág számára úgy jelenik meg, mintha Szíjj László és Mészáros Lőrinc két önálló oligarcha volna, de az építőiparban úgy tartják, csak annyira állnak külön, mint annak idején Simicska Lajos és Nyerges Zsolt. A céghálóban a végső tulajdonost sokszor nem is láttuk, a Simicska-féle vagyonátadás után vált csak világossá, kinek a nevén volt a vagyon. Ehhez hasonlítják a Szíjj-Mészáros duónál is a leosztást.
A feladatok gigantikussá nőttek az út- és vasútépítésben, sok tízmilliárdos projektekhez kell kivitelező formáció. Üzemhatékonysági szempontból ezt így lehet megcsinálni – magyarázta a fúziót és a profiltisztítást az egyik nagy építőipari cég magát megnevezni nem kívánó vezetője. Néhány évvel ezelőtt éppen fordított volt a trend, kisebb cégek, néhány milliárdos forgalmú társaságok bukkantak fel a közbeszerzéseken, akkor az volt a mondás, hogy sok cégre van szükség, hogy úgy nézzen ki, mintha verseny volna. A szétaprózottság azonban mostanára akadállyá vált, és a harmadik Fidesz-kétharmad után mintha elmúlt volna a szemérmesség maradéka is, nyíltan jelennek meg a tőkeerős nagy formációk. Vannak olyan elmélet is a piacon, hogy a médiában lejátszódott mutatványhoz hasonlóan a vagyonkezelőknek a közösbe kell majd dobniuk az építőipari cégeiket, és ebből akár egy tőzsdei monstrum is kikerekedhet.
