17 671 500 forintnyi pótdíjat halmozott fel a Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt.-nél (NÚSZ) egy autós, akit egyetlen év alatt 297 alkalommal regisztráltak jogosulatlan úthasználat miatt, leegyszerűsítve e-matrica nélkül. A megrögzött szabályszegő egyetlen alkalommal sem fizette be a pótdíjat 30 napon belül, így a tartozás-hólabda egy év alatt egy családi ház árává dagadt. A magyar rendszámmal közlekedő adóson egyelőre semmit sem tudtak behajtani, mivel a kiérkező végrehajtó senkit sem talált a megadott címen.
A NÚSZ-tól szerettük volna megtudni, ki a rekorder bliccelő, korábban is szabtak-e ki rá pótdíjat, mely megyékben autózott matrica nélkül, miért nem tudják behajtani az adósságot eddig, és hol tart a jogi procedúra. De az állami útdíjszolgáltató elzárkózott a kérdéseink elől arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhatnak.
De hogyan lehet megúszni egy ekkora tartozást? Egyáltalán ki lehet-e cselezni a végrehajtókat?
A végrehajtók, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egész arzenált vethetnek be a tartozások behajtására a fizetés letiltásától a bankszámla inkasszóján át az ingóságok lefoglalásáig, végső esetben az ingatlan árverezéséig. Ezek az eszközök azonban csak azoknál működnek, akik normál mederben élik az életüket: tulajdonnal, bejelentett munkával és jövedelemmel, megtakarítással, illetve bankszámlával rendelkeznek. Magyarországon nem lehet adósság miatt börtönbe kerülni, csak akkor fenyeget elzárás, ha bebizonyosodik, hogy büntetőügyről, például csalásról van szó.
A megrögzött pótdíjgyűjtő gyaníthatóan tudatában van ennek, és úgy döntött, hogy fantommá válva kerüli el a felelősségre vonást.
Ilyen az adósfantom
Képzeljünk el valakit, aki egyáltalán nem vagy feketén dolgozik, nincsen bankszámlája, nincsen ingatlantulajdona és például egy rokonhoz van bejelentve. Ne adj’ Isten strómant használ, aki a nevét adja az ő vagyonához, érdekeltségeihez. Ilyen körülmények között a nyilvántartásokra rálátó végrehajtók, illetve az adóhivatal nem tudja letiltatni az adós fizetését, a számlájáról nem tudnak pénzt leemelni, a végrehajtónak nincs mit elárvereznie. A követelés pedig kiegyenlítetlen marad.
Ha valakinek nincs jövedelme, lefoglalható vagyontárgya, a végrehajtó megállapíthatja, hogy a követelés behajthatatlan. Ilyen esetből nem lesz büntetőeljárás, egy egyszerű adós soha nem kerül börtönbe. Attól azonban, hogy a tartozás behajthatatlan, az adósság nem szűnik meg, az elévülési időn belül újra és újra megpróbálják bevasalni. Az elévülési idő pedig trükkös dolog, minden behajtási cselekménynél nulláról indul a számláló. Tehát elég egy levél a végrehajtótól a lejárat előtti hónapban és újra öt évet kell várni az elévülésig
— vezette le Dr. Magyar György ügyvéd, aki szerint a NÚSZ nincs könnyű helyzetben, ha el akarja kerülni, hogy a megátalkodott feketéző a jövőben is bolondot csináljon belőlük, de a helyzet nem reménytelen.
Fotó: MTI/Marjai János
Most kéne abbahagyni
A rekorder bliccelő ügyére a polgári elmarasztalás vonatkozik, de ez nem jelenti azt, hogy következmények nélkül kárt okozhat a társadalomnak.
Valóban polgári ügyről van szó, de már-már súrolja a büntetőügy határait. Ha büntető, illetve közigazgatási oldalról nézzük az esetet, a cselekményben megjelenik a haszonszerzés és a valószínűleg a megtévesztő magatartás is, ezért nagyon hasonló egy jelentős értékre elkövetett csalási esethez. Kicsit olyan, mint amikor bemegy valaki egy elegáns szállodába, eszik, iszik, alszik, majd a számlája rendezése nélkül távozik. Ez egy szigorú érvelés és így is határeset, de ha bebizonyosodik, az illető elvben 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Ehhez azonban a szolgáltatónak bejelentést kell tennie a rendőrségen és nem elégedhet meg annyival, hogy polgári eljárásban kiharcolja a végrehajtást, ami viszont a végtelenségig elhúzható.
A NÚSZ az autóra is rászállhat: közigazgatási eljárásban kezdeményezhetnék a jármű forgalomból való kivonását is, hiszen a bliccelő sportot űz a szabályszegésből
— magyarázza a szakember. Amennyiben a rendőrség helyt ad a NÚSZ kérésének, akár a forgalomból is kiemelhetik a járművet, de ezt most, amíg polgári terepen birkózik egymással az autós és a szolgáltató, nem lehet megtenni. A járművet viszont lefoglalhatta volna a végrehajtó, de ahhoz először meg kellett volna találni a járművet is és az üzembetartóját is.
Magyar György úgy látja, nem éri meg packázni sem a NÚSZ-szal, sem más szolgáltatóval, adósságkövetelővel. Bár rövidtávon egyszerűnek tűnik figyelmen kívül hagyni a felszólításokat, a végrehajtóknak nem szokásuk futni hagyni az adósokat.
Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd
