Belföld
Budapest, 2016. február 12.
A Nem adom a házamat mozgalom aktivistái tiltakoznak az OTP Bank Flórián téri bankfiókjának ügyfélterében 2016. február 12-én. A mintegy tucatnyi tiltakozó sátrat vert, és azt követelte, hogy a bankok térítsék meg a devizahiteleseknek okozott kárt. Az akció kezdete után nem sokkal megérkeztek a rendőrök, és kivezették az aktivistákat az épületből.
MTI Fotó: Marjai János

Akkora kudarc a magáncsőd, hogy több ezren inkább elbukták a lakásukat

Horváth Csaba László
Horváth Csaba László

újságíró. 2018. 08. 02. 06:00

Korábban a témában:

Szeptember elsején lesz három éve, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezésére bevezették a magáncsőd intézményét, ami a tervek szerint elsősorban a tömegesen bajba került devizahiteles családoknak jelentett volna kiutat az adósságcsapdából. Az adósmentő intézkedés bevezetése előtt komoly számítás készültek a lehetséges jelentkezők számáráról.

  • Az Igazságügyi Minisztérium 20-25 ezerre becsülte jelentkezők számát.
  • A Magyar Nemzeti Bank 25 ezer adóst várt.
  • A Magyar Bankszövetség pedig 40 ezerre tette a csődbe menekülők számát.

Mára kiderült, hogy alaposan elszámolták magukat a szakemberek. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint ugyanis csaknem három év alatt mindössze 1300 csődvédelmi eljárás indult.

Ezek közül 1110 eljárás van még folyamatban. Mint a minisztérium kérdésünkre közölte, az eddig kezdeményezett csődeljárásokban összesen 3394-en voltak érintettek, közülük 1300-an adósként, 691-en adóstársként, 422-en egyéb kötelezettként, 981-en pedig közeli hozzátartozóként kerültek be az adósságrendezési nyilvántartásba.

Ez a szám azért rendkívül kínos, mert a bajba került devizahitelesek számát tekintve szabad szemmel nem is látható az a kör, amely a családi csődvédelmet választotta, ugyanis a jegybank által 2017 közepén közölt adatok alapján a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek száma meghaladta a 120 ezret.

Tehát az igazán nagy kutyaszorítóban lévő adósok alig több mint 1 százaléka menekült csődbe. 

De ez még nem minden, ugyanis mint arra a Portfolio.hu cikke is rámutatott, 2018-ig 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt, igaz, 32 ezren a Nemzeti Eszközkezelőnek adták át a tulajdonjogot, és visszabérlik lakásukat. Ám a számok azt mutatják, több ezren inkább feladták az ingatlanjukat, minthogy a családi csődvédelmet válasszák.

Ráadásul a több mint 120 ezer, kés élén táncoló adós helyzete még kiszolgáltatottabb, mivel azt az MNB legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése is megerősítette, hogy a teljes pénzügyi rendszerben lévő 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek nagyobbik része ma már nem a bankoknál, hanem a pénzügyi vállalkozásoknál, tehát főként a követeléskezelőknél van. Ezek a társaságok pedig a legtöbbször kíméletlenebbül bánnak az adósokkal, mint a bankok.

Visegrád, 2018. február 15.
Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezet??je sajtótájékoztatót tart a Fidesz-KDNP közös, kétnapos frakcióülésének második napján a visegrádi Silvanus Hotelben 2018. február 15-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Harrach Péter
Fotó: Máthé Péter / MTI

Az, hogy a magáncsőd ekkora kudarcot vallott, azért is kellemetlen a kormány szempontjából, mert a családi csődvédelem rendszerének felállítására 626 millió forintot költött el a kabinet.

Ebből az összegből

  • Az Igazságügyi Minisztérium 253 millió forintot költött a programra.
  • A Belügyminisztérium 200 millió forintot fordított arra, hogy tárhelyet vásároljon, illetve infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtson.
  • A Miniszterelnökség pedig 173 millióból képezte át a kormányhivatalokat az új szolgáltatásra.

Úgy tűnik, teljesen hiába.

A magáncsőd a bevezetése óta nem volt népszerű, vélhetően azért, mert túl szigorúak voltak a feltételek a jelentkezéshez. Ugyanakkor az intézkedést kezdeményező KDNP frakcióvezetője másban látta a hibát. Harrach Péter az állami rádióban a családi csődvédelem bevezetése után azt mondta:

Azért jelentkeztek a vártnál kevesebben, mert a sajtó rossz hírét keltette az új jogintézménynek, ezenkívül a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az érintetteknek el kell magyarázni, szórólapot kell készíteni, különböző csatornákon tájékoztatni kell.

A feltételeken tavaly lazítottak, ám a számok azt mutatják, hogy ez sem hozta meg az áttörést, és alig érdekel valakit a magáncsőd lehetősége.

Csődgondnok rendelkezik az adós pénzével

A családi csőd lényege, hogy ha egy adós fizetésképtelen, akkor dönthet úgy, hogy csődbe megy, és megpróbálhat megegyezni a hitelezőivel úgy, hogy könnyebb legyen a a hitel visszafizetése, vagy lehetővé váljon a tartozás legalább egy részének a visszafizetése. Ha ez nem sikerül, akkor a bíróság dönt arról, hogy az adósnak milyen vagyontárgyait kell eladnia. Továbbá az adós mellé az állam kirendel egy vagyonfelügyelőt, aki külön rendelkezik majd azzal a számlával, ahova az adósnak az összes jövedelme befolyna az eljárás ideje alatt.

Kiemelt képünkön: A Nem adom a házamat mozgalom aktivistái tiltakoznak az OTP Bank Flórián téri bankfiókjának ügyfélterében 2016. február 12-én. A mintegy tucatnyi tiltakozó sátrat vert, és azt követelte, hogy a bankok térítsék meg a devizahiteleseknek okozott kárt. Az akció kezdete után nem sokkal megérkeztek a rendőrök, és kivezették az aktivistákat az épületből. Fotó: Marjai János / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.