A konvergenciaprogramból már kiolvastuk, hogy milyen látványos bérnövekedést hozhatnak a következő évek:
De mire számíthatnak a nyugdíjasok? Nos, ha nem változnak a szabályok, akkor inflációkövető nyugdíjemelésre. A konvergenciaprogram előrejelzése szerint az infláció 2,7 és 3 százalék között nőhet 2019 és 2022 között, vagyis ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak is.
Nézzük, mit jelent ez a növekedés átlagnyugdíjra lefordítva:
Amint látszik, az időszak végére az átlagnyugdíj közelíthet a 145 ezer forinthoz. Igaz, az már kétséges, hogy pusztán az inflációkövetéstől a reálnyugdíjak szinten maradnak-e. A nyugdíjas fogyasztási kosár alapján ugyanis náluk mindig egy kicsit magasabb infláció csapódik le, mint átlagban, vagyis jobban megérzik a pénzromlást.
Ennél is rosszabb kép rajzolódik ki azonban, ha megnézzük, hogyan viszonyul a várható nyugdíjnövekedés a kormány által prognosztizált béremelkedéshez.
Mint látszik, hatalmasra nyílik az olló a nyugdíjak és a bérek között. Sőt, 2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is. És ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy túl magas lesz a legkisebb bér.
A kormány szereti kiemelni, hogy a nyugdíjasok immár menetrendszerűen kapnak Erzsébet-utalványt karácsonyra, sőt, az idén a választások előtt, húsvétra is vitte a postás a 10 ezer forintos bónokat. De hogy ebből mennyire lesz hagyomány, azt nem tudni. A kormányzati retorika másik hangsúlyos eleme a nyugdíjprémium, ami novemberben jöhet pluszban az idősek ellátásához, amennyiben 3,5 százalék felett van a gazdasági növekedés. A konvergenciaprogramban ez áll:
A nyugdíjak nemcsak megőrzik reálértéküket, hanem a gazdasági növekedésre tekintettel nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerül.
Ennek alapja, hogy a következő évekre rendre legalább 4 százalékos GDP-bővülésést prognosztizált a kormány. S mivel 3,5 százalékos növekedés felett jár a nyugdíjprémium, ebből akár lehet is valami. Mit hoz ez az átlagnyugdíjasnak a konyhára novemberben? A jelenlegi szabályok szerint évi egyszeri, 10 és 16 ezer forint közötti összeget, ami a következő öt évre vetítve havi egy ezresnél alig jelent többet.
Az ábra azt mutatja, hogyan viszonyulnak ezek az esetleges pluszpénzek (optimistán kétszer tízezer forintos Erzsébet-utalvánnyal számolva) az éves átlagnyugdíj összegéhez:
És mivel a nyugdíjprémium sem nyugdíjemelés, csak egyszeri, esetleges juttatás, nem is emeli a nyugdíjalapot, ahogy az Erzsébet-utalvány juttatási összege sem.
Ha már nyugdíj: az aktív korúak számítsanak arra, hogy a korábbi menetrend szerint szép fokozatosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár, így
A konvergenciaprogramban azt is írják, hogy emellett a tényleges nyugdíjba vonulási kor jelentős növekedését segíti a 2011-ben megvalósított, a korhatár alatti ellátások megszüntetésére és a rokkantsági rendszer átalakítására irányuló szabályozás is. Valamint, hogy ezen intézkedések következtében a nyugdíjkiadások jelentősen lassabb ütemű növekedésére számít hosszabb távon a kormány.
Arról pedig szó sem esik a konvergenciaprogramban, hogy a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos minimálnyugdíj összegét tervezik-e emelni.
Kiemelt kép: Jászai Csaba MTVA/Bizományosi
