Ez is magyar egészségügy: ahol a hálapénz kizárt, és a számlaadás kötelező

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben a PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete közölte, a védjegy megszerzéséhez és megtartásához a jelentkezőknek évente független szakmai auditorok által elvégzett tanúsítási folyamaton kell átmenniük.

A tájékoztatás szerint először a PRIMUS 12 alapító tagjánál 2018. április-augusztus között végzik el a védjegy használatához szükséges vizsgálatot, ősztől pedig minden magán egészségügyi szolgáltató számára lehetővé teszi az egyesület a védjegy megszerzését.  Négy tanúsító vállalat konzorciuma és egy próbavásárlási specialista biztosítja az audit szakmaiságát és függetlenségét, amelynél azonnali kizáró ok a hálapénz elfogadása és a számlaadás elmulasztása. További kizáró ok

• a szükséges engedélyek hiánya,
• a feketén foglalkoztatott munkaerő, továbbá az is, ha
• a szolgáltatónak nincs felelősségbiztosítása.

A napi 10 beteget ellátó telephelyeken kötelező a próbavásárlás, a védjegyet pedig évente meg kell újítani. Az auditok és a próbavásárlások során három területet:

• a legális, fehérített működésen kívül
• a betegbiztonságot és
• a minőségi ellátást vizsgálják részletesen.

A PRIMUS ügyvezetője, Leitner György a közleményben kifejtette, a tervek szerint a következő másfél évben több tucat nagyobb szolgáltató auditálása lehetséges, de várják a kisebbek jelentkezését is, hiszen az audit nincsen sem árbevételhez, sem egyéb kritériumhoz kötve. Az auditiálás ára azonban méretfüggő: a szolgáltató által kínált egészségügyi ellátás sokszínűsége, komplexitása és a telephelyek száma határozza meg; néhány százezer forintnál kezdődik, de akár milliós tétel is lehet.

Az egyesület szerint a védjegy használata jelentős versenyelőnyt biztosít majd a rendkívül heterogén színvonalú hazai magánegészségügyi piacon működő minőségi szolgáltatóknak.

Van mit fehéríteni!

Becslésük szerint a magyar magánegészségügyi piac mérete 300 milliárd forint, ennek mintegy egyharmada, legalább 100 milliárd forint adófizetés nélkül, a szektor szürkezónájában csapódik le. Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra becslések szerint, országosan ez az összeg meghaladja a 100 milliárd forintot.

Leitner György a közleményben kiemelte, céljuk, hogy segítsék a pácienseket a betegközpontú, a betegjogokat szem előtt tartó és a jogkövetően működő magán-egészségügyi intézmények kiválasztásában.Az egyesületet tavaly alapította az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat.

Felmérések szerint 2017-ben már a magyarok több mint 60 százaléka fordult magán egészségügyi szolgáltatóhoz egészségügyi problémájával. Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába, 3300 embernek biztosítanak munkahelyet.

Kiemelt kép:  Thinkstock