A Magyar Nemzeti Bankról van szó, amely az elmúlt években szinte példa nélküli hízást produkált a közintézmények között, akkorát, hogy mára több minisztériumon is túlnőtt.
A tárcákat tekintve a Miniszterelnökségen és az oktatástól az egészségügyig felelős Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgoznak a legtöbben, intézményenként körülbelül 1500-an. (Az olcsó államot és a bürokráciacsökkentést mantrázó Orbán-kormány hét évében a minisztériumi alkalmazottak száma egyébként majdnem megduplázódott, a 2010-es 5700-as létszám mára 10 ezer fölé nőtt.)
De mostanra gyakorlatilag beérte őket a Matolcsy György vezette jegybank, amelynél a legfrissebb adatok szerint már több mint 1400-an kapnak fizetést, nagyjából 90-en pedig bár állományban vannak, nem kapnak járandóságot (például a szülési szabadságon vagy gyesen, gyeden levők, a fizetés nélküli szabadságon levők, a felmondási idejük alatt a munkavégzés alól felmentettek).
Pedig Matolcsy 2013. tavaszi érkezése előtt csupán 580-an dolgoztak a jegybankban (plusz körülbelül 40-en, akik nem kaptak fizetést), éveken át ennyi volt az alkalmazotti létszám, azóta viszont majdnem a két és félszeresére duzzadt az állomány.
A hízás egy része könnyen indokolható. 2013 októberében beolvasztották a pénzügyi felügyeletet (PSZÁF) a jegybankba, ezzel 502 ember került át az MNB állományába. Ha innen nézzük, úgy 1080 főről araszolt fel folyamatosan a létszám a mostani 1410-re, ami így is 30 százalékos gyarapodás.
A nagyarányú létszámnövekedésre a jegybanknak megvan a magyarázata. Ahogyan az évenkénti jelentésekben, úgy a 24.hu-nak küldött válaszban is a többletfeladatokkal indokolnak:
- a devizahitel-rendezéssel,
- a bankrendszer átalakításával,
- a megerősített fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti vizsgálatokkal,
- a takarékszövetkezeti integrációval,
- a szanálással és reorganizációval kapcsolatos feladatokkal.
Ezen túl nagy hangsúlyt helyeztek
- a makroprudenciális intézkedések előzetes és utólagos hatáselemzéseire,
- a Fogyasztóvédelmi Központ létrehozására,
- a megnövekedett bankjegyminőségi, illetve a bankjegyfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására, a bankjegyvédelmi tevékenység erősítésére,
- a pénzforgalmi helyszíni ellenőrzésekre,
- a hitelintézetek és biztosítók kockázati monitoring rendszerének megújítására.
- És a Pénzügyi Békéltető Testületnek is a korábbinál jóval több ügyet kell elrendeznie.
A létszámnövekedésnél is mellbevágóbb az, hogy a működési, azon belül a személyi költségek hogyan szaladtak el pár év alatt.
Ebből akkor kaphattunk ízelítőt, amikor tavaly 5 millió forintra emelte – az előző elnök, Simor András fizetését havi 2 millió forintban korlátozó – kormányoldal Matolcsy bérét. Ennek volt a lenyomata az is, amikor a 24.hu érdeklődésére kiderült, Polt Péter legfőbb ügyész egyik lánya, Polt Petra kezdő jogászként a Polt feleségét havi 4,95 milli forintért alkalmazó MNB-nél helyezkedett el 500 ezer forintos havi fizetésért, alátámasztva azt a szóbeszédet, hogy sok területen a piaci bérekre is rá tud ígérni a jegybank úgy 20-30 százalékkal.
Az előző elnök utolsó teljes évének, 2012-nek a végén 355 millió forintot fizettek ki egy hónapban az MNB-seknek (ebben az alapbéren kívül a béren kívüli juttatások, a bérpótlékok és a gépkocsi-költségtérítés is benne van), ebből nem egészen 60 millió a vezetőkhöz és vezető tisztségviselőkhöz került. A PSZÁF beolvasztása után, 2013 végén megközelítette a 800 milliót a havi személyi költség, amiből 90 milliót a vezetés rakott zsebre.
A piramis csúcsán lévők pedig még jobban jártak: a legfőbb döntéshozó szerv, a monetáris tanácsra költött pénz is durván megugrott. 2012 végén a testület tagjainak keresete havi bruttó 10,4 millió forint volt, idén júniusban már 33,5 millió forint.
Igaz, az akkor hétfős testület mostanra 9 fősre bővült. (Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy öt év alatt a 7-szeresére nő a grémium fenntartási költsége, a hibáért az olvasók és az MNB elnézését kérjük. Az öt éve 64 millió forintos éves költség csak a 4 külsős tag tiszteletdíját takarta ugyanis, az idén csak fél év alatt elköltött 233 millió forint már a 4 belső és 5 külső tag járandóságát is magában foglalja.)
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Intézményként 2012-ben 11,6 milliárd forintba került az MNB működése (a 2008-ban indult takarékossági program eredményeként), tavaly ennek több mint a háromszorosára, bő 35 milliárd forintra rúgott a számla. Noha az MNB vezetése szereti hangsúlyozni, hogy az új érában nyereséges a jegybank, ez szinte kizárólag a gyenge forint és az ezen átváltott devizahitelek miatt van, nem a takarékos működés miatt. Árfolyamnyereség nélkül minden évben veszteséget mutat az MNB eredménye (ez nem gond, egy jegybanknak nem a nyereséges működés az elsődleges dolga), jól körüljárta ezt a témát a Portfolio.hu minapi cikkében.
A személyi jellegű ráfordításoknál is hasonló minta rajzolódik ki. Öt éve nem érte el a 7 milliárdot ez a kiadás, 2014-ben, a pénzügyi felügyelettel kiegészült MNB-ben már átlépte a 16 milliárdot, tavaly pedig már a 21 milliárdon is túl volt a számláló. Ráadásul az idén még több közpénzbe kerül a stáb: a fél év alatt 11 milliárd forintra rúgó költség 7 százalékkal több a tavalyi első féléves adatnál, áll a féléves üzleti jelentésben.
Béremelés többször is volt:
- 2013-ban (Matolcsy márciusi hivatalba lépésétől) az összes munkavállalóra vagy a munkavállalók nagyobbik részére kiterjedő béremelés nem volt, azonban a javadalmazási rendszer július 1-jei hatállyal átalakult; a bónuszok egy részét beépítették az alapbérbe, ezért az alapbér megnőtt a munkavállalók többségénél.
- 2014 – általános 5 százalékos emelés volt, de az előléptetéshez, és a PSZÁF-bérharmonizációhoz kapcsolódóan 7 százalékos bérfejlesztés valósult meg.
- 2015 – általános 5 százalékos emelés.
- 2016 – általános béremelés nem volt.
- 2017 – 4,5 százalékkal emelkedett meg az egyes bértömeg-gazdálkodási területek keretösszege.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
