Veszélyes fegyver van évek óta az adóhatóság kezében. Az ideiglenes biztosítási intézkedés lényege, hogy
Vagyis még a jogerős ítélet előtt alkalmazhatja a NAV, és emiatt nehéz is rá felkészülni – fejti ki blogbejegyzésében a Dr. Vilmányi adószakértői iroda.
Tapasztalataik szerint az elmúlt időkben gyakran az adóellenőrök szubjektív véleménye alapján határozta meg a NAV a várható megállapítás összegét és a „veszély” fogalmát. Ez nem ritkán egy belső feljegyzés formájában ölt testet, amit az adózók nem is láthatnak.
Azt is írják, hogy a NAV sűrűn él ezzel a durva eszközzel, és az sem egyedi eset, hogy az adóhatóság túllépi a jogszabály adta kereteket. Ami egy vállalkozás vagy cég számára végzetes lehet, hiszen bármilyen elmarasztaló megállapítás nélkül gyakorlatilag ellehetetlenítik a működését. A cégtörvény 2015-ös változása óta ráadásul a cégjegyzébe is be lehet jegyeztetni az ideiglenes biztosítási intézkedést, így a végrehajtás ténye a cégkivonaton is megjelenik.
Ez pedig
Hiába, hogy jogerős határozat híján nincs végrehajtható követelés a NAV részéről. És persze ha kiderül, hogy még sincs az ellenőrzés végén megállapítás a NAV részéről, akkorra már igencsak késő lehet: addigra hitel és megrendelések nélkül kipurcanhat a vállalkozás. Végrehajtási kifogást be lehet ugyan adni, de az elbírálás hónapokig tarthat. Ha pedig végül az ellenőrzés megállapítás nélkül zárult, cégünket azonban tönkretette az ideiglenes biztosítási intézkedés, csak a peres út marad. Vagyis kártérítést kell kérni. Hogy kapni lehet-e? Nehéz ügy ez is.
Bárkit ki tudnak csinálni
Ruszin Zsolt adószakértő is sérelmezi az ideiglenes biztosítási intézkedést, és egy konkrét esetről is beszámolt a 24.hu-nak: a bank felmondta ügyfele céges hitelét azért, mert észlelte, hogy ugyanazon tulajdonosi körben a NAV „kvázi végrehajtást indított”. Holott, mint az adószakértő megjegyezte, az csak egy jogszabálysértő, előzetes döntésre alapuló biztosítási intézkedés volt.
Nagy nehezen sikerült ügyvédet találnia, aki keresetet nyújtott be a NAV ellen, kártérítésért. De hogy hova fut ki az ügy, azt még nem tudni. Ruszin egyébként már régóta szorgalmazza, hogy az adóhatóság vállaljon felelősséget hibás döntéseiért.
Mert most felelős nincs, és így szerinte
Itt lenne a lehetőség a korrekcióra
Ruszin arra is felhívta a figyelmünket, hogy most lehetőség adódna a durva eszköz megszelídítésére, a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis éppen előkészíti az adóhatóság végrehajtási eljárásairól szóló törvény módosítását. A tervezetet alapvetően jónak tartja, azonban hiányolja, hogy nem foglalkozik az ideiglenes biztosítási intézkedéssel, amelynek egyébként felügyelete sincs, és lényegében jogorvoslat sincs ellene.
Ruszinnak az a baja a biztosítási intézkedéssel, hogy kétélű. Nem vitatja, hogy szükség van rá, a gazdasági bűnözők utoléréséhez. Viszont tönkretesz olyan cégeket, vállalkozásokat, akikről utóbb kiderül, hogy nem követtek el kihágást. És ki kellene szerinte azt is zárni, hogy az eszközt korrupciós céllal használják fel.
Ez egy megelőző csapásmérő fegyver, ami még az ítélet előtt ölhet.
Hozzátette: ugyanez a helyzet a bűnügyi zárlattal, bár ott van nyomozóbíró, aki a bíróságon rábólint a hatóság intézkedésére, ám ha rosszul dönt, annak sincs következménye.
Úgy véli, annyit feltétlenül változtatni kellene, hogy legyen következménye az indokolatlanul alkalmazott biztosítási intézkedésnek. Mert szerinte ha lenne következmény, akkor nyilván óvatosabban alkalmazná a NAV ezt az eszközt, és jobban mérlegelnék, valóban szükség van-e rá.
Az kellene, hogy a jogszabálysértést elkövető hivatalnokokat „érje utol” az, amit csináltak, a hatóság pedig fizessen automatikusan kártérítést.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László
