2017. január 1-től a kormány felemelte a kötelező minimálbért, így annak nettó összege 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás minimálbér (garantált bérminimum) nettója pedig 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt.
A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, s jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat.
A GKI megvizsgálta, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése.
Számos megoldást találtak a cégek a költségnövekedés lefaragására
A márciusi vállalati felmérésből kirajzolódott, hogy a vállalatok számos megoldást találtak a költségnövekedés mérséklésére. Például csaknem minden harmadik cég emelte a normát és a vállalatok 14-19 százaléka csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait.
A májusi lakossági felmérése azt mutatta, hogy a főállású dolgozók 14 százaléka keresett minimálbért. Megkérdezték őket, hogy mennyit kerestek decemberben, illetve ez hogy változott 2017 májusára. A válaszok alapján 3 kategóriát alakítottak ki; az “adóoptimalizáló” minimálbérest, a normál minimálbérest és a szakmunkás minimálbérest.
A nettó (kézhez kapott) bér változása ezen csoportok esetében jelentősen eltért. Míg az “adóoptimalizálók” esetében 2% és a “normál” minimálbéren foglalkoztatottaknál 8,5% volt a növekedés, addig a szakmunkás minimálbér 9 százalékkal növekedett átlagosan. Ennek oka, hogy nem a “bevallott”, hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztek rá. Vagyis a minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, s ugyanakkor a vállalati bérkiadásokat is.
Az életkor szerinti bontás szintén árulkodó. A 30 év alattiak esetében 9% körül alakult a tényleges nettó béremelkedés mind a minimálbéres, mind a szakmunkás minimálbéresek esetében. A legjelentősebb emelés (12%) a már tapasztalt középkorú szakmunkások körében történt. Ezzel szemben az idősebb szakmunkások kedvezőtlenebb tárgyalási pozíciójuknak köszönhetően csupán egy szerényebb, 2,4 százalékos béremeléssel kellett, hogy beérjék.
A minimálbéren foglalkoztatottak átlagos béremelkedése életkor szerint 2017. május
(2016 december = 100)
A települési szintű bontásból kirajzolódik, hogy a budapesti minimálbéres szakmunkások jártak a legjobban. Esetükben a valós “nettó” bér 15,5 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő érték, de továbbra is elmarad a kötelező 25 százaléktól. Ezzel szemben a fővárosi minimálbéresek nettó fizetése nem változott az előző év decemberéhez képest. A többi településtípusnál a növekedés átlagosan 6 és 9% között szóródott, melyből kiemelkedtek a községi minimálbéresek (11,6%).
A minimálbéren foglalkoztatottak átlagos béremelkedése 2016 decemberéhez képest 2017 májusában, területi eloszlás szerint
A májusi lakossági felmérésből tehát kiderült, hogy
Ha ehhez hozzávesszük a cafeteria további csökkentését is, akkor talán érthető, hogy a tényleges vásárlóerő miért alacsonyabb a hivatalos számok alapján vártnál. Összességében tehát kijelenthető, hogy
