A Pénzcentrum szerint minden egyes alkalommal áll a bál a KSH átlagkeresetekről szóló jelentése miatt, mivel nagyon sokan soha nem keresnek annyit, mint az átlag. A szakportál emlékeztet rá, hogy idén áprilisban a nettó átlagkereset 201 500 forint volt a statisztika szerint, amit a közösségi oldalakon sokan egyszerűen hazugságnak, központilag manipulált mutatónak neveztek, pedig az egész felháborodás hátterében egy nagy félreértés áll.
Érthetően
Az átlagkeresettel az a gond, hogy ha van tíz ember, és azt mondjuk, hogy átlagosan száz forintot keresnek, az nem azt jelenti, hogy egy-egy ember kap egy százast. Az átlagkereset úgy is kijöhet, ha kilencen semmit se kapnak, a tizedik viszont zsebre tehet egy ezrest. (Ez a decimálisok szerinti megosztás.)
A Pénzcentrum a KSH 2015-ös adatai alapján úgy számolt, hogy az egy főre eső éves nettó munkajövedelem 994 102 forint volt, de ezt az átlagot a dolgozó magyarok 70 százalékának a fizetése nem érte el. Amikor tehát átlagkereset megugrásáról beszélnek, az nem azt jelenti, hogy az átlag magyarnak nőtt a fizetése, hanem azt, hogy egy rétegé (ez a minimálbér emelésénél a legkevesebbet keresők is lehetnek), ami felhúzza az átlagot. Ugyanez érvényesül, amikor a legjobban keresők kapnak még többet.
