A Synergonnak jogerősen 42 millió forint kártérítést kell fizetnie annak a kis cégnek, amelynek ellopta a szoftverét 15 évvel ezelőtt – tudta meg a 24.hu.
A bíróság már korábban jogerősen megállapította, hogy a Synergon Zrt. felhasználta az Anasco Kft. vizsgáztató szoftverét, és ezzel szerzői jogot sértett. A napokban meghatározták a kártérítés összegét is. A pénzt az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kifizetnie a Synergonnak. A bíró a szóbeli indoklásában kiemelte: a Synergon tudatosan üzletszerzésre használta más szoftverét.
A Synergonnak nem ez volt az egyetlen szerzői jogi ügye. Egyik leányvállalata, a Synergon Integrator műszaki terveket nyúlt le egyik beszállítójától, majd nem fizette ki. Ebben az ügyben első fokon elmarasztaló ítélet született, a megítélt kártérítés összege 94 millió forint volt (ez a per jelenleg is folyik, a másodfokú határozat szerint már új eljárásban).
Hatmilliárdos projekt után mentek csődbe
Bár az Anasco ügyében a több mint 15 évig tartó polgári pereskedés ezzel lezárult, a történetnek aligha van itt vége. A fő kérdés, hogy a károsultak megkapják-e a nekik járó pénzt. A Synergon kritikus pénzügyi helyzetét nézve, ez korántsem biztos.
A Synergon cégcsoport több éve legalább másfél milliárd forinttal tartozik beszállítóinak. Tavaly januárban kivonult a budapesti tőzsdéről is, majd végelszámolást kezdeményezett maga ellen.
Ez már csak azért is érdekes, mert az említett leányvállalat, a Synergon Integrator 2014-ben fejezett be egy uniós támogatásból megvalósuló, hatmilliárd forintos összértékű, négyéves projektet a BKK/BKV-nak. Ez volt a FUTÁR-rendszer, amelynek digitális kijelzőivel a budapestiek a megállókban is találkozhatnak. Ám nem sokkal később a cég 2015 szeptemberében – némileg váratlanul – csődeljárást kért maga ellen.
A Synergon a csődeljárás indokaként említette egy cseh alvállalkozó hibás teljesítését, az e-jegy rendszer elmaradt üzletét, illetve azt, hogy a társaságot jogerősen 180 millió forint megfizetésére kötelezték az OKF Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósága bevetési rendszere miatt.
A végelszámoló havi egy milliót keres
A Synergonnal perben állók szerint tervszerű, több éve tartó vagyonkimentés folyt/folyik a Synergonnál, ideértve a tőzsdei kivezetést is. Szerintük a cég így akar kibújni a fizetési kötelezettségei, illetve a százmilliós kártérítések alól. Legalábbis ezt a véleményt fogalmazta meg lapunknak Farkas Viktor, az Anasco egykori informatikai igazgatója, illetve Kőhegyi Gábor, a Skycom Mérnöki Iroda tulajdonosa.
A végelszámolónak kötelessége céltartalékot képezni a peres ügyek fedezetére. Attól tartunk, hogy a végelszámoló úgy képezhetett céltartalékot a könyvekben, ha egyáltalán képzett, hogy abból számunkra nem áll rendelkezésre kielégíthető fedezet
– mondta a 24.hu-nak Farkas Viktor.
A Synergon végelszámolójának 2016 januárjában Fintha-Nagy Ádámot – aki egy időben a cég felügyelőbizottsági tagja is volt – választották meg. Az Opten céginformációs rendszere szerint jelenleg is ő a végelszámoló, ő jogosult a cégjegyzésre. Információink szerint az ő díjazását havi 1 millió forint plusz áfában állapították meg.
Az Orbán-kormány kedvenc nagyvállalata volt
A Synergon 1999-ben lépett a budapesti tőzsdére és a londoni SEAQ-ra. Fő tevékenységi köre kezdettől fogva a rendszerintegráció volt: a megbízók informatikai és kommunikációs rendszereinek megtervezése és kiépítése, illetve a működtetés felügyelete.
Bár Gyúrós Tibor (aki három másik Synergon-vezetővel együtt halálos repülőszerencsétlenség áldozata lett 2001-ben) vezetésével a társaság egyedüli magyar szereplőként nevet szerzett a külföldi IT-multik mellett (olyannyira, hogy a NATO egyik első minősített beszállítója is lett), az első Orbán-kormány idején bevételük többsége már állami megrendelésekből származott.
Fő bevételi forrásuk – állami megrendelések – a szocialista, majd a második Orbán-kormány alatt sem változott érdemben. 2010-ben nyerték el a BKK/BKV Futár-projektjé, amelyről a honlapjuk azt állítja, hogy a cégcsoport eddig legnagyobb projektje volt. Legutóbb 2013-ban kaptak pénzt az uniós forrásból megvalósuló Gazdaságfejlesztési Operatív Programból a Smart Building és Smart Grid projektjeik fejlesztésére. Bár további, saját K+F fejlesztéseket is ígértek, ezekből nem lett semmi.
(Kísérőképünkön a Futár-projekt egyik digitális kijelzője látható. Fotó: MTI)
