A katázás a vonatkozó törvény szerint alapvetően két okból szűnhet meg: ha az adózó ezt kezdeményezi, illetve ha az adóhatóság úgy dönt, hogy nem folytatható tovább a tevékenység.
Utóbbi például akkor fordulhat elő, ha a katázónak az év utolsó napján az adóhatóság nyilvántartása szerint 100 ezer forintnál nagyobb nettó végrehajtható adótartozása van.
Az adótörvény-tervezet szerint ők kapnának még egy utolsó mentőövet.
Jelenleg az év végi 100 ezer forint feletti adótartózásnál az a szabály, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság (=katavállalkozás) megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyik hónapban az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válik.
A tervezet szerint azonban még ekkor is lenne a katázóknak egy utolsó lehetőségük arra, hogy rendezzék a tartozásukat, és mégse szűnjön meg a vállalkozásuk. Ehhez
A határozat egyébként a kézhezvételtől számított 15 napon belül emelkedik jogerőre, tehát a módosítás praktikusan ennyi haladékot jelenthet.
Könnyítés még, hogy a többi NAV-os kizáró oknál is a hónap utolsó napjával fog megszűnni a vállalkozás.
Aki szeretné folytatni a katázást, annak egyébként azért lehet gond, ha felfüggesztik az adóalanyiságát, mert a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja újra a rendkívül kedvező adózási formát. (Itt is volt már enyhítés egyébként, mert tavaly még 24 hónapos tilalmat írtak elő.)
Érdekességként beidézzük: pont egy éve írtunk róla, hogy sorra vágja ki a katázókat a NAV. Az akkori adatok szerint a 2013-as kezdetek óta 18 954 katásnál, vagyis a vállalkozások 12,5 százalékánál szüntette meg a NAV az adóalanyiságot. Többségüknél éppen azért, mert az év végén 100 ezer forintnál nagyobb adóhátralékuk volt.
Az adótörvény-tervezet mint írtuk, más a katázással kapcsolatos módosításokat is tartalmaz, például hogy a nappali tagozatos hallgatók nem számítanának főállású katázónak, így megfeleződhet az adóterhük. Az ehocsökkentés miatt pedig nőhet a katások biztosítási alapja jövőre.
