Olvasónk keresett meg minket azzal, hogy nemrégiben felhívta egy hölgy az UniCredittől (olvasónk ennél a banknál vezeti a bankszámláját), és közölte vele: információjuk szerint illetéktelen kezekbe kerülhettek a lakossági folyószámlájához tartozó kártyája adatai. Nem fordult még vele elő ilyen, ezért eléggé meglepődött.
Az fel sem merült benne, hogy megkérdőjelezze a hívó hitelességét – mint mondta, első körben azért szavazott bizalmat neki, mert a telefonszámát kijelezte a készülék.
A hölgy azt is jelezte, hogy engedélyt kér a bankkártya letiltásához, és ígérte, hamarosan elkészül az új lapocska is. Olvasónk megadta a személyes adatait (anyja neve, születési ideje), aztán a telefonáló sorolt még tranzakciókat, pl. a legutóbbi tankolást hellyel, összeggel, hogy ellenőrizze, ő költött-e a kártyával. Minden stimmelt, így letiltották a veszélyeztetett plasztiklapot.
Utólag gondolkozott el csak olvasónk azon, hogy vajon nem volt-e óvatlan az adatai megadásával. Illetve izgatta, hogy mi lehet ez az egész. Megkerestük a bankot.
Ami titok, és ami nem
Szerettük volna tudni, gyakori-e, hogy hasonló eset történik, és mi van mögötte. Vagyis hogy hogyan kerülhettek illetéktelen kezekbe olvasónk kártyájának adatai, és ez bármelyik kártyával előfordulhat-e.
Az UniCredit azt írta megkeresésünkre, hogy banktitokvédelmi kötelezettségük miatt a konkrét esetről nem tudnak felvilágosítást adni, viszont általánosságban igen. Tehát azt nem tudtuk meg, olvasónk bankkártyájának adatai hogyan kerülhettek máshoz. Viszont arról kaptunk információt, hogy miként jár el a bank a kártyás csalások megelőzése érdekében.
Így szerez tudomást a bank arról, hogy gond lehet
Mint kiderült, a bank a visszaélések megelőzése érdekében csalásmegelőző monitoringrendszert működtet, ami összetett szempontrendszer alapján, több tényezőt vizsgál, folyamatosan. Emellett pedig a kártyatársaságok monitoringrendszereinek jelzése alapján is fellépnek a bankkártyás csalások megelőzése érdekében.
Konkrétumot annyit árultak el, hogy
Ha telefonál a bank…
Mint megtudtuk, szabályzataik részletesen meghatározzák az intézkedések folyamatát arra az esetre, ha a csalásmegelőző rendszerbe olyan információ érkezik, ami gyanúra ad okot. Ilyen esetekben munkatársaik haladéktalanul felveszik a kapcsolatot a kártyabirtokossal, hogy a gyanús tranzakciót mihamarabb megvizsgálják és körülményeit tisztázzák.
Az, hogy a bank telefonon jelez, kétségtelenül kényelmes, de felmerült bennünk, vajon nincs-e visszaélés ezzel úgy, hogy esetleg álunicreditesek hívogatnak? Hogy előfordult-e már ilyen, arra nem reagáltak, viszont azt készségesen megírták, mire figyeljenek az ügyfelek, ha telefonon hívják őket a bank nevében.
Első lépésként az ügyfelet az általa a banknak korábban megadott személyes adatai alapján azonosítják, ahogy az olvasónk esetében is történt.
Kiemelték, hogy a bank:
- soha, semmilyen körülmények között nem kér az ügyféltől bankkártyával kapcsolatos adatot,
- sem PIN kódot,
- sem bankkártya lejárati dátumot,
- sem CVC kódot
- sem telefonon, sem pedig e-mailben.
Ezen kívül arra is felhívták a figyelmet, hogy munkatársaik a bank weboldalán közzétett vagy a hívott fél készülékén kijelzett telefonszámon a nap 24 órájában bármikor visszahívhatóak. Vagyis a bank által kezdeményezett hívás valódisága így ellenőrizhető vissza.
Megtudtuk még, hogy
Ha megtörtént a visszaélés
Olvasónkat érdekelte az is, bukhat-e az övéhez hasonló esetben az ügyfél.
A jogszabályoknak megfelelően azt a tájékoztatást kaptuk a banktól, hogy ha a kártyatulajdonos / kártyabirtokos minden szempontból felelősen járt el, és egyértelműen meg is lehet állapítani, hogy a gyanús tranzakciót nem ő kezdeményezte, akkor az előírásoknak megfelelően kártalanítják.
A bank külön felhívta a figyelmet arra, hogy a bankkártyás csalások megelőzése és a biztonságos kártyahasználat érdekében nagyon fontos, hogy Arról is írtunk már, hogyan nyúlják le leggyakrabban a neten a pénzünket.
Ennyit szakítanak le a gengszterek
Azt nem tudtuk meg, hogy az ügyben szereplő banknál mennyi kárt okoznak hasonló esetek, de az MNB legfrissebb adataiból az derül ki, hogy 2016 második negyedévében a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma 9097 darab volt, a visszaélésekkel okozott kár értéke pedig 321 millió forint. Tavalyhoz képest ez több mint 60 százalékos emelkedés.
Az első negyedévben ennél jóval kevesebb, 7802 visszaélés történt, de még az is másfélszer annyi, mint amennyit egy évvel korábban regisztráltak. De pl. 2012 második negyedévében 8151 volt az esetszám, szóval az emelkedő tendencia csak bizonyos időszakokra érvényes.
Hogy ez a majdnem 9100 visszaélés sok, vagy kevés? A jegybank jelentésében megjegyzi:
A legveszélyeztetettebb tranzakciók
A korábbi időszakokhoz hasonlóan az esetek 72 százaléka, míg az okozott kár több mint 70 százaléka köthető ehhez a forgalomhoz. A tranzakciók irányát tekintve pedig – darabszámra mintegy 80 százalékban, a visszaélésekkel okozott kárt nézve pedig mintegy 91 százalék az ilyen visszaélések aránya.
Az elfogadói oldalon ennél jóval kevesebb (több mint 1000 darab) visszaélés történt, 48 millió forint értékben.
Az is kiderül a jelentésből, hogy a negyedév során elkönyvelt teljes kibocsátói oldali kárból (272 millió forint) csak kevesebb, mint 8 százalékot (több mint 21 millió forintot) kellett nekik viselniük.
Happy end
Mivel az eset még az ünnepek előtt történt, olvasónknál érdeklődtünk, megkapta-e már azóta az új kártyát. Igenlő válaszához azt is hozzátette: egy nappal korábban, mint ahogy ígérték, és szóltak neki telefonon a közeli bankfiókból. Szóval maximálisan meg volt elégedve.
Amikor átvette az új kártyát, kíváncsiskodott, vajon mi történhetett. Az ügyintéző azonban ezt nem tudta, csupán valószínűsítette, hogy internetes vásárlás során történhetett valami malőr.
