Az ünnepi időszak közeledtével az EU-ban bevásárlók milliói vásárolnak karácsonyi ajándékokat a családnak és a barátoknak. A hamisított és kalóz áruk negatív gazdasági hatása azonban egész évben megmutatkozik.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontján keresztül elvégzett vizsgálatsorozat becslése szerint kilenc ágazatban az összes értékesítés 7,4 százaléka, azaz több mint 14 272 milliárd forintnyi esik ki a hamisított áruk piaci jelenléte miatt. Minden évben további 10 455 milliárd forintnyi veszik el az EU gazdaságában az ezen ágazatokban megvalósuló hamisítás és kalózkodás közvetett hatásai miatt, mivel a gyártók kevesebb árut és szolgáltatást vásárolnak a beszállítóktól, ami más területeken is továbbgyűrűző hatásokat okoz.
A kilenc érintett ágazat a következő: kozmetikumok és testápolószerek; ruházat, lábbelik és kiegészítők; sportcikkek; játékok; ékszerek és órák; kézitáskák; zenei felvételek; szeszes italok, bor és gyógyszerek.
500 + 290 ezer munkahely
Ezek a kieső értékesítési árbevételek egyben közel 500 000 munkahelyet érintenek, amely közvetlenül azért szűnik meg vagy nem létesül az EU-ban ezen ágazatokban, mert a jogszerűen működő gyártók és egyes esetekben forgalmazók kevesebb embert foglalkoztatnak, mint amennyit a hamisítás és a kalózkodás nélkül foglalkoztatnának.
Ha figyelembe vesszük a hamisítás más ágazatokra gyakorolt további hatását, az EU gazdaságának más területein további 290 000 munkahely kiesésével számolhatunk.
A vizsgálatokat az EUIPO 2015 márciusa és 2016 szeptembere között végezte el, hogy teljesebb képet alkosson a hamisítás és a kalózkodás gazdasági költségeiről az EU-ban.
A vizsgálatsorozat a hamisítványok államháztartásra gyakorolt hatását is nyomon követi.
Az EUIPO ügyvezető igazgatója, António Campinos így nyilatkozott:
Reméljük, hogy vizsgálatsorozatunk eredményei segíteni fognak a fogyasztóknak abban, hogy tájékozottabban döntsenek. Ez különösen fontos az évnek ebben az időszakában, amikor az emberek a karácsonyi bevásárlásaikat végzik, és ajándékokat választanak szeretteiknek. Jelentéseink és elemzéseink segítségével megérthetjük, hogy a hamisítás és a kalózkodás milyen gazdasági hatást gyakorol az értékesítésekre és a munkahelyekre. A helyzet tagállamonként változó, de a vizsgálatsorozatunkból kibontakozó általános kép teljesen egyértelmű – a hamisítás és a kalózkodás negatív hatást gyakorol az EU gazdaságára és a munkahelyteremtésre.
Magyarországon is hatalmas a tét
Magyarország: a becslések szerint évente 217 329 millió forint esik ki közvetlenül az azonosított ágazatokban folyó hamisítás miatt, ami ezen ágazatok értékesítési árbevételének 12,2 százalékát teszi ki. Közvetlenül ennek tudható be ezen ágazatokban 10 800 munkahely kiesése.
A hamisítás miatt kieső értékesítések és elvesző munkahelyek aránya Magyarországon meghaladja az uniós átlagot, és a hetedik helyen áll. Az az ágazat, amelyben abszolút értékben számítva a legtöbb értékesítés esik ki a hamisítás miatt, a gyógyszerek ágazata; ez az érték több mint kétszerese a ruházat és a lábbelik ágazatában kieső értékesítéseknek, és ezzel Magyarország a relatív értéket tekintve a harmadik helyen áll az uniós országok között.
A vizsgálatsorozat 2017 folyamán is folytatódni fog, és beszámolók készülnek majd a hamisítás és a kalózkodás által az okostelefonok és a növényvédő szerek ágazatában, valamint más olyan ágazatokban gyakorolt gazdasági hatásokról, amelyekről úgy gondoljuk, hogy veszélyeztetettek a szellemitulajdon-jogi jogsértések szempontjából.
