Szerdán elkezdődtek a jövő évi minimálbér, és bérminimum emelését, illetve a bérajánlást megalapozó tárgyalások a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók közreműködésével. A híradások szerint a munkaadók a a foglalkoztatással kapcsolatos terhük (magyarul a szociális hozzájárulási adó) csökkentését szorgalmaznák, amire az OTP Elemzési Központja szerint lenne is mozgástér, 500-700 milliárd forintos. A szakszervezetek pedig, mint a Magyar Idők megírta, jövőre és 2018-ra is két számjegyű minimálbér-emelést tartanának indokoltnak, annak jegyében, hogy a legkisebb bér végre érje utol a létminimumot.
Az érdekképviseleteket kérdeztük, ők hogyan látják, mekkora emelésre van esély, és milyen feltételekkel.
Milyen kétszámjegyű emelés? Még nincsenek számítások!
Először a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárával sikerült beszélnünk. Dávid Ferenc rögtön az elején leszögezte, jelenhetnek meg azzal kapcsolatban számítások, hogy mekkora köztehercsökkentés lehetséges (ezeket persze figyelemmel kísérik), de ők, ahogy máskor, most is
Mint jelezte, hosszú évek óta mindig megkapták a kormánytól szakmákra, ágazatokra, régiókra, vagy akár még vállalkozásméretre is lebontva az ún. osztályközöket – ami azt jelenti, hogy letették az asztalra, ha X-szel emelik a minimálbért, és Y-nal a bérminimumot, akkor annak mennyi a bértömegkihatása, és mindez mennyibe kerül. Ezek alapján a számok alapján mérlegelték aztán, hogy mit tudnak bevállalni.
– jegyezte meg a szakszervezet számszerűsített céljaira utalva. Ígéretet kaptak egyébként arra, hogy a kormány hamarosan leteszi az asztalra a számításokat.
Kellene a szocho-csökkentés
A másik ismeretlen tényező, hogy a kormány milyen köztehercsökkentést tervez vállalkozói oldalon – vagyis hogy mekkora mérséklés jöhet a szociális hozzájárulási adónál (szocho) – vetette fel Dávid. Ehhez tudni kell, hogy a szocho 1 százalékos csökkentése önmagában 100 milliárd forint körüli kiesést okoz a költségvetésnek.
Tudni kellene, hogy lesz-e szocho-csökkentés, ha lesz mekkora, hány év alatt, és hogy pl. a teljes vállalkozói kört érinti-e, vagy csak bizonyos szegmenseket. De a kérdést úgy is feltehetjük, hogy le tud-e mondani a magyar államháztartás mondjuk 4 százaléknyi szochóról jövőre, és ha igen, akkor ezt a kiadásoknál hogyan kezelik. Mert a változtatásokat csak az egyensúlyi feltételek megtartása mellett szabad meglépni – szögezte le Dávid Ferenc. (A jövő évi adótörvényeket és költségvetést már régen megszavazták – ezeket és módosítani kellene tehát.)
Úgy véli egyébként, hogyBérekre kellene fordítani az adócsökkentést
Az is nagy kérdés persze, hogy a vállalkozásoknak tulajdonképpen mire kellene a szocho-csökkentés. Dávid Ferenc szerint a nettó bérekre kellene fordítaniuk a cégeknek az adómérséklést. Vagy megfordítva a dolgot (erre vonatkozóan már volt kormányzati ötletelés is): csak a béremelésre lenne járulékcsökkentés vagy mentesség.
Mivel ez egy ösztönző jellegű változás, ezt is támogatnák. Feltéve, hogy a nyugdíj- és egészségkassza bevételeinél kompenzálható a kiesés. Forrást lehetne erre teremteni az állami bürokrácia lefaragásával – utalt Csepreghy Nándor csütörtöki bejelentésére, amely százezer fős leépítésről szólt.
És azt se felejtsük el, hogy a minimálbér-emelésnek tovagyűrűző hatása is van, vagyis a többi bért is emelni kell, hogy ne legyen torlódás és megmaradjon az ösztönző szerep. Erre is kell forrás a cégeknél.
Vagyis nem zárta ki, hogy lehet lépni nagyobbat.
Felmerülhet az a kérdés is, hogy a nagyobb lépés nemzetgazdasági szintű legyen-e, vagy szegmentált, és ha utóbbi, akkor milyen elvek alapján (szakmák? társadalmi csoportok?). Amíg ez nincs tisztázva, addig nem lehet százalékokról beszélni – jelentette ki.
Úgy érzi, még nagyon az elején tartanak (októberben lesz a következő ülés), és nehéz lesz a mostani bértárgyalás. És
Emelni kell a nettó béreket
Tisztában vannak vele, hogy a nettó béreknél emelkedést kell elérni, de az is köztudott, hogy milyen magas Magyarországon az élőmunka terhe (az EU-ban a negyedik legmagasabb). Márpedig ez a versenyképességet is hátráltatja. – tette hozzá.
A VOSZ abban érdekelt, hogy legyen megállapodás (2-4 éves, garanciális megállapodás, peremfeltételekkel) arról hogy a vállalkozói foglalkoztatási teher hogyan csökkenjen, ne öncélú módon, hanem pozitív hatása megjelenjen a foglalkoztatásban és a bérekben – fejtette ki.
A megállapodáshoz véleménye szerint bő másfél hónapra lehet még szükség. Vagyis
Kétszámjegyű emelés kell a minimálbérnél
A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy 2018-ra elérje a nettó minimálbér a létminimumot, és ehhez jövőre és 2018-ra is két számjegyű emelést szeretnének, a Munkástanácsok konkrétumot is mondott a Magyar Időknek: 10, illetve 11 százalékos emelést szorgalmazva, amivel A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László lapunknak megerősítette: két számjegyű emeléseket szeretnének a következő két évre.
Hozzátette: a béren kívüli juttatásoknál betervezett adóváltozásokat nem tartják elfogadhatónak (az adóemelés, az öngondoskodás visszaszorítása miatt), ezért azt szeretnék, a cafeteriát is újratárgyalnák a bértárgyalásokon. Hiszen az adóemelés miatt a cégek nem fognak többet költeni (többségük bruttóban adja a juttatásokat), emiatt a dolgozók fognak kevesebbet megkapni, amit elfogadhatatlannak tartanak. Nem beszélve a legújabb ötletről, a SZÉP-kártya beszántásáról.
A munkából meg kell legyen a megélhetés költsége
Visszatérve a minimálbér- és bérminimum-emeléshez arról faggattuk, lát-e esélyt a két számjegyű emelésre, figyelembe véve azt is, hogy tavaly 9 százalékot szerettek volna, de az sem teljesült. Elismerte, hogy korábban a 4*9 programját hirdették meg, és tavaly sem jártak sikerrel, hiszen 5,5 százalékban néhány szakszervezet megalkudott (a MaSzSz nem). Továbbra is tartják azonban, hogy Ennek a célnak teljesülnie kell, ebből nem engedünk – jelentette ki.
A célt két módon lehet elérni – tette hozzá. Béremeléssel, vagy szja-csökkentéssel, illetve ezek kombinációjával. Ha pl. azt mondja a kormány, beváltva korábbi ígéretét, hogy 2018-tól egy számjegyű (praktikusan 9 százalékos) lesz az szja, akkor a 6 százalékos adócsökkentés önmagában nettóban 9 százalékos növekedést jelenthet. Ha emellett még a munkáltatók is hajlandóak a gazdasági növekedés (3 százalék) feletti emelésre, mondjuk 5-5,5 százalékosra, akkor már meg is van a cél, a két számjegyű bérnövekedés.
Van tér a kétszámjegyű béremelésre
És mi lesz a bértorlódással – vetettük fel? Ahhoz, hogy ezt elkerüljék, nemcsak a minimálbért, és a bérminimumot kellene jelentősen emelni, hanem a többi bért is. De vajon van-e erre tér a vállalkozásoknál? Kordás László erre a felvetésünkre azt mondta, szerinte Hiszen idén is nem egy ágazat, cég volt, akik már megléptek hasonló mértékű növelést.
Akiknek pedig gondot okozna a dolog, azok számára a munkahelyvédelmi akcióterve kiterjesztése jelenthetné a megoldást, ahogy ez a MASzSz programjában szerepel is – emlékeztetett. Úgy véli egyébként, hogy valószínűleg csak átmeneti probléma lenne a béremelés költségének előteremtése, ugyanis ha a jövedelmek nőnek, akkor a fogyasztás, a kereslet is nő, vele együtt a cégek bevétele, és az államkassza bevétele is (pl. a realizálódó áfán keresztül), és így tovább.
Szja-, vagy szocho-csökkentés?
Az említett 500-700 milliárdos költségvetési mozgástérbe mint írtuk, vagy a 6 százalékos szja-csökkentés fér bele, vagy a 7 százalékos szocho-csökkentés, a kettő együtt csak csökkentett mértékben. Márpedig a munkáltatók az egyiket, a munkavállalók a másikat szeretnék.
Kordás László erre a felvetésünkre úgy reagált, hogy ők csak az szja-csökkentést (= nettó béremelés) tudják támogatni teljes szívvel, a szocho csökkentését nem igazán. Egy érezhető szocho-csökkentés ára 500-700 milliárd forint (-1% kb. 100 milliárd forintba kerül), ami két kasszát érint, a nyugdíjkasszát, és az egészségkasszát. A csökkentés csak akkor lenne elfogadható (értett egyet Dávid Ferenccel), ha a kormány garanciát vállal arra, hogy a két kasszából kieső bevételek forrása meglesz.
(Arról, hogy 7 százalékos szocho-csökkentés mennyit jelentene nettóban, itt írtunk.)
Tudnak olyan cégről egyébként, ahol már azzal számolnak, hogy 20 százalékos lesz a szocho 2017-től, de a 7 százalékos csökkentésből csak 4 százalékot adna át a cég, bruttó bér csökkentésre. Ezért nem tartja jó iránynak a szocho-csökkentést a bérnövelés oldaláról nézve, illetve csak akkor tartaná jónak, ha garanciákat építenének be, pl. előírnák, hogy az adócsökkentést teljes egészében béremelésre kell fordítani. Egy ilyen lépés nem fogja szerinte megoldani a munkaerő-piaci problémákat, viszont gondot fog okozni a nyugdíj- és egészségbiztosítási kasszában – vetítette előre.
Akkor járnánk jól
Ha összegzünk, akkor az látszik, hogy több alapkérdésben is hasonló véleményen van a munkáltatói és a munkavállalói oldal, ami jó kiindulási alap lehet a tárgyalásokon. Például a munkáltatók és a munkavállalók is benne lennének egy többéves megállapodásban. És mindketten arra várnak, hogy kiderüljön, a kormány részt akar-e venni az évekre rögzített bélfelzárkóztatási programban.
Kordás véleménye szerint akkor jár mindenki jól, ha a bérfelzárkóztatási programban mindhárom fél vállal valamit. A kormány a bérekre rakodó adóterhek csökkentését. A munkáltatók a gazdasági növekedés feletti minimálbér-emelést, és bérfejlesztést. A munkavállalók pedig azt, hogy ha adott esetben hatékonyságnövelési lépéseket tesz egy-egy vállalkozás a törvényes keretek között, akkor azt munkahelyi konfliktusok nélkül tudomásul veszik.
