Mennyire versenyképes a magyar gazdaság a globális növekedési kilátások tükrében? Erre keresték a választ a Portfolio Budapest Economic Forum 2016 konferencián az elemzői kerekasztal résztvevői:
- Darvas Zsolt, kutató, Bruegel Intézet
- Duronelly Péter CFA, szenior portfóliómenedzser, Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.
- Samu János, vezető elemző, Concorde Értékpapír
Múlt héten jött ki a Világgazdasági Fórum jelentése, amely szerint Magyarország a 150 országból a 114. helyen áll a versenyképességet tekintve. Darvas Zsolt szerint a legszomorúbb a jelentésben a magyar oktatás tartósan romló helyzete, ebben minden régiós ország megelőz minket.
Duronelly Péter kiemelte, hogy tavaly csak 3,2 százalékkal nőtt a globális GDP, míg a válság előtt ez 5 százalék volt, ezen belül 7,5 százalék jutott a fejlődő országokra, mint amilyen Kína. Most viszont azt látjuk, hogy nemcsak a kibocsátás, de a világkereskedelem növekedése is megállt. Kérdés, hogy miért van ekkora visszaesés, hiszen nincs olyan ok, amely ezt indokolná az elemzők szerint.
Hatalmas egyensúlytalanság
Samu János szerint mélyebb, rendszerszintű, hosszú távú okok húzódnak meg a háttérben. Az egyik a keresleti probléma, amely egyensúlytalanságot okozott a fogyasztásban és a beruházásokban is. Vagyis a tőkésekhez nagyobb arányban áramlik a pénz, mint azokhoz, akik “dolgoznak”.
Akiknek van pénze, azok nem fektetnek be, akiknek nincs, azok nem fogyasztanak.
Duronelly Péter ezt úgy foglalta össze, hogy:
A gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek.
Darvas szerint a termelékenység csökkenése az elsődleges ok, hiszen a fejlett országokban mindenhol megfeleződött a termelékenység a válság óta. A robotikát, az új ipari forradalom eredményeit viszont még nem látjuk.
Ezt támasztja alá, hogy az USA-ban a válság előtti években az üzleti szektor kibocsátása 38 százalékkal nőtt, ám a ledolgozott órák száma csak 3 órával. Tehát kevesebb munkával, többet tudtak előállítani, mert az ipari forradalom ezt lehetővé tette. A válság után ez megszűnt, elporladt a kibocsátás.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a megoldást tekintve nincs a kezükben a bölcsek köve, és leginkább hagyományos eszközökkel lehetne élénkíteni a világgazdaságot, illetve kezelni a társadalmi egyensúlytalanságot:
- oktatás fejlesztése
- a tőkejövedelmek adóztatása
- a munkajövedelmek növelése
