A Világgazdaság beszámolója szerint Hornung Ágnes a pénztárszövetség konferenciáján arról beszélt, hogy az EU öregedési jelentése alapján Magyarország fenntartható pályán mozog, a nyugdíjkifizetések aránya nem csökken, nem nő. Azok az országok, amelyeknél az állami nyugdíjkiadások csökkennek, komoly érvágásokat hajtottak végre, így emelték a korhatárt, de a megszorításoknál nehéz megtalálni a kompromisszumot – tette hozzá az államtitkár, aki szerint az államháztartásban a nyugdíjkiadásoknál arányosan nagyobbak a szociális kiadások.
A demográfiai helyzet alapján a magyar is egy elöregedő társadalom, a kormányzat ezen próbál javítani, a termékenységi mutatók kezdenek is javulni, de reformintézkedései hatására még várni kell. A foglalkoztatásban nagyobb szerepet tud vállalni a kormány. A munkanélküliség alacsony, a foglalkoztatottság magas, de gond a képzett munkaerő hiánya.
Az állami pillérnek fontos a foglalkoztatottság, bevételei innen jönnek, de a munkáltatók az önkéntes pillérekhez is hozzájárulhatnak, az önkéntes nyugdíjpénztárak a lakosságnak és az államnak is fontosak – tette hozzá Hornung Ágnes. Kiegészítik az állami pillért, jó megtakarítási formának is számítanak az alacsony kamatkörnyezetben. A rendszer rugalmas és nyugdíjasként is több lehetőség van a pénz felvételére, további gyarapítására.
Az államtitkár szerint az idei törvénymódosítások többsége kedvezően érinti a pénztárakat, bár a cafetéria-rendszer átalakítása befolyásolhatja jövőjüket, mert kikerültek a legkedvezményesebb körből. A pénztáraknak maguknak is tenniük kell fennmaradásukért, a kormánynak pedig egyeztetnie kell a szektorral.
„Várható a nyugdíjkorhatár emelése?”
Mint korábban megírtuk, Oláh Lajos, a DK független képviselője kérdezte erről a minap a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Az ellenzéki politikus arra lett volna kíváncsi, hogy a kormány szerint a következő 15 évben szükséges-e a nyugdíjkorhatár emelése. Illetékességből – Balog Zoltán miniszter megbízásából – parlamenti államtitkára válaszolt. Rétvári Bence emlékeztetett rá, hogy 2010 után a kormány a nyugdíjrendszer stabilitását úgy biztosította, hogy az a nyugdíjasoknak az értékmegőrzésen túl a nyugdíjak értékének növekedését is eredményezte.
A nyugdíjkorhatár kérdése nincs napirenden.
A németeknél már igen. Ott a jegybank a korhatár emelését javasolta, mert különben a rendszer fenntarthatatlan lesz. A helyzet hasonló a magyarhoz, a Bankmonitor.hu.szerint a német számítások aggodalommal tölthetnek el bennünket, hiszen nagyon hasonló forgatókönyv vár ránk is, még ha annyiban jobb is a helyzet, hogy a 2030-as évek közepéig a rendszer egyensúlyban maradhat. Utána viszont szétnyílik az olló a bevételek és a kiadások között.
