Gazdaság

A nálunk tanult ghánai elit segíti a magyar üzletkötést Afrikában

Ghána és Magyarország között 30 évvel ezelőtt még komoly ösztöndíjprogram létezett, mely még a politikainál is mélyebb kapcsolatokat eredményezett, több vegyes házasság is köttetett ebben az időben – írta a Napi.hu.

Hanna Tetteh külügyminiszter asszony magyar gyökerekkel rendelkezik, hiszen az édesanyja magyar, de hazánkban végzett Benjamin Dagadu (az Irie Maffia énekesének, Sena Dagadunak az édesapja) olajipari miniszterhelyettes és a nagy befolyású egyházi vezető, a Magyarországon közgazdaságtant hallgató Lawrence Tetteh is. Ezek a kapcsolatok segíthetik a magyar kormányt az üzletkötésben.

A kormány tervei szerint, Ghána egyik legfontosabb afrikai partnere lesz Magyarországnak.

Azért is választottuk Ghánát, mert itt az egyik legfejlettebb a demokrácia, a legstabilabb az államapparátus, illetve ez az egyik legjobban fejlődő gazdaság is, közel 5 százalékos GDP-növekedéssel

– mondta el Szabó András nagykövet.

Az eddigi tárgyalások eredményei (ezek 2-300 millió euró értékű beruházások):

  • A legfontosabb iparág a megújuló energia, mely kapcsán Szabó nagykövet kiemelte, hogy igen előrehaladott állapotban van egy projekt, melyben egy magyar cég egy 105 megawattos kapacitású szélparkot építhet. Összehasonlításképp: a paksi atomerőmű blokkjai egyenként 500 megawattos teljesítményre képesek maximális kapacitás mellett.
  • A tervek szerint három szennyvíztelepet is építhetnek a magyar cégek Ghána-szerte, és fontos lépés lehet egy okmánybiztonsági projekt is.
  • Ghánai részről már az előrendelést is leadták közel 100 szemétszállításra alkalmas teherautóra, melyeknél magyar cég gyárthatja majd a felépítményt.

Szabad szemmel alig látható, és kockázatos

Mivel nagyon apró viszonylatról van szó, ezért makroszempontból nem igazán van jelentősége egy-egy ilyen üzletnek, ebből nem lesz tartósan emelkedő a magyar export – kommentálta a leendő beruházásokat Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Szerinte fontos kérdés, hogy pontosan mekkora és milyen államközi hitel kapcsolódik a projektekhez, hiszen ha megüt egy bizonyos nagyságrendet, akkor az elégséges lehet ahhoz, hogy a Ghánával szomszédos országok is felfigyeljenek a projektekre, így pedig tovább lehessen terjeszkedni. Ehhez persze szükség van ahhoz, hogy a projektek jó minőségben és időben elkészüljenek. “Betettük a lábunkat Afrikába, a kérdés, vajon megéri-e” – fogalmazott Antalóczy, aki szerint régebben sok hasonló projekt indult, melyet végül sosem fizettek vissza, akár puccs, akár az állami vezetés változása miatt. Remélhetőleg most már viszont stabilabbak a körülmények és nem kell félni hasonló esetektől.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik