2016 júniusában az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – jelentette a KSH (első becslés). A júniusi munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. Idén már második alkalommal fordult elő, hogy csökkent a mutató – márciusban is hasonló volt a helyzet, csak akkor nagyobb volt a visszaesés.
A termelés az év első hat hónapjában 2,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban 2,4 százalékkal csökkent.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: az ipar minden fontosabb ágazatában kisebb volt a növekedés júniusban, mint az előző hónapokban, a dinamika csökkenése nem koncentrálódott egy területre.
Kitért arra is, hogy a járműgyártásban is alacsonyabb volt júniusban a növekedés dinamikája, mint az előző hónapban, és júniusban a gépipari ágazatban volt nagyobb termelés visszaesés. Felhívta a figyelmet még a bázishatásra is, 2015 júniusban viszonylag magas volt az ipari termelés.
Az idén a második negyedévben az ipar határozott növekedést mutat az első negyedévhez, illetve az előző évi bázishoz képest is – hangsúlyozta Schindele Miklós.
A KSH augusztus 12-én teszi közzé a 2016. júniusi ipari termelés második becslését.
Elemzők: átmeneti lehet a gyengébb ipari teljesítmény
Csupán átmeneti lehet a gyengébb ipari teljesítmény, hiszen az ipari termelési prognózisok, beszerzésimenedzser-indexek bővülést jeleztek előre az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában úgy fogalmazott: az ipar gyengébb teljesítménye mögött vélhetően átmeneti, technikai tényezők állnak, mivel az ipari bizalmi mutatók további élénkülésre utalnak. Ráadásul az ipari hangulat és a beszerzésimenedzser-index júliusi meredek megugrása szintén jelentős élénkülést jeleznek előre, valamint a kivitel 5 százalékos júniusi emelkedése sem támasztja alá az ipari termelés megtorpanását.
Az elemző szerint feltehetően a magyarországi autógyárak modellfrissítései okozhatták a csökkenést, így a következő hónapokban újra élénkülhet az ipari termelés, amit a második félévben a tavalyi alacsonyabb bázis is támogat.
Decembertől ugyanakkor, mivel az Audi visszafogja majd a termelését, az ipari termelés növekedése szerényebb ütemben folytatódhat. Emiatt idén némileg 4 százalék alá lassulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 7,5 százalékos emelkedés után – tette hozzá.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint az ipari termelésre vonatkozó gyenge adat azért is meglepő, mert idén a beszerzésimenedzser-indexek 50 pont felett maradtak, ami folyamatosan feldolgozóipari bővülést jelzett.
Azonban arra is rámutatott, hogy egyelőre nem láthatóak a mögöttes folyamatok, hogy mi okozhatta a váratlan júniusi gyengélkedést. Vélhetően részben az export-orientált ipari vállalatok termelése csökkenhetett tavalyhoz képest, erre utal például a német ipar hónapok óta tartó gyenge teljesítménye.
Az év egészében 2-3 százalék közötti ütemben nőhet az ipari termelés – közölte.
Virovácz Péter az ING vezető elemzője kommentárjában kifejtette: a júniusi teljesítményhez képest kedvezőbbek a jövőbeni kilátások, ugyanis éves összehasonlításban közel 6 százalékkal magasabb az ipari rendelésállomány, miközben a beszerzésimenedzser-index is jelentősen megugrott a múlt hónapban, ami optimizmust jelez az ipari vállalatok részéről.
