Mint írtuk, az európai parlament javaslata szerint az átlagbér 60 százalékában rögzítenék a minimálbér összegét, ami számítások szerint magyar viszonyokra lefordítva a jelenlegi bruttó 111 ezer forint helyett cirka 144 ezer forintot jelenthet. Szakértőket kérdeztünk, jónak tartják-e a javaslatot, egyetértenek-e azzal, hogy mint az LMP szorgalmazza, a kormány álljon be a törekvés mögé. Arra is kíváncsiak voltunk, a magyar cégek, a költségvetés elviselnének-e egy ilyen lépést, és hova vezethet mindez.
Van egy gond – hiányzik az alapbér-statisztika
Lajtai György közgazdász, a Munkástanácsok szakértője mindjárt azzal kezdte, hogy van egy gond az elképzeléssel, márpedig az, hogy a minimálbér alapbér-kategória, a KSH pedig átlagkereseti adatokat közöl. A keresetben pedig nemcsak az alapbér van benne, hanem pl. a különböző pótlékok is. Az alapbér és a kereset közötti különbség pedig akár 40-50 százalékos is lehet az egyes dolgozóknál – tette hozzá.
Ha tehát az alapbér a kiindulópont, akkor kellenének ilyen adatok is, illetve jóval részletesebb statisztikákra lenne szükség a mérlegeléshez – jegyezte meg. Ezért is van az, hogy a szakszervezetek jelenleg a minimálbért elsősorban a létminimumhoz szeretnék közelíteni.
(Mint ismert, a KSH egyelőre szüneteltette a létminimum-meghatározását, de Policy Agenda a korábbi módszertan szerint aktualizálta a mutatót, 2015-re. A számítások alapján a kutatók arra jutottak, hogy 2015-ben a létminimum átlagos értéke havonta 88 016 forint volt. A KSH adataiból kiindulva a nettó minimálbér a jelenlegi 73 150 forint helyett 95 838 forint lehetne az egységesítés után.)
Muszáj csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket
Az országos bértárgyalásokon (amiken alkalmanként ő is részt vesz) is az a legnagyobb baj szerinte, hogy a felek úgy tárgyalnak a bérekről és a foglalkoztatásról, hogy nincsenek mélyreható közgazdasági elemzések. Ezért is fordulhatott elő, hogy mindenki megdöbbent, hogyan alakult a munkaerőpiac, hogyan függ össze a bér és a foglalkoztatás, hogyan alakult ki a munkaerőhiány, és az milyen robbanásszerűen hat a bérekre. Persze ez utóbbi a munkavállalóknak kedvez, de vannak olyan közgazdászi vélemények is, amelyek a spontán kialakuló kiugró béremelés veszélyeit (foglalkoztatás, növekedés, kkv-szektor működőképességére gyakorolt negatív hatások) hívják fel a figyelmet – tette hozzá.
Hozzátette azt is, hogy a bérrobbanás elsősorban a szakképzett munkaerőnél figyelhető meg (Európában, és Magyarországon is), ami meglátása szerint indokolt is volt, mert nagyon nyomottak voltak körükben a fizetések. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy a képzetlenek bére egyre inkább leszakad.
Nem csak a minimálbért kellene felzárkóztatni
Az egyenlőtlenségeknek azonban van egy másik területe is, a multinacionális cégeknél: nagyon nagy (akár többszörös) különbségek vannak a bérekben attól függően, hogy a telephelyek melyik országban helyezkednek el, miközben a munkakör ugyanaz – hívta fel a figyelmet.
Ezért szakértőként azt mondja, Ugyanis ez a jelenség is hozzájárul a tömeges kivándorláshoz, ami miatt most olyan nagy a munkaerőhiány – fejtette ki.
Elbírnák-e a cégek a minimálbér drasztikus emelését?
Igen ám, de kérdés az is, hogy a jelenlegi adóterhek mellett el tudnának-e viselni a cégek olyan mértékű emelést, ami az egységes európai minimálbér bevezetéséhez szükséges lenne.
Lajtai György szerint vannak, akik el tudnának viselni ilyen mértékű emelést, vannak, akik nem. Utóbbiaknak maradna az áremelés, vagy a dolgozók kiváltása gépekkel, bár utóbbi elég költséges, így nemigen jön szóba – jegyezte meg. Ezért is vannak olyan javaslatok, hogy (akár a munkahelyvédelmi akcióterven belül).
Kérdés az is, hogy vajon lenne-e árfelhajtó hatása a béremelésnek. 2002-ben a Fidesz-kormány alatt majdnem duplájára emelték a minimálbért, annak is volt árfelhajtó hatása. Lajtai úgy véli, ma a dezinflációs környezetben ennek kisebb az esélye, mint ezelőtt 14 évvel volt, így a szakszervezetek által javasolt mintegy 20 ezer forintos minimálbér-emelés (amivel felzárkózhatna a minimálbér a létminimumhoz) ilyen oldalról nézve megléphető.
Úgy véli, a szeptemberben kezdődő bértárgyalásokon téma lehet az egységes európai minimálbér-számítás kérdése is. A munkavállalói oldal egyébként a szakmunkás minimálbérnél két számjegyű, a minimálbérnél közel két számjegyű emelést szeretne elérni. Azt szeretnék elérni, hogy a két év alatt érje utol a minimálbér a létminimum szintjét. A kormány a költségvetésben 5,1 százalékos emeléssel számolt.
Arról szó nincs, hogy a magyar melós is annyit keressen, mint a német
A GKI elnöke, Vértes András közgazdász a 24.hu megkeresésére azt mondta, elméletileg helyes lenne az egységes európai minimálbér bevezetése, jól is hangzik. De a kivitelezését bonyolultnak tartja. Ennél is fontosabbnak tartaná azonban az egységes európai nyugdíjrendszer bevezetését (nagyjából azonos korhatárok, elvek), és ezt szerinte előbb is lehetne megcsinálni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem is minden uniós országban van minimálbér, és még ahol van, ott is van, ahol el lehet tőle térni. De ennél is nagyobb gond, hogy jelentős eltérések vannak az egyes országok minimálbérei között. Csak olyan típusú egységesítés lehetséges szerinte, amit az európai parlament is javasolt, vagyis hogy az átlagbérhez kössék (százalékos arányban) a minimálbért. Mert hogy ugye
Nem nagy was ist das!
Az átlagbérhez kötött minimálbéren el lehet gondolkodni, de Vértes rögtön hozzá is tette: ez nem lenne nagy durranás azokban az országokban, ahol eddig is sokan csaltak a bérekkel. Ma Magyarországon lehet azt mondani, hogy az átlagbér mintegy 20 százalékát (de lehet, hogy nagyobb részét) kapják átlagban zsebbe a dolgozók – példálózott. Ezért nem származna a bevezetésből nagyobb előny, talán csak annyi, hogy kicsit több adóbevétele lenne az államnak.
Magyarországon az alacsony jövedelműek túladóztatottak összességében, így versenyképességünkből is veszítenénk, egy 20-30 százalékos minimálbér-emeléssel – borítékolta.
Azt a véleményt sem osztja, hogy az átlagbérhez kötött minimálbér bevezetése mérsékelné a kivándorlást az országból. Sokkal fontosabb dolgokat kellene rendbe tenni – jegyezte meg.
Beleférne-e?
Kétségtelen, hogy a magyar bérszínvonal árfolyamon számolva nagyon alacsony Európában (és ebben vastagon benne van a gyenge forint is). A munkáltatók ezért többek között azt is szorgalmaznák, hogy az állam mondjon le az adó egy részéről, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre. Vértes megemlítette, az OECD is régóta azt javasolja, hogy az alsóbb jövedelemkategóriákban csökkentsék a terheket, mert túl magas az adó.
Úgy véli, Ha nem is egy lépésben, de több év alatt ezt meg lehetne lépni – jelentette ki. Azonban még egyszer kiemelte, ettől azért olyan sokkal előrébb nem leszünk. Szerinte ugyanis sem a magyar gazdaság helyzete, sem az egyéneké nem ezen áll vagy bukik. Önmagában az egységes európai minimálbér-számítással nem lehet nagy változást elérni – jelentette ki.
A kormány a hibás
A munkaerőhiánnyal kapcsolatban azt mondta: az Például azért, mert a képzett munkaerőt elrettentik – a demokrácia szűkítésével, a nagyon erős központosítással (államilag irányított gazdaság és média). – tette hozzá. Ehhez hozzájön a még inkább lebutított közoktatás, kommunikáció. És persze érvényesül a jövedelemelszívó-hatás is. De nem első helyen. Vagyis szerinte nem ez a fő ok a kivándorlásnál.
Az oktatást kellene versenyképessé tenni
A közoktatás nagyon jelentős modernizációja nélkül nem várható változás – tette hozzá. (Az LMP szintén szintén hangsúlyozta a képzés fontosságát.)
Ezzel kapcsolatban kitért rá, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) felmérése szerint (melyben a világ legnagyobb 150 cégének igazgatótanácsi tagjait megkérdezték, mi kell egy munkavállalónak ahhoz, hogy 2020-ban jól el tudjon helyezkedni) az angol nyelvtudás és a magas szintű digitális tudás nélkülözhetetlen kiindulási pont a munkaerőpiacon. Ami kvázi minimum, nulladik pont.
A toplista első helyére a komplex problémák megoldása csoportmunkában, aztán a kritikai gondolkodás, kreativitás, és az érzelmi intelligenciát is a fontos kompetenciák közé sorolták. A kreativitás kivételével a magyar oktatás nemigen segíti ezen készségek elsajátítását – jegyezte meg. Ezen kellene sürgősen változtatni.
