Energetikai szakemberek szerint a jó hőszigetelés minél vastagabb, annál jobb: egyszerűen annál kevesebb energia szökik el a falakon keresztül. Ezt azonban még tanulni kell: míg tőlünk nyugatabbra a hőszigetelés átlagos vastagsága 15-20 centiméter, addig a magyar építési gyakorlatban ez az érték ma csak 8-12 centi.
A hőszigetelés vastagsága természetesen nagyban függ a fal anyagától is. Egy hagyományos B30-as – kisméretű, tömör – téglából épült fal például legalább 14 centiméter vastag polisztirolhab hőszigetelést kíván, de a javasolt vastagság inkább 16 centi, mészhomok téglához ennél is vastagabb, legalább 18 centis rétegvastagságot ajánlanak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet, pláne hogy nem érdemes e fölé menni. Egy új építésű győri társasház két lakásába együtt költöztek be a lakók. A két otthon között kívülről nemigen látszik semmilyen különbség, méretük, tájolásuk is megegyezik. Másfél évvel a költözés után azonban az egyik lakás gázórája csupán 2318, míg a másik 5599 köbméteres fogyasztást mért. A különbség oka: az utóbbi, nagyobb fogyasztású lakás csak a legszükségesebb minimumszigetelést kapta, a másik falait viszont kétszer olyan vastagon borították be. Gyorsan ki lehet számolni, milyen gyorsan térül meg a szigetelésbe fektetett plusz pénz.
Ha pedig már matekozunk, azt fontos tudni: a dupla vastagságú hőszigetelés nem kerül kétszer annyiba. Csak a szigetelőanyagért fizetünk ilyenkor pluszban, a munkadíj, a szereléshez szükséges kiegészítők és a többi ugyanannyiba kerülnek – a végeredmény pedig magáért beszél.
Előfordulhat, hogy nem terjeszkedhetünk kedvünkre – a kívánt vastagságú szigetelésnek útját állja egy ajtókeret vagy az utólagos szigetelésekre vonatkozó jogszabály. Ilyenkor jól jönnek a speciális homlokzati hőszigetelő lemezek, melyek jobban szigetelnek hagyományos társaiknál, így kisebb vastagság is elegendő lehet belőlük.
