Az MNB szerint teljesen normális, hogy a mi pénzünket költő MNB-cégek, e cégek cégei, és az MNB-alapítványok a jövőben üzleti titokra hivatkozva tagadják meg a szerződéseik megismerését. Az erről szóló, sürgősséggel tárgyalt törvényjavaslatot a parlament kedden délben fogadta el. A tét évi 250 milliárd forint, ennyinek a sorsát dugta el a jegybank a nyilvánosság elől.
Bár a jegybankelnök eddig is úgy költötte a magyarok adóforintjait műtárgyakra, csodazongorákra és luxusingatlanokra, mintha a sajátja lenne, eddig legalább pereskedéssel megtudhattuk, mire ment el a pénz. Ennek vetett véget az Orbán-kormány, amikor törvényt hozott arról, hogy már bíróságra sem lehet menni, ha az MNB megtagadja a közérdekű adatigénylést, mivel már nem vonatkozik rá az információs szabadságról szóló törvény.
Így például a Giro Zrt., a Keler Zrt. vagy a Mark Zrt. leányvállalatai, vagy a Matolcsy György “magánhadseregeként” működő MNB Biztonsági Zrt. cége, a Qualitas Védelmi Tanácsadó Kft. is teljes mértékben elrejtőzhet a nyilvánosság elől.
Mi ezzel a probléma?
Az a probléma, hogy ha a közpénz elköltése titokban történik, akkor az általában mindig eltűnik, különösen Magyarországon
– mondta a 24.hu kérdésére Szabó Máté Dániel alkotmányjogász, a TASZ munkatársa. Szerinte félő, hogy a kormány úgy akarja a lopást „törvényesíteni”, hogy megszünteti a nyilvánosság ellenőrző funkcióját, ami a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze.
Az már csak hab a tortán, hogy 2010 óta az a fideszes gyakorlat, hogy az igazán fontos jogszabályokat egyéni képviselők nyújtják be, hogy azokat ne kelljen társadalmi vitára bocsátani, és az ellenzék se készülhessen fel egy nap alatt az érdemi vitára, és így ne is legyen semmilyen értelmes vita, mondta Szabó.
Most is ezt történt, a szerepet Bánki Erik Fidesz-képviselő játszotta el, a javaslatot viszont az MNB védte meg egy tegnapi sajtónyilatkozatban, mintha ők írták volna.
A kormány még a saját törvényeit sem tartja be
Szabó szerint a javaslat egyik legelképesztőbb része az, hogy az MNB által birtokolt alapítványok vagyona “elvesztette közpénz jellegét”, mintha így a nyilvánosság elvesztené a jogát arra, hogy megismerhesse, hogyan költenek el évi 250 milliárdot.
Ilyen „funkcióvesztés” nincs az alkotmányjogban, mondja a szakértő. Az MNB pénzügyei igenis közpénznek minősülnek, ez még az Alaptörvénynek nevezett tákolmányban is benne van.
Az Alaptörvény a nemzeti vagyonnal kapcsolatban a teljes nyilvánosságot írja elő. A nemzeti vagyon felhasználására még szerződést sem lehet kötni olyan céggel, amely nem átláthatóan működik
– mondta Szabó, aki szerint a kormány még a saját Alaptörvényét sem tartja be.
Az MNB ráadásul nem hivatkozhat üzleti titokra. A jegybanknak nincsenek versenytársai, nincsenek ilyen védendő üzleti érdekei, mondta Szabó.
Hasonlóan nyilatkozott Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az MTI-nek kedden: az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvények egyértelműen meghatározzák, hogy az MNB, valamint vállalkozásai és alapítványai tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A jogkorlátozásnak ezért konkrét adatokra kell vonatkoznia konkrét indokokkal, de az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható minden tevékenységre.
Fömötör Barna, az MNB főigazgatója, erre válaszul, a testület ülésén az MTI szerint kifejtette: a jegybank esetében a nemzeti, állami vagyon gazdálkodására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A központi bank nem fogadhat el utasítást sem az államtól, sem az uniótól, így más jogi helyzetben és gazdálkodással működik, mint az egyéb állami szervezetek.
Beleillik a sorba
Szemben az MNB-főigazgató véleményével, a módosítás kristálytisztán beleillik abba a sorba, amire a Fidesz képviselői helyenként már utaltak. Korábbi fideszes, informális nyilatkozatokból tudni lehet: egy jól meghatározható kör, az „ellenzéki civilek és újságírók”, illetve ellenzéki képviselők miatt van az egész, akik túl sokszor, túl sok közérdekű adatot kértek az államtól, „akadályozva annak működését”.
Erre válaszul alighanem azt találták ki, hogy szétrombolják a közérdekű adatok megismerhetőségét előíró törvényt, de nem a törvény szűkítésével, hanem azzal a módszerrel, hogy sorra szedik ki a fontos állami cégeket a törvény hatálya alól.
Hogyan lehet ezt megakadályozni?
Szabó szerint az MNB-alapítványok és cégek működésének titkosítását egyedül az Alkotmánybíróság képes megakadályozni. Reálisan három lehetőség áll azok előtt, akiknek nem tetszik az új szabály, hogy az AB-hez forduljanak, mondta.
- A parlamenti ellenzéki frakciók összefognak és absztrakt normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól.
- A jogszabályt megtámadja az alapvető jogok biztosa.
- Egy bírósági eljárás részeként merül fel az új szabálymódosítás alkalmazása, és a bíró AB-normakontrollt kezdeményez.
Szabó az utolsót tartja a legvalószínűbbnek, mivel a javaslat a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik (egy jogerős ítélet szerint az MNB alapítványainak ki kellene adnia a szerződéseiket, mivel közpénzt kezelnek). Véleménye szerint az Alkotmánybíróságon nem állna meg Bánki Erik módosító javaslata, mivel az nyilvánvalóan alkotmányellenes, sérti az információszabadságot.
A vonatkozó, Magyar Postával kapcsolatos adatigénylési ügyben, amelyet az MSZP-s Tóth Bertalan terjesztett elő, és amely kivenné a Postát az infótörvény hatálya alól, egyébként a Fővárosi Törvényszék ítélete kimondta:
amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik”, továbbá „minden kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott, vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz közpénz”.
Bánki Erik MNB-s módosítója ezt a bírósági ítéletet akarja felülírni, mert az nem tetszik a kormánynak. Ezért gyorsan hoztak egy törvényt arról, amely szerint a bíróságoknak a jövőben nincs joguk eldönteni, mi számít közpénznek.
