Tízedik alkalommal rendezték meg a Pénzügyi Csúcstalálkozó éves üzletemberi seregszemléjét, a hazai Business Leaders Forum szervezésében pénteken. A hagyományoknak megfelelően idén is ismert magyar üzletembereket, politikusokat, kormányhivatalnokokat hívtak meg, akik egy félórás előadást tartottak, illetve részt vettek egy kerekasztal beszélgetésen. A meghívottak általában a magyar gazdaság aktuális állapotáról beszéltek, ahogy ők látták, de szóba kerültek a legújabb nemzetközi vállalkozási trendek, illetve pénzügyi, finanszírozási kérdések is. Az egész napos konferenciát a Kempinski Hotelben tartották.
Néhány fontos gondolat a konferenciáról:
- a hazai vállalkozások azonnal ki tudnának fizetni egy 20-25 százalékos béremelést a munkavállalóiknak – a cégek csalások árán gazdálkodják ki a profitjukat, ha nem csalnának, akkor lenne tér a béremelésnek (Bod Péter Ákos, volt pénzügyminiszter)
- vállalkozói hitelhez ma sokkal nehezebb jutni, mint tíz éve, mert a hazai bankok elképesztően körbebástyázzák magukat a vállalkozásoknak szóló MNB-hitelprogram kihelyezésekor, amit egyébként adófizetői pénzből finanszíroz a jegybank (Bojár Iván András, üzletember, Graphisoft)
- az állami akarat egy tőkehiányos bankrendszer kialakítása felé mutat, ami a külföldi bankok kiszorításán, és a kiválasztott bankok állami feltőkésítésén alapszik (Király Júlia, volt MNB-alelnök)
- az Európai Unió, amely a kormány szerint „megtámadott minket”, GDP-arányosan 4-6,6 százalékos pénzmennyiséggel finanszírozta az utóbbi négy év hazai gazdasági növekedését, e nélkül nem lenne gazdasági növekedés (Mellár Tamás, a KSH volt elnöke)
- a technológiai fejlődés, a robotok térhódítása hamarosan elveheti a munkánkat Magyarországon (Jaksity György, üzletember, Concorde)
- a technológiai fejlődés, a robotok térhódítása még jó sokáig nem veheti el a munkánkat Magyarországon (Békesi László, volt pénzügyminiszter)
Bár a konferenciára Varga Mihály pénzügyminiszter végül nem tudott eljönni, sem Kupa Mihály, aki nem ért vissza Kínából, ahol a magyar kormánydelegációt kísérte az üzleti tárgyalásokon, a közönség kedvére szemezgethetett az ismertebb előadók közül. Beszédet mondott Stumpf István alkotmánybíró, Jaksity György, Surányi György (képünkön), de a kerekasztal beszélgetéseken volt pénzügyminiszterek, jelenlegi államtitkárok, magas rangú közhivatalnokok is eszmét cseréltek.
Mi a makrogazdasági szekciót választottuk Mellár Tamással, Bod Péter Ákossal, Cséfalvay Zoltánnal, illetve Bokros Lajos előadását. Az előadók arra keresték a választ, hogy az elmúlt 30 évben mit csináltunk rosszul a gazdaságpolitikában, illetve mit kellene csinálni a magyar gazdaság felvirágoztatásához. Bár a kérdést, és az arra adott válaszokat is elég sokszor hallottuk korábban – az előadók szájából is –, talán nem árt mégis újra foglalkozni vele, hiszen tanulságos dolgokat mondtak.
Vissza kéne szerezni az üzleti bizalmat
Békesi László volt pénzügyminiszter azt mondta, nem tudja a választ arra a kérdésre, hogy hol rontottuk el a gazdaságpolitikát, de nagyon sokat tudna róla beszélni. Három fontos dolgot mondott. Az állam elnyomja a gazdaságot, rátelepül a vállalkozókra. Tíz éve külső, uniós forrásból finanszírozzuk a gazdasági növekedést, ami nem fenntartható. A politikusoknak önmérsékletet kellene tanúsítania, a közjót a saját rövid távú érdekeik elé kellene helyezniük.
Fellegi Tamás egykori fejlesztési miniszter, akiről a felvezető megemlítette, hogy mindig is üzleti oldalon dolgozott minisztersége előtt (többek között Japánban volt menedzser, és sok időt tölt / töltött az USA-ban is), kérdésre válaszolva azt mondta: Amerikából nézve Magyarország a közép-kelet-európai régió része, egy egységben szerepelünk a szomszédainkkal, és így összességében nem annyira negatív a gazdaságról alkotott kép, mint azt itthonról gondoljuk. Ugyanakkor úgy vélte:
Szerinte a befektetők bizalmának visszaszerzése a gazdaságpolitika legfontosabb feladata. Említette még, hogy kevés a projekt, a beruházások gyakorlatilag visszaestek, a külföldi cégek a profitot kiviszik az országból, itt még van mit javítani.
Szabadság nélküli szabadság
Végezetül Bokros Lajos előadásáról számolunk be. Szerinte ma Magyarországon a gazdaságban és a közéletben is a szabadság nélküli szabadság állapota uralkodik, hiszen a szabadság intézményes biztosítékait a kormány öt év alatt felszámolta. Kiüresítették a független intézményeket, az Alkotmánybíróságot, az állampolgárok országgyűlési biztosát. Nincsenek beruházások, és ha vannak, azok is uniós támogatásból valósulnak meg. A vállalkozási környezet teljesen kiszámíthatatlan és bizalomhiányos: rabló- és büntetőadók, valamint sűrű jogszabályváltozások jellemzik. A közigazgatás túlméretezett, lassú és nem hatékony.
Bokros szerint a kormány tudatosan torzítja a piacot, azaz mesterséges monopóliumokat épít. Ennek az a célja, hogy a kiválasztott vállalkozókat (alattvalói) helyzetbe hozza. Gazdasági jogállamiság hiánya jellemzi a piacot, hiszen a kormány még a saját törvényeit sem tartja be. A jogalkotás a pártpolitika szolgálóleányává vált.
Az arcátlan korrupciónak csak az EU tud gátat szabni, és az EU gátat is fog szabni, gondoljunk a paksi bővítés felfüggesztésére. Befejezésül azt mondta (elsősorban Orbán Viktorra utalva), hogy akinek kalapács van a kezében, és a fejében semmi, annak minden probléma egy szögnek látszik. A nagyobbik baj az, hogy a kormánynak sikerült rozsdás szöggé tennie Magyarországot. Úgy fogalmazott:
Magyarország jelenleg rozsdás szög, amely igyekszik kiszúrni az Európai Unió kerekét, nehogy az európai fejlődés előrehaladjon.
