A BÉT vételárának meghatározását független, nemzetközileg elismert tanácsadócég értékelése alapozta meg. A tőzsde vételára a jövőbeli eredményességen túl tükrözi a BÉT-nek a KELER-csoportban meglévő közel 47 százalékos részesedésének értékét is. A vételár részvényenként 3550 forint, azaz a teljes csomagért 13,2 milliárd forintot fizet a jegybank. A vételár alacsonyabb néhány, a sajtóban is megjelent előzetes szakértői becslésnél. Az ügylet során az MNB részesedése a BÉT-ben 75,8 százalékra nő. Az új piacfejlesztési stratégia kialakításában és megvalósításában az MNB együtt szeretne működni a jelenlegi meghatározó társtulajdonosokkal, ugyanakkor a nagyszámú kisrészvényesnek vételi ajánlatot kíván tenni.
A Budapesti Értéktőzsde alapvető gazdasági szerepe, hogy a hazai vállalatok számára tőkebevonási lehetőséget biztosítson. Ezt a szerepét a hazai tőkepiac az elmúlt években – a régiós tőzsdeszövetség, a CEESEG tagjaként – egyre kevésbé töltötte be. A tőzsde keresleti oldalán ma a külföldi intézmények túlsúlya a jellemző. A kibocsátások száma és a forgalom olyannyira lecsökkent, hogy a tőkepiac jelenleg nem tölti be szerepét, így – a nemzetközi trendeknek megfelelően – az állam beavatkozása vált szükségessé.
A BÉT meghatározó tulajdonosaként a magyar jegybank számos olyan stratégiai újítás bevezetésére készül, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését szolgálják, és amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a hazai tőzsdei kibocsátók és befektetők számára. E stratégia, illetve a Budapesti Értéktőzsde működésének átalakítása eredményeként egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi rendszer jöhet létre az országban, amely egyre hatékonyabb módon szolgálja a gazdasági növekedést. A BÉT továbbra is változatlanul a XETRA kereskedési platformon keresztül bonyolítja le ügyleteit.
