Az ipari termelés júniusban 11,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított mutató 6,0 százalékos emelkedést jelez, mivel idén kettővel több munkanap volt, mint tavaly júniusban – jelentette a részletes adatok alapján második olvasatban szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok megegyeznek a múlt héten közölt első becsléssel.
Az előző havihoz hasonlítva 1,1 százalékkal nőtt a termelés szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva. Az első fél évben az ipari kibocsátás 7,3 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakáét.
A munkanappal kiigazított éves adatok szerint az ipar belföldi eladásai 1,4 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól, az előző havi 1,9 százalékos csökkenést követően. Az export volumene 7,5 százalékkal nőtt a májusi 9,2 százalék után. A kiigazítatlan adatok a belföldi értékesítés 2,3, az export 13,0 százalékos növekedését mutatják.
A járműgyártás vitte a prímet
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar termelése 12%-kal emelkedett, a csekély súlyú bányászaté 14%-kal visszaesett 2014 júniusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,5%-kal nőtt.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak egyben csökkent a termelés. A többi alágban 3,0 és 23% közötti volumennövekedést mért a KSH az előző év azonos hónapjához képest:
• A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelésből 30%-kal részesülő járműgyártás kibocsátása 21%-kal bővült. A közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártásában a növekedés üteme még ennél is magasabb (29%) volt.
• A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés 11%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az iparág két domináns szakágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kiugróan, 34%-kal bővült, míg a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 8,4%-kal csökkent.
• A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,0%-kal emelkedett, köszönhetően mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülésének. Az alág 11 alágazatából hatban 2,4 és 20% közötti volumenbővülést, a többiben visszaesést regisztráltunk. A legnagyobb (az alág termelésének közel egynegyedét kitevő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 7,1%-kal nőtt.
• A közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában gyorsult a növekedés üteme: a kibocsátás júniusban 23%-kal bővült. Az alág minden szakágazatában nőtt a termelés.
• A szintén közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása 17%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, nagyrészt a motor, turbina gyártása szakágazat kimagasló teljesítménye eredményeként.
• A többi alággal ellentétben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése csökkent (19%-kal), főként a külpiaci kereslet erőteljes visszaesése miatt.
Az NGM is azt hangsúlyozta közleményében, hogy a magyar gazdaság húzóágazata a feldolgozóipar.
Elemzői vélemény
Az Erste elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely azt mondja, a KSH ma reggel publikált részletes ipari adatai alátámasztják azon várakozásukat miszerint továbbra is az autóipar húzza az ipari termelést.
Úgy gondolják, hogy a következő hónapokban is folytatódhat az ipari termelés bővülése, azonban a júliusi és augusztusi adatokban elképzelhető, hogy átmeneti lassulás jön A júliusi feldolgozóipari beszerzési menedzser index gyengébb ipari termelést vetít előre a korábbi hónapokhoz viszonyítva. Augusztusban pedig a nyári szabadságolások és gyárleállások éreztethetik hatásukat.
A nyári szezonális hatásokat leszámítva azonban az éledező európai uniós gazdaságoknak és ezen keresztül az export megrendeléseknek köszönhetően kedvezően alakulhat az ipari kibocsátás a harmadik és negyedik negyedévben. Az év egészében pedig 6-7%-kal növekedhet az ipar kibocsátás. Így arra számítunk, hogy termelési oldalról az ipar továbbra is fontos szereppel bír a GDP növekedésében – összegeztek.
