A tavalyi évben a napi fogyasztási cikkek piacán stabilan tartották értékbeli részesedésüket a kereskedelmi márkák, illetve az A és B márkás termékek arányában sem történt elmozdulás. A kereskedelmi márkák legnagyobb arányban a diszkontokban kerülnek a fogyasztói kosarakba, súlyuk a fagyasztott és konzervélelmiszerek, állateledelek, valamint újabban a kényelmi élelmiszerek körében növekszik. A vásárlók leggyakrabban B márkát vásároltak, átlagosan 1-2 naponta. Egy-egy vásárlás alkalmával az A márkákra költöttek a legtöbbet.
A GfK Kereskedelmi Márka Analízisek 2014 tanulmányának adatai szerint a kereskedelmi márkás termékek a napi fogyasztási cikkek piacán 2014-ben 23 százalékos értékbeli részesedéssel bírtak. Ez az arány az FMCG termékek piacán 2000 és 2010 között folyamatosan emelkedett, majd egy 2011-ben mért enyhe visszaesést követően, az elmúlt négy évben változatlan. Ugyanakkor a marketingtámogatást nélkülöző kisebb gyártói, azaz B márkák ugyanebben az időszakban – 2011 és 2014 között – minimálisan, 1 százalékponttal növelni tudták részesedésüket, amely a tavalyi évben 42 százalékon, állt.
Amiből keressük a márkást
A fagyasztott és konzervélelmiszerek, valamint állateledelek piacán a legjelentősebb a kereskedelmi márkák súlya, de egyre erősödnek a saját márkák a kényelmi élelmiszerek körében is. A vegyi áruk, valamint a nagy gyártói márkák által uralt kategóriák védettebbek a kereskedelmi márkákkal szemben. A tíz legkisebb saját márkás részesedéssel bíró kategóriából hat a vegyi áruk közé tartozik: áztatószer, hajszínező, fogkrém, dezodor, folteltávolító, sampon; de ott találjuk a szódavizet, hagyományos instant kávémixet és a cukrot is az öt, saját márkák által legkevésbé érintett kategória között. A kereskedelmi márkák legnagyobb arányban a nedves törlőkendő, vatta, multipack jégkrém, kutyaeledel, sűrített tej kategóriákban vannak jelen.
Ilyen gyakran veszünk márkás termékeket
A magyar háztartások 2014-ben átlagosan 1-2 naponta vásároltak marketingtámogatást nélkülöző, kis gyártói, azaz B márkás termékeket, míg kereskedelmi márkás termékeket ennél ritkábban, 3 naponta vettek. A marketingtámogatást élvező, nagy gyártói A márkás termékek 2-3 naponta kerültek a vásárlók kosarába. A vásárlásonkénti költéseknél is jelentősek az eltérések a márkatípusok között.
Csökkent a saját márkás termékek árelőnye, ami részben az A márkák erős promóciós tevékenységének köszönhető, részben pedig több termékkategóriában is jelentősebb áremelés figyelhető meg a kereskedelmi márkák körében. Az A márkákra alkalmanként fordított összeg 2013-hoz képest közel 10 százalékkal csökkent, hasonlóan a B márkákra fordított költéshez, ahol a csökkenés aránya valamivel alacsonyabb volt. A kereskedelmi márkákra alkalmanként kiadott összegben ugyanakkor 4 százalékos emelkedés figyelhető meg.
Hol mit inkább?
A márkatípusok részesedése az egyes kereskedelmi csatornákban az elmúlt két év, 2013 és 2014 viszonylatában, számottevően nem változott. Az A márkák aránya továbbra is a széles árukínálatot felvonultató hipermarketekben és a szakosodott drogériákban a legnagyobb. Egyedül a kis- és nagykereskedelmi célokat egyaránt szolgáló cash & carry üzletekben figyelhető meg jelentős – 4 százalékos – növekedés a nagy gyártói márkák arányában. A B márkák a független és láncba szerveződött hazai kisboltok palettáján a legerősebbek.
Kereskedelmi márkás napi fogyasztási cikkek szempontjából 2014-ben is messze a legfontosabb csatornának a diszkont bizonyult, ahol a forgalom 61 százalékát ezek a termékek adják. A drogéria csatornában a saját márkák aránya 20 százalékot ér el, és hasonlóképpen (19 százalék) alakul részarányuk a szupermarketekben is.
