A részletes vitában a fideszes Manninger Jenő az új korszak költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, mivel az – szavai szerint – a stabilizációt és a növekedést testesíti meg, fenntartható pályára állítja a gazdaságot, egyebek mellett azzal is, hogy több jövedelmet hagy a családoknál.
Heringes Anita (MSZP) több példát sorolt arra, hogy mit hiányolnak a jövő évi büdzséből, például azt, hogy a nemzeti parkok nem kapták vissza a korábban elvett támogatást. A hulladékbegyűjtés pedig összeomlott, viszont a működtetéséhez szükséges összeg nem jelenik meg a katasztrófavédelemnél – jegyezte meg. Hasonló a helyzet a kéményseprésnél is, amire évi 7 milliárd forint kellene meglátása szerint, szemben a kormány által előirányzott 900 millió forinttal.
Elfeledett ígéretek
Kepli Lajos (Jobbik) a kármentesítésre fordítható tételt hiányolta, Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-ben az új kormány azt ígérte, a környezetvédelmi tárca megszüntetésével nem lesz kevesebb az erre a célra fordítható pénz, illetve évente korszerűsíteni fogják a lakások egytizedét. Mindebből semmi sem lett – tette hozzá az elnök.
Kiemelte még Sallai R. Benedek azt is, hogy úgy jut 113 milliárd forint az atomerőművet építő cég tőkeemelésére, hogy közben az alapvető problémák megoldására egy fillér sem jut.
A bizottság hatáskörébe tartozó 13 érdemi módosító javaslatból Nyilas Ilona Hajnalka, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője egyet sem támogatott. A bizottság kormánypárti többsége pedig rendre leszavazta a három ellenzéki képviselőt.
Valamennyi módosító javaslat ellenzéki képviselőtől származott, és azokban visszaköszöntek a tárgyalás elején elhangzott kifogások. Így a nemzeti parki igazgatóságoknak plusz 4,6 milliárd forintot biztosítottak volna, a környezeti kármentesítési programra pedig a nulla helyett 5 milliárdot fordítottak volna. Ugyancsak nem támogatta a többség az LMP-s képviselők javaslatát a zöldberuházási- és a közösségi bérlakás-alap létrehozására 70 milliárd forintból.
