A relámadóról szóló vitában Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában felidézte: a kormánynak az adó bevezetésével – hasonlóan több más forgalmi-fogyasztási adóhoz – az volt célja, hogy az arányos közteherviselés érdekében a nagyobb teherbíró képességű, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kevéssé kulcsfontosságú vállalkozások fokozottan vegyék ki részüket a társadalom közös kiadásaiból.
Az uniós aggályok ellenére is töretlen a kormány szándéka
Fontos szempont volt továbbá, hogy az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek. A kormánynak töretlen szándéka, hogy a jelentős reklámpiaci szereplőknek is kiemelten kell szerepet vállalniuk a közteherviselés rendszerében, ezért a reklámadó a jövőben is fennmarad – rögzítette.
Az Államtitkár – utalva az Európai Bizottság vizsgálatára – rámutatott: a kormány az aggályok eloszlatása érdekében indokoltnak látja a módosítást, anélkül, hogy feltétlenül osztaná a bizottság álláspontját. A módosítás azonban nem jelentheti azt, hogy a reklámadó eredeti céljai sérülhetnek – hangoztatta Tállai András.
Ismertette: továbbra is nulla százalék vonatkozik a 100 milliónál nem nagyobb adóalapra. Az adóalanyoknak a 100 millió forint adóalaprész fölött egységesen 5,3 százalékos kulccsal kell számolniuk, s a hatálybalépéstől a reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó, a megrendelés ellenértékére, mint adóalapra vetülő adómérték a mostani 20-ról 5 százalékra csökken.
Fidesz: ugyanakkora költségvetési bevétel állhat rendelkezésre mint eddig
Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: Magyarországon olyan adórendszert kell kialakítani, amelyben nagyobb szerepet kell vállalniuk a jelentős profithoz jutóknak. Megállapította: az adórendszer súlypontja a forgalmi, fogyasztási típusú adók felé mozdult el.
Emlékeztetett, a reklámadóról szóló törvény hatályba lépése óta két uniós eljárás indult meg, és felszólították a kormányt, hogy módosítsa a jogszabályt. Mérlegelve a jogvita elhúzódásának következményeit, indokolt a módosítás – rögzítette a kormánypárti politikus, aki hangsúlyozta: biztosítható lesz a módosítás után is, hogy ugyanakkora nagyságrendű bevétel álljon a költségvetés rendelkezésére.
Fontos szempont volt, hogy az eredeti célokat a módosítás ne veszélyeztesse, s az adóadminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak lehessenek – közölte a javaslat támogatását kérve.
MSZP: vissza kell vonni a törvényjavaslatot!
Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka az mondta, gazdasági szempontból különadóról van szó, a politikai célokat tekintve pedig büntetőadóról. Ennek a szektornak szerinte nem kell semmilyen különadót, büntetőadót viselnie, ezért a törvényjavaslattal egy dolgot lehet csinálni, visszavonni azt.
Ez az adó teljesen elhibázott, felesleges, s a funkciója nem más, mint a még úgy ahogy független médiumokat térdre kényszeríteni – mondta. Álláspontja szerint a médiaviszonyok ma torzak, a független sajtó a túlélésért küzd, a kormánypárti sajtó pedig “jól elvan”, költségvetési forrásokból gazdagon kistafírozva. Ez tragikus és szomorú – állapította meg, és azt mondta: a közmédia nem látja el azt a funkcióját, amit kellene.
“A hírnök jön és integet, mert hírek már régen nincsenek” – idézte az Európa Kiadó dalszövegét, és szóvá tette, hogy a közmédia nem tartja “közvetítésre méltónak” a reklámadóról szóló vitát vagy a költségvetési vitát. A médiaadó megváltoztatott formában sem támogatható – jelentette ki Burány Sándor.
Jobbik: nem a javaslatra
Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a Jobbik szakmai kritikáját nem fogadták el, az unió nyomására úgy módosítják a törvényt, ahogy a szervezet “fütyül”. Az is elfogadhatatlan, hogy ismét az RTL Klubon és a multinacionális cégek helyzetén könnyítenek, míg a kis- és középvállalkozások helyzetén nem javítanak – hangoztatta.
Hozzátette: a kormánypártok normális esetben nem zsarolhatnák a médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek.
Novák Előd a Magyar Marketing Szövetség észrevételei közül felvetette: annak az internetes boltnak, amelyik a Facebookon vagy a Google-on helyez el hirdetést, kell-e majd fizetnie.
Egy totemoszlop szabadtéri reklámhordozónak minősül, de mi a helyzet, ha magyar nyelvű szöveg nem kerül rá, csak például egy kép és egy logó? Nagy a bizonytalanság az önreklámmal kapcsolatban is – jegyezte meg Novák Előd, aki szerint a befolyó összegeket az ingyenes internet bevezetésére kellene fordítani.
LMP: vissza kell vonni a javaslatot!
Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta, ez nem reklámadó, hanem médiaadó. A reklámadóról szóló törvény elfogadása a “fideszes bandaháború” nyitóállomása volt, ami most is folyik, és helyettesíti a kormányzást – értékelt. Hozzátette, önmagában reklámadóról beszélni fontos, de amit elfogadtak, kizárólag a zsákmányszerzésről szól, ezért a reklámadóról szóló törvényt és a módosító javaslatot is vissza kell vonni.
Rámutatott: egy valódi reklámadó a társadalmi és környezeti károk okozóira terhelné a költségeket. A törvényjavaslat és a reklámadó ugyanakkor pusztán a média megregulázásáról szól – közölte.
Schiffer András – utalva arra, hogy 10 milliárdos bevételt terveztek -, azt mondta: ehhez képest csak Andy Vajna 15 milliárdos “ajándékot kapott” a kaszinói után, ez az összeg “ott van egyetlen oligarchájuknál”.
A lapkiadók egyesületének e
lemzésére hivatkozva kiemelte: világos, hogy az elsődleges kárvallottak a lappiacon szereplő, kis- és középvállalkozások lesznek.
Megszavazták a változtatás
Továbbra is nulla százalék marad a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, az adóalap a feletti része után ugyanakkor valamennyi alanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie – ezt 114 igen és 50 nem szavazattal fogadta el a Ház. A változtatásokat a kormány kezdeményezte, miután az Európai Bizottság két szervezete is vizsgálni kezdte a jogszabályt.
A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.
Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen.
Na de mit szól ehhet az EU?
A legfőbb kérdés a továbbiakban az lehet, írta a reklamadoblog.hu, hogy a megszavazott módosító javaslattal mennyire lesz elégedett az Európai Bizottság, amely márciusban felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását, és vizsgálatot folytat a reklámadó ügyében.
Az Európai Bizottság a progresszív adókulcs mértéke mellett a korábbi veszteségek felhasználhatóságát kifogásolta, amelyre megoldást jelent a megszavazott módosítás. A bizottsági álláspont kitér arra is, hogy a bevétel alapján kalkulált adókötelezettség versenysemlegességi kérdéseket vethet fel, mivel nem veszi figyelembe a felmerült költségeket az adóalap meghatározása során. Ezt azonban a módosított reklámadó törvény sem orvosolja.
A reklámadó jövője szempontjából ezért az Európai Bizottság válasza sorsdöntő lehet. Ha az Európai Unió elégségesnek találja a változtatásokat, akkor a különadóval hosszú távon kell számolni. A módosító javaslatokhoz kapcsolódó kormányzati kommunikáció során többször elhangzott az is, hogy az Unió sokallja a 100 millió forintos adómentes bevételi határt. Emögött az áll, hogy az ennél kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások továbbra is versenyelőnyt élveznek a 100 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező reklám-közzétevő adóalanyokhoz képest.
S higy mi lehet a végkimenet? Ehhez kattintson a blogra!
