Liska Tibor, Széchenyi-díjas közgazdász a szocializmus időszakában dolgozta ki gazdasági-modelljét, amely még a kapitalizmusnál is erőteljesebben épít a piaci versenyre. Liska életművének legfőbb üzenete, hogy az állammonopolista rendszerek magukban hordozzák a rossz működés feltételeit. Modelljében újragondolta az állami szabályozás fontosságát és egy olyan rendszert alkotott, amelyben az állam nem vet ki adókat, mindössze annyi a feladata, hogy a modellben rögzített szabályokat betartassa, ám azok megváltoztatására sincs lehetősége. A Liska-modellben még a tulajdonjog is verseny tárgyát képezi, a feltétel nélküli alapjövedelemnek köszönhetően viszont a rendszer mindenkiről gondoskodik.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke egyszer így fogalmazott Liska Tibor elméletéről:
„Borzasztóan csalódott vagyok személyesen is amiatt, hogy Liska Tibor legfontosabb gondolataiból, az általa vallott értékekből roppant kevés megy át a köztudatba. Úgy látom például, hogy az állam nálunk egyáltalán nem korlátozza önmagát. Politikai nézeteitől függetlenül mindenki a problémák állami megoldását keresi. Mindenki tudja, hogy az állami intézményrendszer rosszul működik, borzasztó drága, az abból élők szégyenletesen keveset keresnek, mégis ezeket az intézményeket akarják mindenáron átmenteni, fenntartani, még több adóval életre gerjeszteni.”
A Liskaland, ahol a játékosok hét napon keresztül Liska Tibor világában élnek és váltják valóra az elképzeléseiket, hogy a verseny végén minél jobb helyezést érjenek el, pont arra hivatott, hogy a „liskai” gondolatokat és értékeket örökítse tovább.
Liska koncepciója arra keresi a választ, miként lehet egy olyan gazdaságot létrehozni, ahol létezik az együttműködésre való törekvés, érvényesül a közgazdasági szemlélet és a jövedelem újraelosztása nem eredményez pazarlást.
A modell egyik legfontosabb feltevése, hogy mindenre lehet piaci megoldást találni. Ennek lényege, hogy akkor jönnek létre minden fél számára előnyös megegyezések, ha azok egy tiszta piaci kapcsolat eredményeként születnek meg, nem pedig valamilyen szabályozás hatására.
Fontos, hogy mindenki a saját pénzét költse, mert ez a pénzköltés leghatékonyabb formája, az emberek ekkor járnak el a legkörültekintőbben. Amikor más pénzét költik másokra (mint például az újraelosztás során), akkor a legnagyobb a korrupció veszélye.
Liska világában a pazarló újraelosztás helyett mindenki csak azért fizet, amit igénybe vesz, ami nemcsak a pocsékolásra ad megoldást, hanem sokkal igazságosabb is.
Társadalmi szempontból az a legkedvezőbb, ha a termelőeszközök minél nagyobb jövedelmet termelnek, ezért azokért nyílt verseny folyik. Mindig azokhoz kerülnek, akik a leghatékonyabban tudják működtetni őket és ezáltal a legtöbb pénzt hajlandóak fizetni értük. Minél többen indulnak egyazon termelőeszközért, annál valószínűbb, hogy a győztes a legjobbak közül kerül ki.
A modell legizgalmasabb része a vállalkozások versenyében rejlik.
A vállalkozói szektorban a termelőeszközök személyes társadalmi tulajdonban vannak, ami leginkábban abban különbözik a magántulajdontól, hogy a tulajdonosoknak eladási kötelezettsége van, viszont a saját vállalkozásuk értékét folyamatosan tudják szabályozni.
21 éves kora után mindenki megkapja a társadalmi örökségét, ebből és ennek kamataiból kell tudnia magának megfinanszírozni mindent az egészségügyi ellátástól kezdve a nyugdíjig. Ez a társadalmi örökség biztosítja a feltétel nélküli alapjövedelmet és gondoskodik arról, hogy senki ne haljon éhen. Mindemellett a modellben könnyű hitelhez jutni, ami elősegíti, hogy minél szélesebb körből kerüljenek ki a legrátermettebb vállalkozók.
A Liskaland egy élő Gazdálkodj okosan!, ahol közel 100 egyetemista próbálja Liska Tibor modelljét minél inkább a valósághoz közelien szimulálni.
A verseny során a tábor szolgáltatásai jelennek meg vállalkozásokként, mint a szállás, az italbolt, az étterem és a különböző szórakoztató programok, illetve a legutóbbi táborban a központi bank mellett már megjelentek a kereskedelmi bankok is, amelyek üzemeltetési jogáért szintén a játékosok versenyezhettek.
Ez az egy hét tehát jó lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatalok hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek egy saját vállalkozás beindításához, ám ha valaki csak boldog munkanélküliként szeretné élvezni a tábor hangulatát és programjait, a modell szocialista berendezkedésének köszönhetően ezt is megteheti.
A résztvevők az idei LisKaLandra június 5-ig jelentkezhetnek, a tábort június 30. és július 7. között rendezik Szigetmonostoron.
