A jövő évi költségvetés az adócsökkentés költségvetése lesz, amelynek alapját az adócsökkentés mellett a tervezhetőség és fejlődés képezi – mondta az MTI tudósítása szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér László házelnöknek átnyújtotta a jövő évi büdzsé tervezetét.
A főbb számok
A jövő évi költségvetés 15 790 milliárd forint bevételi főösszeggel, 16 551 milliárd forint kiadási főösszeggel és 761,6 milliárd forint hiánnyal számol, 35 188 milliárd forint nominális GDP mellett – derül ki az Országgyűlés elé szerdán benyújtott dokumentumból.
Az államadósság 2016. december 31-ére tervezett mértéke a GDP 73,3 százaléka, az idén év végi 74,3 százalék után. Azt is megállapítja a tervezet, hogy ezzel eleget tesznek az Alaptörvényben előírt követelménynek.
A dokumentum szerint az államháztartás 2016. december 31-ére tervezett adóssága 25 898,5 milliárd forint, 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3 forint/amerikai dollár árfolyam mellett.
Az Országvédelmi Alapban és a Rendkívüli előirányzatok tartalékában (általános tartalék) 100-100 milliárd forint különítennek el.
Stabil a költségvetés
A Portfolio.hu beszámolója szerint Varga azt is mondta, hogy a kormány a növekedésnek köszönhetően stabil költségvetést tud készíteni. Minden elemző és intézet szerint javultak a magyar gazdaság kilátásai és a kormány is felfelé korrigálta előrejelzését. Idén 3,1% lehet a GDP növekedése – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.
Kiemelte, hogy 5 év alatt 4 százalékponttal csökkent az államadósság. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány konzervatív becslésre épít, így jövőre ezek a fő számok: 2,5%-os növekedés, 2%-os költségvetési hiány, 1,6%-os inflációs prognózis.
Lezárult a válságkezelés, megvalósulhat a fordulat – jelentette ki. Azt is hozzátette, hogy 2012-ről 2016-ra 300 milliárd forinttal csökkennek a kamatkiadások. 2015-ről 2016-ra pedig 75 milliárd forintra csökken a kamatteher – emelte ki a miniszter.
Adócsökkentés jeligére
A miniszter a dokumentumot egyben a polgári Magyarország megteremtésének legfontosabb tartópillérének nevezte.Azt is megemlítette, hogy célul tűzte ki a kormány a magyar családok jövedelmi helyzetének javítását.
Varga aztán megerősítette, amit korábban már jeleztek: az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra fog mérséklődni, ami 120 milliárd forintot hagy majd a családoknál. A sertés tőkehús áfájának csökkentése (27-ről 5 százalékra) pedig körülbelül 25 milliárd forintnyi pluszt jelenthet a fogyasztóknak.
A két gyermeket nevelő családok adókedvezményének növelése 15 milliárd forintot többletet hozhat a nettó fizetésben, az állami közszolgáltatások díjának, illetékeinek csökkentése pedig 10 milliárd forintos nagyságrendű lesz.
Az adóintézkedéseknek köszönhetően összesen 170 milliárd forint marad a családok, háztartások kasszájában, akik az adócsökkentés legnagyobb nyertesei lesznek szerinte.
2016-ban is a család az első, a cél, hogy minél több pénz maradjon náluk, a családok átlagjövedelme nőjön – mondta a miniszter. Azt is nyomatékosította, hogy semmilyen adócsökkentést nem terveznek.
Fotó: MTII/Kovács Tamás
Különadók
A pénzügyi szervezetek különadójából 89,2 milliárd forint bevételt tervez 2016-ban a kormány, 55 milliárddal kevesebbet a 2015. évi 144,2 milliárd forintos elvárásnál. A törvénytervezet szerint a bankadó csökkentése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás alapján a hitelezés bővítésének elősegítését célozza.
A bankadó alapja a 2014. évi korrigált mérlegfőösszegre módosul. Azaz a korábbi közlések szerint 2016-ban a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökken.
A távközlési szektor különadói viszont nem csökkennek érdemben. A távközlési adó jövő évi előirányzata 56 milliárd forint, közel azonos az idei 56,4 milliárd forinttal. A közműadóból 52,2 milliárd forint bevétel várható 2016-ban, szemben az idei 54 milliárd forintos előirányzattal.
A reklámadóból 10,9 milliárd forint költségvetési bevételt tervez a kormány az idei 6,6 milliárd forint után.
Több jut a HM-nek
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által szerdán benyújtott költségvetési javaslat szerint az ideihez képest mintegy 50 milliárd forinttal, csaknem 300 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét.
A parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre csaknem 4 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak.
A dokumentum rögzíti továbbá, hogy a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2016. január elsejétől 40 140 forint.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 5 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórháznak 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.
A Belügy is “gazdagabb” lesz
A tárca az idei 483,7 milliárd forint állami támogatással szemben 504,7 milliárd forintot kapna jövőre. Ezzel együtt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a büntetés-végrehajtás, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a katasztrófavédelem, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a vízügyi igazgatóságok és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is több pénzt kapna jövőre. A BM-nek 27,5 milliárd forint bevételt irányoz elő a javaslat, így a kiadási előirányzata 532,2 milliárd forint.
Kis mértékben – 12,3 milliárd forintról 12,2 milliárd forintra – csökkenne ugyanakkor a Terrorelhárítási Központ tervezett büdzséje és a rendőrség támogatása is az idei 254 milliárdról 249,8 milliárd forintra.
Az egészségügy is hajszállal többet költhet
Növekedhetnek az egészségügyre fordítható források is: a háziorvosi ellátás 10 milliárd forinttal kap többet, de 5 milliárddal emelkedik az összevont szakellátás kerete is az ideihez képest.
Az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata 1963,7 milliárd forint, szemben az idei 1912 milliárd forinttal.
A sporton belül továbbra is vannak becses ügyek
Az állam 35,88 milliárd forinttal támogatja 2016-ban a Nemzeti Olimpiai Központ (NOK) beruházását. A 2017-es budapesti vizes világbajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai 27,27 milliárdot tesznek ki.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 10,66 milliárd, az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítására, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása pedig 7 milliárd forint áll rendelkezésre. A versenysportok támogatására 1,3 milliárd forintot terveznek.
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása 4,02 milliárd forintot jelent. A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 3,68 milliárd, üzemeltetésre 1,88 milliárd jut.
A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatása 2,61 milliárdba kerül.
A nemzeti stadionfejlesztési programon belül a székesfehérvári Sóstói Stadion felújítására 4,26 milliárdot biztosít a kormány, a Bozsik Stadionra 2,94 milliárdot, a diósgyőrire pedig 2,64 milliárdot.
Egyformán 2,97 milliárd jut a tornaterem-építési és a tanuszoda-építési programra.
A hazai fejlesztésű programokon belül a Hungaroring Sport Zrt. támogatási összege 12,02 milliárd forint.
A Klik ennyi pluszt nyerhet
Nőhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) támogatása is, amely a jövő évi költségvetési javaslat szerint 549,5 milliárdhoz juthat és 12 milliárdos bevétellel számolhat.
A javaslat indoklása alapján 2016-ban is folytatódik a pedagógus-életpályaprogram és a szakképzési rendszer idén elkezdett bővítése.
2016-ra kiterjesztik az ingyenes tankönyvellátást a teljes alsó tagozatra, ehhez a költségvetés biztosítja a most belépő
4. évfolyamosok tankönyvcsomagjainak kiadási többletét, továbbra is megtartva a felsőbb évfolyamoknál a rászorultságalapú ingyenesség forrásfedezetét.
A javaslatban a felsőoktatási intézmények bevételei több mint 282 milliárddal, támogatásuk 153 milliárddal szerepel. A Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap 5,2 milliárddal, a felsőoktatási vagyongazdálkodás 5,34 milliárddal jelenik meg.
Kevesebb a KKM-nek
Az ideinél 11,07 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2016. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.
A kormány a tárcának 92,139 milliárd forint támogatást és 8,23 milliárd forint saját bevételt irányozhat elő.
A támogatás legnagyobb részét, csaknem felét – 45,22 milliárd forintot – jövőre is a külképviseletek igazgatására fordíthatja a KKM, az idén erre kisebb összeg, 39,3 milliárd forint jutott.
A minisztérium igazgatására az idei összeghez – 7,27 milliárd forint – képest jövőre majdnem ugyanannyit, 7,53 milliárd forintot költhet a tárca.
A Miniszterelnökség büdzséjét is meghúznák
Az idei jelentős emelkedés után jövőre már csökkenhet a Miniszterelnökség költségvetési támogatása. (Idén a feladatnövekedés indokolta a támogatási többletet). Ez azt jelenti, hogy a Miniszterelnökség jövőre 183 milliárd forintból gazdálkodhat az idén rendelkezésére álló 210 milliárd forint helyett. Ez az összeg azonban lényegesen több annál a 43 milliárd forintnál, amennyiből a Miniszterelnökség a kormányszerkezet átalakítása előtt, 2014-ben gazdálkodhatott.
A Miniszterelnökség fejezetében a legnagyobb támogatási tételt – csaknem 115 milliárd forintot – ezúttal is a megyei és a járási kormányhivatalok költségvetése jelenti. Emellett az is a tárca költségvetésében szerepel, hogy a paksi atomerőmű-beruházásra jövőre 113 milliárd forintot biztosíthatnak az idei 28 milliárd forint után.
A pártok támogatása változatlan marad
Az ideivel teljes mértékben megegyező támogatást, vagyis összesen 3,8 milliárd forintot kaphatnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik 2016-ban – derül ki a büdzséjavaslatból. Vagyis a Fidesz ezúttal is 877 millió forintra, a Jobbik 476 millió forintra, az MSZP 427 millió forintra, az LMP 174 millió forintra, a KDNP pedig 153 millió forintra számíthat.
A frakcióval nem rendelkező pártok közül az Együtt – A Korszakváltók Pártja 134 millió forintot, a Demokratikus Koalíció (DK) 132 milliót, a Párbeszéd Magyarországért (PM) 107 milliót, a Magyar Liberális Párt (MLP) pedig 71 millió forintot kaphat.
Az önkormányzatok is kicsivel többet kapnak
Mintegy 12,5 milliárd forinttal nőhet az önkormányzatok támogatása: az előterjesztés 661 milliárd 741,7 millió forintban határozza meg a terület előirányzatát.
A helyhatóságok működésének általános támogatása, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok finanszírozása csökken, a köznevelési, továbbá a kulturális feladatok, valamint a kiegészítő támogatások összege viszont nő.
Új elem a fejezeten belül a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása, erre több mint kétmilliárd forintot irányoz elő a kormány.
Így ösztönzönék a revizorokat az adóbeszedésre
A nemzetgazdasági miniszter negyedévente 6 milliárd 250 millió forinttal megemelheti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi juttatási kiadását, amennyiben teljesülnek a miniszter által meghatározott negyedéves bevételi tervek – a jövő évi költségvetésben szereplő összeg megegyezik az idei költségvetésben szereplővel.
A miniszter a bértöbblet közterheire – szintén negyedévente – 1 milliárd 687,5 millió forintot engedélyezhet. Ez az összeg is megegyezik az ideivel.
A NAV személyi juttatásokra – az ideivel megegyezően – 71 milliárd, azok közterheire pedig 19,1 milliárd forintot fordíthat jövőre.
Az adóbeszedési teljesítéshez kötött prémium így a bér 35 százalékát teszi ki.
Június végén fogadhatják el
A költségvetés elfogadásának menetrendje a következő lesz: május 27-én indul meg az általános vita, ami 3 napig fog tartani. A képviselői módosító indítványokat május 29-ig lehet benyújtani. A bizottsági részletes vita ezt követően indul el.
Június 11-12-én lesz a költségvetési bizottság ülése. Ekkor az új rend szerint a törvényalkotási bizottság szerepkörében jár el a bizottság. Június 19-20-án a formál a törvényjavaslat végleges szövegjavaslatáról véleményt a Költségvetési Tanács.
Az Országgyűlés június 22-én vagy 23-án fogadja el a jövő évi költségvetést – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter átnyújtotta neki a jövő évi büdzsé tervezetét.
