A vasárnapi zárva tartás ötletét először a Magyar Nemzet dobta be a köztudatba október 30-án. Akkor ezt úgy tálalták, hogy a javaslat a „multinacionális láncokat érinti”, és hogy a kormány egy régi KDNP-s javaslatot vett elő, amely a családok hétvégi együttlétét, és a munkavállalókat védi. Ez a botrányos internetadó, és az amerikai kitiltási botrány után egy héttel történt.
Mint később kiderült, a kereszténydemokraták ötletét személyesen Orbán Viktor karolta fel, és verte át a Fidesz-frakción, pedig ezt eredetileg nem is akarták megszavazni a párttársai. Az Index szerint a fideszesek attól tartottak, hogy a hétvégi boltstop népszerűtlen lesz a választók körében. Szerintük a választók többsége a személyes döntési szabadságát korlátozó intézkedésként fogja ezt megélni, mivel a hétvégeken nem intézheti az utóbbi évtizedekben megszokott módon az ügyeit. Ezzel szemben a miniszterelnök úgy vélte, hogy a vasárnapi munkavégzés korlátozása olyan szociális, sőt baloldali intézkedés, amelyre büszke lehet a párt. Ráadásul a vásárlói szokások átalakításával a családi üzleteket hozzák helyzetbe.
Fotók: Neményi Márton
A brit Financial Times arról írt, hogy az új szabályról a kormány tagjai elismerték, hogy gazdaságilag alig van ésszerű alapja, az pedig többüket meglepte, hogy a miniszterelnök felkarolta az ötletet. A lap egy neve mellőzését kérő vezető kormánytisztviselőt is idéz, aki szerint a lépést a közvélemény sem támogatja.
A Fidesz-frakcióban Orbán hatására ráadásul nem is az eredeti kereszténydemokrata javaslat lett a befutó, ami kedvezett volna a többségében 400 négyzetméternél kisebb üzleteket működtető, főként magyar láncok tulajdonosainak, hanem Rogán Antal javaslata. Bár ez mérethatár nélkül tiltotta volna az árusítást, végül ez kivették, és maradt a 400 négyzetméter. Ám ezt később mégis visszavonták, hogy kikössenek a 200 négyzetméteres határnál, ami végül be is került az elfogadott törvény szövegébe. Tudta követni? Mi is alig.
Sikeresen megosztotta az országot
A vasárnapi zárva tartás ötlete sikeresen megosztotta az országot. Mivel az eredeti KDNP-s javaslat egyértelműen a hazai üzletláncoknak kedvezett (bár ezt a KDNP és a hazai üzletláncok természetesen cáfolták), Facebook csoportok indultak a CBA és társaik bojkottjára. A szakmai szervezetek is tiltakoztak, és Demján Sándor népszavazást kezdeményezett. A multik várakozó álláspontra helyezkedtek (mást nem is nagyon tudtak tenni).
A zárva tartást azonnal és lelkesen üdvözölte a CBA, a Coop, a Reál, egy kormányhoz közeli ál-független kereskedelmi szervezet, és a KDNP. Ez a törpepárt azt mondta, hogy a zárva tartás az egész magyar nép sikere. Bayer Zsolt, a CBA-bojkottra válaszul a multik bojkottjára szólította fel a magyar népet. Azt mondta, hogy „aki csak teheti, a CBA-üzletekben vásároljon”, mert „a tisztességtelen hazaárulókkal szemben ezt kell tenni!”
Kinek jó a zárva tartás?
A zárva tartás elsősorban azoknak az üzleteknek, kisboltoknak jó, amelyekre nem terjed ki a tilalom. Ilyenek a 200 négyzetméter alatti kisboltok, ahol a családtag is dolgozik. Vagy ilyenek a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek. Vagy a piacok, vásárok, a hotelek bárjai és kórházak büféi. Bár az igaz, hogy az elfogadott törvény a CBA, Coop, Reál üzletláncokat is sújtja, jóval kevésbé, mint a Tescót, az Auchant, a Spart vagy a Lidlt.
A nemzeti dohányboltokra, amelyek lassan már mindent árulhatnak, eredetileg nem vonatkozott volna a törvény, így ők természetesen nyitva lehetettek volna vasárnap is. Később, amikor ez kiderült, és már kezdett nagyon cikivé válni, a kormány kivette őket a kivételek közül.
Kinek rossz a zárva tartás?
A zárva tartás elsősorban annak a 870 ezer embernek rossz, akik a GKI felmérése szerint rendszeresen vasárnap vásárolnak, főként a multi üzletláncok boltjaiban. Rossz a multiknak is, mert bár önmagában a tilalom nem rengeti meg őket, más intézkedésekkel együtt egyértelműen hátrányba kerülnek a kivételezett üzletláncokhoz képest. Például az M0-ás fizetőssé tétele elsősorban a multikat sújtja, hiszen a legnagyobb vasárnapi forgalom a Budapest környéki hipermarketekben, szupermarketekben történik. És lehet, hogy a hétvégi nyomtatott lappiacnak is rossz a zárvatartás, legalábbis e szerint a furcsa elemzés szerint.
A tilalom biztosan rossz azoknak az embereknek, kereskedelmi dolgozóknak, akik emiatt el fogják veszíteni a munkahelyeiket, vagy emiatt nem találnak állást, mivel a multik visszafogják a fejlesztéseiket, azaz nem teremtenek új munkahelyet. A kormány először elismerte, hogy a zárva tartás miatt munkahelyek szűnhetnek meg, majd ezt gyorsan vissza is vonta.
A tilalom rossz a magyar gazdaságnak, mert a fogyasztásból ki fog esni a hétvégi forgalom többsége. Ez nem annyira nagy, becslések szerint évi 30 milliárd forint, de sok kicsi sokra megy, és az áfa ezek után is hiányozni fog a költségvetésből.
Mit fogadtak el végül?
A parlament kedden fogadta el a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról szóló törvényt. 2015. március 15-e után a legtöbb boltnak zárva kell lennie, de azért vannak kivételek. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és ünnepnapokon 5 és 12 óra közt lehetnek nyitva, az újságosok és virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig sportrendezvények ideje alatt.
A törvény hatálya nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban zajló kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem.
A tilalom nem vonatkozik a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen lévő üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem. Lehetőség van arra is, hogy kormányrendeletben az adott település vagy településrész sajátosságaira való tekintettel eltérő szabályokat is megállapítsanak.
Kivételként a 200 négyzetméternél kisebb boltok nyitva lehetnek, feltéve, ha a boltot működtető cég legalább 1/5 tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosa vagy családtagja működteti aznap. Jövő március 15-e után tehát kevés kivételtől eltekintve (karácsony előtti négy vasárnap, plusz egy szabadon választott, és december 2. és 4. ill. 31.) zárva lesznek a nagyobb üzletek. Akiknek viszont kell dolgozniuk (mert nem a kereskedelemben van állásuk), azoknak a jelenlegi 50 helyett százszázalékos pótlék jár majd, viszont akár két vasárnapot is ráhúzhatnak (most csak egyet).
Slusszpoén
A vasárnapi boltzár ellenére továbbra is elérhetők lesznek pédául a Tesco termékei is, csak másként. Az online kereskedelemre ugyanis nem vonatkozik a kormány tilalma. Az online kereskedelemben nincs vasárnap, és mivel a Tesco fejlesztette eddig a legnagyobb mértékben az online házhozszállítási szolgáltatását, ők profitálhatnak a legjobban ebből.
Nem véletlen, hogy az Auchan és a hazánkban először online házhozszállító Groby, de még a CBA is tovább fogja fejleszteni ezt az üzletágat. Az e-kereskedelem fejlődése tehát szintén egy kedvező hatása a tilalomnak, bár erősen kételkedünk abban, hogy ez a kormányban egyáltalán felmerült, amikor meghozták a törvényt.
