Felidézik, hogy Orbán nemrég bejelentette szándékát egy „illiberális állam” és „munkaalapú társadalom” létrehozására. Ez, valamint a többi politikai fejlemény és a folyamatos alkotmányos változások, amelyek a Fidesz hatalmának megszilárdítását szolgálták, hányingert keltenek a nemzetközi befektetőkben.
Emlékeztetnek arra, hogy Orbán a tusnádfürdői beszédben kijelentette, hogy el akar távolodni a liberális demokráciától, követendő példaként pedig Szingapúrt, Kínát, Oroszországot és Törökországot említette.
A Financial Times azt írja, hogy Magyarországra 1989 után sokáig sikertörténetként tekintettek, most azonban már a demokráciától való eltávolodás tekintetében talál követőkre a régióban.
A BNP Paribas elemzője, Michal Dybula szerint Orbán szavai veszélyezetik Magyarország kapcsolatát az EU-val is, egyben növelik egy újabb túlzottdeficit-eljárás kockázatát. Az Orbán által mondottak logikus következménye egy államkapitalista rendszer kialakulása lehet, ami nem feltétlenül vezet nagy mértékű állami tulajdonhoz, de ahhoz igen, hogy a magyar gazdaságban a kormánybarát cégek részesedése kiemelkedővé váljon. Kérdéses, hogy az ország mennyire versenyképes a nemzetközi piacon ilyen gazdasági struktúrával.
A Financial Times emlékeztet arra, hogy az EU strukturális alapjai létfontosságúak Magyarországnak, ezek a pénzek biztosítják a gazdaság fellendítéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket.
A szerző szerint politikai kísérletként mindenképp érdekes szembemenni az ország legnagyobb kereskedelmi partnerének alapértékeivel, az ország kereskedelmének kétharmadát ugyanis EU-tagállamokkal folytatja. Az sem lehetetlen, hogy Magyarországból Szingapúr lesz, de ez nem a befektetésekre fog vonatkozni – véli a Financial Times.
