Napok óta bajban van a forint, és szerdán is tovább gyengült: a reggeli 316 forint után 317 forint felett is jegyeztek egy eurót. Erre utoljára két és fél éve, 2012 januárjában volt példa. S azóta sem látszik, hogy képes lenne érezhetően javítani a hazai fizetőeszköz.
A Portfolio.hu szerint a dolog nem meglepő annak tükrében, hogy külföldön sem igazán javul a részvénypiaci hangulat. A magyar devizahiteles mentőcsomag körüli híráramlás pedig naponta szolgáltat új (és a bankrendszer számára negatív) fejleményeket. Ráadásul a forint mélybe vágott kamata is tartósan fáj. Az orosz ellenszankciók, illetve az esetleges ukrajnai lerohanás forgatókönyve is nyugtalaníthatják a befektetőket – tették hozzá.
Eladási hullám gyengíti a közép-európai devizákat
Nem csak a forinttal van baj azonban. Több éves mélypontra gyengültek szerdán a közép-európai országok devizái az euróval szemben, emelkedtek az állampapír-hozamok, és estek a tőzsdeindexek a régióban. Viszonylag széleskörű eladási hullám sújtja az egész közép-európai régiót, mert a befektetők most ismét jobban aggódnak az ukrajnai válság miatt.
A cseh korona bő ötéves, a forint két és fél éves mélypontra süllyedt, előbbi 0,8 százalékot, utóbbi kedden és szerdán összesen csaknem 1 százalékot gyengült a közös európai pénzzel szemben. Dél körül 28 cseh korona ért egy eurót a kora reggeli 27,80 után. A zloty 4,217-ig esett a kora reggeli 4,188-ról. A forint 317,35-ig gyengült, délután egy órakor 316,60 forint körül alakult az euróárfolyam.
330-ig meg sem áll?
A forintesés egyébként kiugrónak számít, annál csak az ukrán hrivnya esett nagyobbat az elmúlt egy hétben – írta a Portfolio.hu. A lap által tegnap megkérdezett profi alapkezelők közül egyébként akadt olyan is, aki szertint a 330 forintos euróárfolyam sem elképzelhetetlen!
Más ok is van
A régiós eszközöket sújtó eladási hullám másik oka, hogy a múlt héten erősödött az a várakozás, hogy az amerikai jegybankrendszer (Fed) a vártnál korábban megkezdi a kamatemelési ciklust, amelynek hatására a hozamelőnyt kereső befektetők tömegesen az amerikai eszközök felé fordulhatnak, odahagyva a feltörekvő piacokat.
A magyar államkötvényeket – amelyek közül a hároméves papír hozama a piacnyitás után csaknem 20 bázisponttal, 3,85 százalékra emelkedett – emellett az is sújthatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank augusztus 1-jei hatállyal kéthetes betétté alakította át a kéthetes MNB-kötvényt. A betét – szemben a kötvénnyel – nem elérhető a külföldi pénzpiaci szereplők számára, ezért a nem rezidens MNB-kötvénytulajdonosok állampapírt vásároltak, de e pozíciókat sokan zárták közülük.
