Gazdaság

Ukrán válság – orosz fityisz a gázbizniszre

Megakadtak az uniós-orosz tárgyalások a Déli Áramlatról. Az ok többek között az, hogy a keleti partnernem akarja elfogadni az uniós energiapiaci előírásokat.

Az ukrajnai válság és az uniós piaci előírások orosz elutasítása miatt megakadtak az Európai Bizottság és Oroszország közötti tárgyalások a Déli Áramlat földgázvezetékről – mondta egy vasárnapi német lapinterjúban a bizottság energiaügyekért felelős tagja.

2009:

Az oroszok beintettek

Günther Oettinger a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak elmondta, hogy a tárgyalási folyamat azért rekedt meg, mert “az oroszok nem akarják elfogadni az energiapiaci előírásainkat, és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elé akarják vinni az ügyet”, az ukrajnai válság pedig “mindenre rátelepül”.

“Akkor folytatjuk a tárgyalásokat, ha az orosz partnerek ismét betartják a nemzetközi jogi szokásokat, és az uniós jog energiára vonatkozó előírásaiból kiindulva konstruktív módon együttműködnek” – emelte ki a biztos.

Az EU ezt várná el

Arra a kérdésre, hogy az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krím félsziget sorsától függ-e a Déli Áramlat jövője, azt mondta, hogy a vezetékprojektnek vannak előnyei “egyes tagállamok számára”, és az Európai Bizottság nem akasztja meg a beruházást, de elvárja, hogy “a Déli Áramlat az EU felségterületén teljes mértékben igazodjon az európai joghoz”.

Hozzátette, hogy szakértői szinten ugyan tárgyalnak a vitatott kérdésekről, de “a jelenlegi helyzetben, a polgárháborúszerű kelet-ukrajnai állapotok közepette és a kijevi kormány moszkvai elismerése nélkül politikai szinten biztosan nem zárjuk le a tárgyalásokat”.

2014:

Nem nyomásgyakorlás?

Arra a felvetésre, hogy az uniós biztos politikai nyomásgyakorlásra használja az energia ügyét, Günther Oettinger azt mondta, hogy az Ukrajnán keresztül haladó földgázvezetékeknek “fontos szerepe van az Oroszországhoz fűződő kapcsolatainkban”, és “minél hamarabb tisztázzuk, hogy ezeknek a vezetékeknek milyen funkciójuk lesz a jövőben, annál hamarabb dönthetünk a Déli Áramlatról”.

A lengyel terv

Donald Tusk lengyel miniszterelnök javaslatáról, miszerint az uniós földgázszolgáltatóknak egységesen fellépve kellene tárgyalniuk a Gazprommal a földgáz áráról, az uniós biztos azt mondta, hogy a lengyel kormányfő javaslata az ellátásbiztonság erősítését célozza, és azt, hogy valamennyi uniós tagország piaci áron juthasson földgázhoz. 
Az Európai Bizottság is ezt akarja elérni, és vizsgálja, hogy egy “uniós beszerzési ügynökség” működése miként férne össze az érvényes földgázvásárlási szerződésekkel, az uniós belső piaci szabályozással és a versenyjoggal, valamint a WTO előírásaival.

Ezt kell elérni a gáznál

Ugyanakkor – fűzte hozzá – a bizottság más megoldást is vizsgál. “El kell jutnunk a földgázzal oda, ahová a kőolajjal már elértünk” – mondta, kifejtve, hogy az olaj esetében kiépült a belső piac, magas szintű az ellátásbiztonság és messzemenően egységes az ár.

Kőolajat az EU bármely pontjára lehet szállítani – hajóval, vasúton vagy tartálykamionnal -, ami a piaci árban is megmutatkozik. Ezt kell elérni a földgáz esetében is, amihez ki kell alakítani az infrastruktúrát. Egyebek mellett kétirányú szállításra alkalmas vezetékekre és cseppfolyósgáz-terminálokra van szükség – mondta Oettinger.

Június 1-jétől:

Az EU nem szeretne egységes árat

Az uniós biztos ismételten elutasította a politikai döntéssel meghatározott egységes ár intézményét az energia területén. A földgáz és a villamos áram “olyan, mint a gépek, a járművek vagy az élelmiszer egy belső piacon”, ahol a kínálat és a kereslet határozza meg az árat, ez az ár pedig “mindig kedvezőbb a fogyasztóknak, mint amikor a politika beavatkozik” – mondta Günther Oettinger.

A Déli Áramlat vezetékrendszer az elképzelés szerint Ukrajna megkerülésével, a Fekete-tenger alatt elvezetve szállít majd orosz földgázt az EU-ba. A tervet 2007-ben jelentet

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik