A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piacokkal foglalkozó szakelemzői szerint a tavalyi utolsó hónapokról már rendelkezésre álló mérőszámokból úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság 2010 vége, sőt talán 2006 óta nem tapasztalt ütemben növekszik, és az előremutató indikátorok a növekedés “boom-szerű” további gyorsulására vallanak.
Van, aki csak 1,7 százalékos növekedésre számít
Ennek alapján a ház most már 2,5-3 százalék közötti GDP-növekedést vár Magyarországon 2014 egészében az általa eddig érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedést valószínűsítő prognózis helyett. Ez messze a legoptimistább növekedési előrejelzés a City elemzői közösségében.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) e héten Londonban ismertetett idei első átfogó térségi jelentésében szintén javította magyar GDP-növekedési prognózisát: 1,7 százalékra a korábban várt 1,2 százalékról.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének közgazdászai a minap közölték, hogy a legutóbbi aktivitási és üzleti bizalmi adatok alapján fenntartják a 2,6 százalékos idei magyarországi GDP-növekedést valószínűsítő előrejelzésüket.
A belső kereslet is nő
A Morgan Stanley bankcsoport elemzői 2014-re 2,2 százalékos GDP-bővülést jósolnak a magyar gazdaságban.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni szakelemzői a várakozásokat meghaladó tavalyi első háromnegyedévi lendület nyomán az általuk addig várt 2,0 százalékról 2,3 százalékra emelték az idei magyar GDP-növekedésre adott becslésüket.
A BNP Paribas közgazdászai szerdán azzal indokolták a konszenzust jóval meghaladó magyar GDP-növekedési várakozásukat, hogy jóllehet a külső kereslet erősödése a tavalyi második félévben egyértelműen fontos tényezője volt a magyar gazdaság kilábalásának, a gyors javulás fő oka azonban most már a belső kereslet – a beruházások és a fogyasztási kiadások egyaránt.
A ház szerint az elsődleges hajtóerő a magyar kormány és a jegybank “rendkívül növekedéspárti” politikája. Miután az Európai Unió feloldotta a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, a kormány visszanyerte a beruházások fellendítéséhez égetően szükséges költségvetési mozgásteret, tekintettel arra, hogy e beruházások zömét az EU strukturális alapjaiból finanszírozzák.
