A naptárhatástól megtisztított adatok szerint 4,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelem volumene (a kiigazítatlan adat 4,4 százalékos növekedést mutat) – derül ki a KSH előzetes adataiból. Ez igazán jó eredmény az előző havi 2,5 százalékos növekedés után.
Miből vásároltunk többet?
A naptárhatással korrigált előzetes adatok szerint az élelmiszerek fogyasztása 4,5, a nem élelmiszer jellegű termékek eladása 4,8, az üzemanyagok értékesítése pedig 5 százalékkal haladta meg tavaly novemberben az egy évvel korábbit. Az októberi adatok rendre 1,2, 3,3, illetve 3,7 százalékos éves növekedést mutattak.
Jobb lett, mint várták
A várakozásoknál (2,8-3 százalék) lényegesen gyorsabb a, 4,9 százalékos növekedés – kommentált a Takarékbank elemzője. Az előzetes becslés alapján egyébként a kiskereskedelmi értékesítés megközelítően 2,4 százalékkal növekedett az előző havihoz képest. Ez Suppan Gergely szerint jól tükrözi a meredeken javuló fogyasztói bizalmat, valamint a 38 éves inflációs mélypont és a pedagógus béremelések miatt megugró reálbérek pozitív hatását.
Az pedig, hogy az élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek, a nem-élelmiszer ágazatok és az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma is emelkedett azt mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom kiegyensúlyozottan növekszik – tette hozzá.
Mi várható idénre?
A bérek és nyugdíjak tavalyi jelentős reálnövekedése, valamint bázishatások miatt a kiskereskedelmi forgalom növekedése a tavalyi utolsó negyedévben megközelíthette a 4 százalékot, így Suppan szerint a háztartások fogyasztása érdemben járulhatott hozzá a negyedik negyedéves GDP növekedéshez. Ez úgy véli, alátámászthatja azokat a várakozásait, hogy GDP növekedése az utolsó negyedévben elérhette a 2,8 százalékot.
Szerinte tavaly a kiskereskedelmi forgalom növekedése összességében meghaladhatta az 1 százalékot, idén pedig 3 százaléknál is több lehet. Ez részben a bázishatások miatt várható erős első negyedévi adatokból következhet, részben pedig a 2-2,5 százalékos várható reálbér-növekedési adatokból – fejtette ki.
